Menü

A nagy korkülönbség következményei

Tinédzserkorban még az öt év is nagy korkülönbségnek tűnhet, de ezt nem lehetetlen áthidalni.Később a 10-12 év tartozik ebbe a kategóriába. Ha azonban tiniként sikerült beleesned egy nálad tizen-huszonévekkel idősebb férfiba, ott már elég kevés az esély rá, hogy van közös jövőtök.

Ezekben a kapcsolatokban a tolerancia és az elfogadás megélése is sokkal aktívabban van jelen, mint korban egymáshoz közelebb álló pároknál.

Negatívumot nem is nagyon tudok mondani, esetleg azt, hogy ha a férfi 20-25 évvel idősebb, akkor nem biztos, hogy a gyermek nevelésénél végig párja mellett tud maradni. Nem törvényszerű, hogy a fiatalabb nő kilépne a kapcsolatból, mert ezek a férfiak tényleg nagyon odafigyelnek a nőkre, ez a fajta figyelem és odaadás pedig a fiatalabb generációnál még nem feltétlenül van jelen.

A férfiak szempontjából vonzó lehet a tapasztalt, toleráns nő, akinek nem kell egzisztenciát felmutatni és akit nem kell elkápráztatni. Egy közel 20 évvel idősebb nő nem hárítja a szexet, örül neki, önbizalmat – és legyünk őszinték ragyogást is – ad neki, hogy fiatalabb kedvese kívánja, általában toleránsabbak is.

Mindezek ellenére legtöbbször a nők szoktak kilépni ezekből a kapcsolatokból, ha a fiatalabb férfiak elkezdenek túlzottan ragaszkodni, egy idő után „friss levegőre” vágynak.

Veszély lehet, ha a felek eltérő életciklusa miatt igényeik feloldhatatlanul különböznek. A fiatal élni akar, az idősebb már nyugalomra vágyna. A fiatal gyermeket akar, az idősebb férfi viszont nem akar már új családot. Később az is felmerül, hogy a fiatal tud-e majd felelősséget vállalni, támaszként jelen lenni idősebb partnere mellett? 10-15 év korkülönbségnél ráadásul már megjelenik a generációs ellentét is.

Nem kell megmaradni rossz kapcsolatokban.

Ugyanakkor a szerelem vagy a párkapcsolat nem az életünk végső célja, alfája és ómegája. Nem kell csupán azért ragaszkodnunk hozzá, mert ad egyfajta státuszt a külvilág felé, s pláne nem kell maradnunk akkor, ha a kapcsolatban nem bánnak velünk jól. Ha elég bátrak vagyunk váltani, sokkal minőségibb szerelmek jönnek az életünkbe.

Megválogatjuk, kiben bízunk.

Fiatalon még nem csupán isszuk szerelmünk minden szavát, de el is hisszük. Idősebb fejjel már könnyebben kiszúrjuk ki az, aki csak áltat, aki az egóját növelő hazugságokkal kábít, már apró jelekből látjuk, melyik férfi őszinte, és melyik nem. Nagy kincs ez, hiszen birtokában tényleg csak abban bízunk meg, aki érdemes rá.

Persze ezen típusú kapcsolatok is sokáig működhetnek, de időnként kompromisszumokat kell hozni értük. Ha adottak a közös célok, közös kedvtelések, akkor van erőforrás, ami elegendő hajtóerőt biztosíthat a jövőre is.

Szerző: Udvari Fanni

A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés

Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.

Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?

A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.

Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?

Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.