Menü

Mennyire megbízhatóak a digitális lázmérők?

A kormányok eleddig ismeretlen helyzettel találták szembe magukat amikor beütött a járvány. Így a márciusi lezárások vagy éppen a mostani inkább megelőző intézkedéseket a magam részéről nem szoktam minősíteni. Én, és a környezetem is, egyaránt mindent megteszünk, ami általános egészségügyi előírás. Október 1-jétől kötelező lesz az iskolák bejáratánál a lázmérés. Az már azonban önmagában kérdéseket vet fel, mennyire megbízhatóak ezek a digitális lázmérők. Személyes példákon keresztül mesélek pár történetet.

Rendkívül fontos lenne, hogy jól sikerüljön az iskolákban egyrészt a nagyobb intézményeknek járó hőkapus szűrés, másrészt a kisebb intézményeknek adott érintésmentes hőmérőzés még akkor is, ha több szervezet rámutatott arra, hogy a szabályokat nagyon nehéz betartani. Sok mindenben igazuk van, mert a digitális hőmérők eredményei több esetben nem mutatnak pontos eredményt, mert azok nem lehetnek a pontos eredmények.

Először egy újság szerkesztőségében találkoztam a digitális lázmérővel, mint módszerrel. Képet kerestünk egy cikkhez, és találtunk is egy szépen beállított, jó fotót, amit természetesen forrásmegjelöléssel beillesztettünk volna a cikkbe, ám felhívtam akkori szerkesztőm figyelmét, vajon nem ciki-e, hogy a digitális hőmérő 33,8 fokot mutat. Nem, nem elírás, 33,8 fok, Celsiusban. Némi hümmögést követően valóban a kép lecserélése mellett döntöttünk. Pár héttel később már megtudhattam, nem csak a láthatóan Ázsiában készült fotón voltak furcsa számok:

Amikor kinyitottak újra a különböző intézmények, Szegeden, az egyetem egyes épületeiben is kérték, hogy engedjem magam megmérni digitális hőmérővel. Az eredmény? 35,5 fok. Ezen kívül teljesen hasonló, 35,3 fokos eredményre jutottam akkor, amikor az egyik közhivatalba mentem be Budapesten. Mindkét esetben feltettem a kérdést: Vajon, ha igazak lennének ezek a számok, az nem okozna-e legalább akkora riadalmat, nem csak személyesen, hanem közösségileg is?

Mindkét esetben közös nevetgélés után megállapították, hogy akkor is betegségben szenvednék. Nekem ráadásul szerencsém van ezzel a járvánnyal, mert a világban megnőtt a betegségek száma, míg én, szinte gond nélkül átvészeltem ezt az évet. Véleményem szerint annak is köszönhetően, hogy ahogy tudtam és lehetséges volt, betartottam és betartom a távolságtartás, a kézmosás és mostanában ismét egyre gyakoribb gyakorisággal szükséges maszkviselési szabályokat. Nem az én tisztem eldönteni, mennyire védenek, de hiszek a szakembereknek, hogy igen, és bízom benne, hogy ez be is válik, mind nálam, mind szeretteimnél.

Azonban a hőmérsékleti torzulás másik iránya is megvalósulhat, igaz, talán csak nyáron vagy egyébként forró időben: Szintén korábbi munkahelyemen történt, hogy a hadsereg toborzóirodájába tartottunk interjúra. Forró májusi nap volt. Vártak minket, vendéglátóink kedvesek és előzékenyek voltak, majd jött a kötelező lázmérés, amikor is kollégámnál hőemelkedést mutattak ki. Nem értette a helyzetet, elmondása szerint nincs se hőemelkedéshez, se koronavírushoz köthető tünete. Pár perccel később ismét megmérték, akkor pedig már ő is 36 fok alatti értéket mutatott. Az autó forró belseje hevíthette őt is fel.

Vannak tehát kérdések a digitális, érintésmentes hőmérőkkel kapcsolatban. Reménykedjünk azonban, hogy jó szűrő lesz a digitális hőmérő és a hőkapu is. Fontos lenne! Vagy még jobb, ha egyáltalán nem kellene senkit sem kiszűrni. Azonban a második hullám tomboló részében ebben reménykedni merő önáltatás lenne részemről.

Aromaterápia gyógyító ereje

Az illóolajokat terápiás, gyógyító céllal is alkalmazzák: az ellazulás, pihenés, regenerálódás mellett egyes panaszok kezelése, megelőzése, kellemetlen, fájdalmas tünetek enyhítése is használják. Lássuk, melyik illóolaj, mire jó!

A húszas harmincasok telekocsival utaznak

Még ha a címben szereplő mondat így tételesen nem is igaz, tény, hogy például Szeged és Budapest között minden telekocsi betelik, sőt néha többen utaznának, mint ahány hely van. De mi ennek az oka, hogy elsősorban az aktív munkakorú népesség elpártolt a vonattól? Ráadásul nem ez az egyetlen változás az elmúlt évek telekocsis trendjében.

Hygge mint életfilozófia, avagy miért ilyen boldogok a dánok?

Köztudott, hogyha a Földön nem is, de Európában biztosan a dánok a legboldogabb emberek. Ha valaki találkozott dánnal tudhatja, ez nem légből kapott állítás. De mi a titok?

Egy jó séta?

Nemcsak a gyönyörű, napsütéses ősz miatt, hanem bármely évszakban, télen-nyáron, tavasszal-ősszel, mindig kikapcsolja az embert. Kiszellőzteti a fejünket, átmozgatja a testünket. Akár egyedül, ha épp úgy a legjobb, akár hű társunkkal egy kutyussal, akár a családdal, barátokkal, akár testedzés gyanánt. Egy kis táska kell hozzá maximum. Mehetünk?

Magyarországon már hamarabb kezdődnek a bulik

Nem tudom, hogy hazánkban a szórakozóhelyeknek és vendéglátó egységek 23 órakor történő bezárása vajon helyes lépés-e vagy sem. Ez talán már végzetesen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat és sokan veszíthetik el megélhetésüket is, másrészt viszont a valódi szakemberek a várható magas fertőzésszámra figyelmeztetnek. Éppen ezért kérdéses az a megoldás is, amit a helyek a bevételeik maximalizálására találtak ki.