Menü

Focisták táplálkozása

Tudjátok, nem is csodálkozom, hogy erről írok, három pasassal élek együtt és most születik a negyedik, valószínű ugyanabból a vérvonalból, így az életem hátralévő részét néhány focipálya mellett fogom eltölteni, ezért jó, ha a világ összes futballcsapata és focistái mellett minden más egyéb dologban is képben vagyok, mint például a táplálkozásuk.

Mivel a foci a világ talán legnépszerűbb sportága (már akinek), így gondoltam, ha már annyi egészségtudatos cikket írok, írhatnék a focisták táplálkozásáról is. Konkrétan arra is kíváncsi vagyok, vajon mennyire más egy futballista táplálkozási szükséglete egy futóétól?

Egyáltalán: mit eszik egy Ronaldo vagy Messi?

A focisták táplálkozási szükségleteikre vonatkozó tudományos kutatásból igen kevés áll rendelkezésre, pedig érdekes lehet ez a téma, hiszen egyáltalán nem mindegy, mit visznek a szervezetükbe a profi focisták. Vajon hasonlít a rövid-, vagy hosszútávfutókéhoz?

Egy átlagos futballmérkőzésen, a focisták összesen 10-11 kilométert futnak, mindenféle sebességgel, intenzitással, irányváltoztatással. Ebben az állóképességi sportban sokat sprintelnek, sokszor gyorsulnak és nagyjából minden ötödik másodpercben változtatnak irányt, a váltakozó gyors és lassú futás pedig könnyen kimerítheti a lábizmuk glikogén tartalékait.

A foci átlagosan magas intenzitással játszott sport, s a tanulmányok azt mutatják, hogy a profibb játékosok egy meccs több mint kétharmadát, a maximális pulzusszám 85 százalékán töltik el, ami felgyorsítja a glikogén kimerülését. Nem csoda, ha a focisták a meccs végére kimerültté válnak.

Azt gondolom, vagy azt sejtem, hogy sok focista pont a táplálkozásra nem figyel eléggé, különösen nincs tisztában a bevitt szénhidrátok jelentőségével, pedig ezzel nagyon sokat javíthatnának a teljesítményükön!

Az optimális lenne számukra a napi 2500-3000 szénhidrát-kalória, aki erre nem figyel, idő előtt lemerülnek a glikogén raktárai, s már a második félidőre csökken a teljesítményük.

A játékosoknak ezért érdemes glükóz tartalmú sportitalt fogyasztaniuk a meccs alatt, ugyanis a sportitalok használatával jobb eredmény érhető el.

A szénhidrátbevitel és a sportteljesítmény szorosan összefügg tehát, ezért nagyon sok múlik a bevitt tápanyagok minőségén, mennyiségén.

Két fő lényeges pillanat van a szénhidrát fogyasztására a focisták számára: a játék kezdete előtt és félidőben, ekkor szükséges pótolni az elvesztett szénhidrátokat.

„A jó edzést jó ételekkel kell kombinálni – vallja Ronaldo. – Az étrendem magas fehérje tartalmú, kerülöm a cukros ételeket, viszont sok zöldséget eszem.” –mondta egy interjúban. Lionel Messi is szigorú étrendet tart: napi 3 proteinturmixot iszik, gondosan ügyel a folyadékbevitelre is, zöldséglevest fogyaszt, sovány húsokat (csirke, hal, tenger gyümölcsei), krumplit, zabkását, mérkőzés előtt pedig gyümölcsöket.

Pontosság, koncentráció, robbanékonyság, mind, mind fontos szempont egy focista számára és az agynak szénhidrátra van szüksége a helyzetek átlátásához, s a szakemberek megállapításai szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a szénhidrátok fogyasztásával csökkenthető az esélye annak, hogy a játékrész második felében romlik a passzolási teljesítmény.

Martinka Dia

Betegszabadság, táppénz és kórházi zárójelentés – mit jelentenek, mikor mire van szükség?

A munka világában mindenkinek eljön az a pillanat, amikor valamilyen betegség vagy sérülés miatt kiesik egy adott vállalat mindennapjaiból némi időre. Ilyenkor azonnal előkerül a táppénz fogalma. Sokaknak ez csak egy száraz, általános adminisztratív kötelezettség, pedig a TB-finanszírozott otthonlétnek és a betegszabadságnak más a szerepe, illetve más jogosultságok járnak hozzájuk.

A citromhéj 7 zseniális felhasználási módja a természetes takarításban

A citrom az egyik legsokoldalúbb gyümölcs, amely nemcsak az ételek ízesítésében játszik fontos szerepet, hanem a háztartási takarításban is igazi kincs. Kevesen gondolnak arra, hogy a citrom héja önmagában mennyi praktikus feladatra használható fel, és milyen hatékony alternatívája lehet a vegyszeres tisztítószereknek.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?