Az advent története és jelentése

Advent a keresztény kultúrában a karácsony első napját megelőző negyedik vasárnaptól a karácsonyig számított időszak. Első napja, Szent András nevéhez kötődik, valamint ekkor kezdődik a karácsonyi ünnepkör, amely Vízkeresztig tart. De mit jelent ez az egész ünnep a mai világban?

Az adventi ünnepkör kialakulása, feltehetően az 5.-6. században kezdődött. Ekkor Rómában tartottak istentiszteleteket, a karácsony előtti vasárnapokon. Végül VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Az első vasárnap kivételével, megvolt a maga népies elnevezése: bronz-, ezüst- és aranyvasárnap az összes hétvégének. Valamint az adventi időszakhoz számtalan hagyomány és szokás kapcsolódik.

A legismertebb minden bizonnyal az adventi koszorú és az adventi naptár. Azonban valljuk be, hogy utóbbi legfőképp a gyerekeknek szól vagy a “hasunknak” a benne lévő finom csokik miatt, de a fantázia itt sem szabhat határt ha szeretünk alkotni.

A koszorú a hagyományok szerint 4 gyertyát tartalmaz, ebből 3 lila és 1 rózsaszín a hagyományoknak megfelelően, a gyertyák különböző eseményeket jelképeznek a karácsony előtti kultúrkörben.

Azonban advent jelképe még a fagyöngy is, mely boldogságot és áldást hoz a családra. A hagyomány szerint aki csókot ad a szerelmének a fagyöngy alatt, annak szerelme következő karácsonyig kitart.

Emellett még a karácsony előtti szokásokhoz és hagyományokhoz tartozik a Mikulás, amely Szent Miklós-tól ered és a 10. századtól alakult ki és vált a kultúra részévé. A Mikulás a jó gyerekeknek édességeket hoz a rosszaknak pedig szenet és krumplit. Azonban a mai világban legtöbbször, mondhatni mindenki jó volt, és a Mikulás, mint ünnep vagy ajándékozási lehetőség beépült a kultúránkba, így a munkatársainktól, osztálytársainktól is kapunk ajándékokat ekkor.

Valamint a karácsonyfa feldíszítése is az adventi ünnepkörhöz tartozik. Azonban ez a szokás, csak a 16. században alakult ki, előtte pogány hagyománynak számított és az egyház nem ismerte el. Az első karácsonyfákat, a szobákban a csúcsával kötötték a mennyezethez és mézeskaláccsal, masnikkal és szalmadíszekkel dekorálták.

Magyarországon a szaloncukor is az ünnep előtti készülődés része, mivel a szaloncukor legfőképp csak nálunk és Kelet-Európában ismert. Mondhatni a szaloncukrok felakasztása a fára és “kóstolgatása”, már hozzátartozik az ünnepi légkörhöz. Érdekes, hogy a szaloncukrok Magyarországo, a 17. században jelentek meg, mondhatni 100 év sem telt el a szaloncukrok bevezetése és a karácsonyfa megjelenése között.

Az, hogy ma ezek közül mennyit veszünk komolyan és tartunk be, valamint, hogy az emberek milyen módon ünneplik a karácsonyt, az mindenkinek az egyéni vágyaitól, anyagi helyzetétől, szokásaitól és a vallásától függ.

Ma már az ünnep nem feltétlenül a vallásról szól, hanem sokkal inkább az ünnepi érzésről, ajándékokról, távoli rokonokról és a finom kajákról.

Azonban az a legfontosabb, hogy az ünnepek alatt is olyanokkal legyünk, akik szeretnek és megbecsülnek bennünket, ebben az évben nagy valószínűséggel szűk körben kell ünnepelni a járványhelyzet miatt. Valamint mértékkel együnk és süssünk-főzzünk, mert az ünnepek a “home office” időszakkal előtte, súlyos kilókkal sújtanak bennünket!

Szabó Máté