Menü

A fermentálásról

A fermentációról gimiben biológia, vagy kémia órán hallottam már, igaz nem tudnám visszamondani azt a tanórai anyagot, biztos akkor sem figyeltem oda, pedig a fermentálás, a fermentált zöldségek készítése és fogyasztása évezredes múltra tekint vissza. Ennek oka, hogy nemcsak finomak, de rettentő egészségesek is, különösen az emésztés és a bélflórára gyakorolt jótékony hatásuk miatt.

A fermentáció baktériumokkal való erjesztést jelent, mely természetesen nem egyenlő a rothadással. Az erjesztő hatású baktériumok a zöldségekben levő keményítőt és rostokat alakítják át. Ekkor csökken a zöldség szénhidráttartalma, és nő az emészthetősége. A házi fermentálás valójában nagyon egyszerű művelet, nem igényel különösebben semmilyen szakértelmet.

A legfontosabb, ami a fermentáláshoz szükséges, azok az élesztőgombák és/vagy baktériumok jelenléte és oxigénhiányos (anaerob) környezet.

A folyamat, mint említettem nagyon egészséges a szervezetünkre nézve, különös tekintettel a bélflóránkra. De miért fontos, hogy a bélflóránk jó állapotban legyen?

Azért, mert a bélbaktériumoknak fontos szerepe van például az immunrendszer kialakulásában, fejlődésében, méreganyagok lebontásában, vitaminok előállításában, szénhidrátok, zsírok lebontásában, gyulladáscsökkentő hatásukban és még sorolhatnám.

A fermentált zöldségek nemcsak azért annyira egészségesek, mert hőkezelés nélkül, nyersen, minden tápértékével együtt fogyaszthatjuk őket, hanem mert a számunkra oly fontos pre- és probiotikumokat tartalmazzák.

A fermentált ételek így igazából “előemésztett ételek” , melyeket a szervezet nagyon jól tud hasznosítani.

Népszerű és nagyon közismert fermentált ételünk például a kovászos uborka, télen pedig a savanyú káposzta, már nagyanyáink is ezt ették a téli időszakban. Nagyon jól lehet fermentálni a jégretket, a piros retket, a sárgarépát és a zellert is.

A fermentált zöldségek nagyon jó alternatívák a boltban kapható savanyúságok helyett, amiket hőkezeltek, s tartósítószer van bennük, meg esetleg cukor és adalékanyagok.

Fermentál zöldségeket bármelyik évszakban készíthetünk, íme egy recept hozzá:

Egy 3 literes befőttesüveget mossunk alaposan át. Vágjuk karikákra a jégretket, kockákra a sárgarépát, tegyünk hozzá néhány gerezd fokhagymát, két hagymát, sót, és kevés gyömbért, az üveg 80%-át megtöltve. Ezután vízzel felöntjük, hogy épp ellepje, majd légmentesen lezárjuk és hűvös, sötét helyre tesszük. Egy hét múltán a folyadék zavaros lesz, ez jelzi számunkra, hogy a fermentáció befejeződött, el lehet kezdeni fogyasztani a benne lévő zöldségeket.

A fermentált zöldségek leve is nagyon értékes, ezt is érdemes iszogatni. Mindenkinek jó kísérletezést és jó egészséget kívánok!

Martinka Dia

Hűsítő nyári koktélok

Hideg és ízletes smoothiek, könnyű turmixok, hűsítő limonádék, alkoholos és alkoholmentes koktélok – ezek kellenek nekünk nyáron a kánikulában!

Hónapos retek, a nyár egyik vitaminbombája

A hónapos retek nem csak télen hasznos növény, hanem tavasszal, vagy nyár elején már segíthetjük vele egészségünket megőrzését.

Fehérjehiány, te felismered?

Mindenhonnan azt halljuk, hogy mennyire fontos a fehérje a szervezetünk számára, de sokan nem is tudják, hogy mi az, vagy, hogy milyen tünetekkel jár a hiánya.

Amit a citromos víz fogyasztásáról tudni érdemes

Rengeteg sztárdiéta és egészséggel foglalkozó oldal ír a citromos víz fogyasztásának jótékony hatásáról, ezért összeszedtük, amit erről tudni érdemes.

Mit jelent a pH érték?

A pH rövidítése "potentia hydrogenii", azaz a hidrogénionok koncentrációja, a szervezet megfelelő sav-bázis egyensúlya pedig létfontosságú az egészségünk szempontjából. A skála 7-14-ig terjed, a semleges érték 7 (a tiszta vízé), ami alatt savasnak, felette lúgosnak nevezzük az oldatot.