Focisták táplálkozása
- Dátum: 2020.10.27., 02:30
- Martinka Dia
- agy, étrend, fehérje, foci, focipálya, focista, futás, futballmérkőzés, futó, glikogénraktár, gyümölcs, intenzitás, irányváltoztatás, játékos, kalória, koncentráció, kutatás, népszerű, protein, pulzusszám, robbanékonyság, sportág, sportital, szénhidrát, táplálkozás, teljesítmény, tudományos, vérvonal, zabkása, zöldség.
Tudjátok, nem is csodálkozom, hogy erről írok, három pasassal élek együtt és most születik a negyedik, valószínű ugyanabból a vérvonalból, így az életem hátralévő részét néhány focipálya mellett fogom eltölteni, ezért jó, ha a világ összes futballcsapata és focistái mellett minden más egyéb dologban is képben vagyok, mint például a táplálkozásuk.
Mivel a foci a világ talán legnépszerűbb sportága (már akinek), így gondoltam, ha már annyi egészségtudatos cikket írok, írhatnék a focisták táplálkozásáról is. Konkrétan arra is kíváncsi vagyok, vajon mennyire más egy futballista táplálkozási szükséglete egy futóétól?

Egyáltalán: mit eszik egy Ronaldo vagy Messi?
A focisták táplálkozási szükségleteikre vonatkozó tudományos kutatásból igen kevés áll rendelkezésre, pedig érdekes lehet ez a téma, hiszen egyáltalán nem mindegy, mit visznek a szervezetükbe a profi focisták. Vajon hasonlít a rövid-, vagy hosszútávfutókéhoz?
Egy átlagos futballmérkőzésen, a focisták összesen 10-11 kilométert futnak, mindenféle sebességgel, intenzitással, irányváltoztatással. Ebben az állóképességi sportban sokat sprintelnek, sokszor gyorsulnak és nagyjából minden ötödik másodpercben változtatnak irányt, a váltakozó gyors és lassú futás pedig könnyen kimerítheti a lábizmuk glikogén tartalékait.
A foci átlagosan magas intenzitással játszott sport, s a tanulmányok azt mutatják, hogy a profibb játékosok egy meccs több mint kétharmadát, a maximális pulzusszám 85 százalékán töltik el, ami felgyorsítja a glikogén kimerülését. Nem csoda, ha a focisták a meccs végére kimerültté válnak.
Azt gondolom, vagy azt sejtem, hogy sok focista pont a táplálkozásra nem figyel eléggé, különösen nincs tisztában a bevitt szénhidrátok jelentőségével, pedig ezzel nagyon sokat javíthatnának a teljesítményükön!

Az optimális lenne számukra a napi 2500-3000 szénhidrát-kalória, aki erre nem figyel, idő előtt lemerülnek a glikogén raktárai, s már a második félidőre csökken a teljesítményük.
A játékosoknak ezért érdemes glükóz tartalmú sportitalt fogyasztaniuk a meccs alatt, ugyanis a sportitalok használatával jobb eredmény érhető el.
A szénhidrátbevitel és a sportteljesítmény szorosan összefügg tehát, ezért nagyon sok múlik a bevitt tápanyagok minőségén, mennyiségén.
Két fő lényeges pillanat van a szénhidrát fogyasztására a focisták számára: a játék kezdete előtt és félidőben, ekkor szükséges pótolni az elvesztett szénhidrátokat.
„A jó edzést jó ételekkel kell kombinálni – vallja Ronaldo. – Az étrendem magas fehérje tartalmú, kerülöm a cukros ételeket, viszont sok zöldséget eszem.” –mondta egy interjúban. Lionel Messi is szigorú étrendet tart: napi 3 proteinturmixot iszik, gondosan ügyel a folyadékbevitelre is, zöldséglevest fogyaszt, sovány húsokat (csirke, hal, tenger gyümölcsei), krumplit, zabkását, mérkőzés előtt pedig gyümölcsöket.

Pontosság, koncentráció, robbanékonyság, mind, mind fontos szempont egy focista számára és az agynak szénhidrátra van szüksége a helyzetek átlátásához, s a szakemberek megállapításai szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a szénhidrátok fogyasztásával csökkenthető az esélye annak, hogy a játékrész második felében romlik a passzolási teljesítmény.
Martinka Dia
5 ruhadarab, amit kerülj el turkálóban – nemcsak higiéniai okokból
A turkálók és használtruha-boltok igazi kincsesbányák lehetnek: egyedi vintage darabok, különleges anyagok és karakteres stílusok várnak alacsony áron. Ugyanakkor nem minden ruhadarab éri meg a befektetést – vannak olyanok, amelyek könnyen bosszúságot, kényelmetlenséget vagy higiéniai problémákat okozhatnak.
Hogyan születnek az online trendek?
Egy tánc, egy vicces félmondat, egy videó vagy egy mém, és pár nap után az internet népe erről beszél. Azonban hogyan képes egy algoritmus vagy egy jól időzített közzététel alapjaiban felforgatni a popkultúrát? Valamint miért pont azokat a tartalmakat választjuk ki, amelyeket néhány hét eltelte után százezrek néznek meg?
„Pont jó” az élet: a megelégedettség csendes forradalma
A modern világ azt tanítja, hogy sohasem elég, ami van. Több pénz, drágább tárgyak és magasabb teljesítmény kell a hétköznapokban. Úgymond, ha nem hajtod folyamatosan magad, akkor szinte egyből lemaradsz. Csakhogy egyre többen érzik azt, hogy ebben az örökös küzdelemben elveszett a nyugalom és az a belső rend, ami a lelkünkből jön.
Étteremtől vagy appon keresztül: a rendelés dilemmái
A házhozszállítás ma már alapvető városi rutin – pár érintés a képernyőn, és egy órán belül ott a vacsora az ajtó előtt. Azonban nem mindig tesszük fel a kérdést, hogy honnan éri meg igazán rendelni. Közvetlenül a vendéglátótól vagy olyan platformokon keresztül, mint a Foodora és a Wolt? A döntés nemcsak pénztárca, hanem a szemlélet és a pillanatnyi vágy kérdése is.
Tetoválás hosszú távon: így marad szép és élénk a mintád
Napjainkban a tetoválás már nem számít különlegességnek: egyre több ember dönt úgy, hogy kisebb vagy akár nagyobb mintákkal díszíti testét. Bár hazánkban nincs mélyen gyökerező kulturális hagyománya, a tetoválás mára az önkifejezés egyik népszerű formájává vált.