Menü

Mesés karácsony avagy mit meséljünk ünnepkor és mit ne

Egy készülődéssel teli, karácsonyt váró, sürgős-forgós nap után olyan békés a családi környezetben mesét olvasni a gyermekünknek. Vannak olyan klasszikus karácsonyi történetek, amelyeken mi magunk is felnőttünk, mert generációk óta nem mennek ki a divatból. A klasszikus mesék a szeretetről, megbocsátásról szólnak.

Vannak azonban olyan mesék, amelyeket más vélemények szerint viszont inkább ne olvassunk a gyerekeknek a szeretet ünnepén, vagyis ne akkor olvassunk.

Hans Christian „A kis gyufaárus lány” című meséjét például mindannyian ismerjük, sok egyéb híres története mellett, mint pl. Az ólomkatona, A rút kiskacsa, A király új ruhája, A kis hableány, A fenyőfa, A hókirálynő stb.

A kis gyufaárus lány története elszomorít, pedig a televízióban a különböző csatornákon gyakran szerepel a karácsonyi időszakban. Ez a mese sokak álláspontja szerint nem karácsony meghittségéhez való. Miért? Mert ez a mese szomorúan közvetíti, hogy vannak olyan gyerekek, akik senkinek sem kellenek, nincs mit enniük, miközben mások süteményektől roskadozó asztalok mellett ünnepelnek. A szegényekkel a fagyhalál végez, nem találnak boldogságot.

A fenyőfa című mese még az előzőnél is szomorúbb, sőt már-már depressziósabb: a kis fenyőfa, aki csillogó, fényes jövőről álmodik, úgy leli halálát, hogy kivágják karácsonyfának, s kiszáradva, tüzelőként végzi.

Karácsonykor a reményt, a boldogságot, a szeretetet, az összetartozást ünnepeljük így egyes vélemények szerint ezek a mesék nem valók a televíziókba karácsony ünnepén.

A fentiekkel lehet egyetérteni, esetleg megkérdőjelezni, én azt gondolom minden mesét ismertessünk meg a gyermekeinkkel, esetleg karácsonykor válogassuk a meghittebb, örömtelibb történeteket, máskor pedig a szintén klasszikus, örökzöld, ám nem feltétlen vidám, esetleg szívfacsaró, ámde híres meséket.

Jacob és Wilhelm Grimm „A suszter manói” című meséje azonban a Grimm-testvérek visszafogottabb meséi közé tartozik. A történet szerint a suszter és neje szorgalmas emberek, sokat dolgoznak, mégis majdnem tönkre mennek. Egy este a suszter a kikészített kiszabott bőr helyén egy kész cipőt talál. A dolog naponta megismétlődik, a suszter pedig meggazdagszik, azonban karácsonykor úgy döntenek, meglesik, mi történik éjszaka: s ekkor látják, a bőrökből manók varrnak cipőket. A meztelen kis manóknak a suszter felesége ruhácskákat készít, és ugyan ezután nem jönnek többé a manók, de a suszternak élete végéig jól ment a sora mindig volt munkája, és minden sikerült neki, amihez csak hozzákezdett.

Nagyon sok modern karácsonyi film is kedvelt ünnepek idején, azonban azt gondolom a klasszikus, „elmesélős” mesék a legfantasztikusabbak és nekünk felnőtteknek is jó újra meghallgatni, elmesélni őket. Jó szórakozást és meghitt, közös családi pillanatokat kívánok karácsonykor is és más napokon!

Martinka Dia

Szelektálás – mit dobjunk ki és mit ne?

Amikor már túlzsúfolttá válnak a szekrényeink, szobáink, belépni sem tudunk az előszobába, halmozzuk a tárgyakat, mániákusan gyűjtögetünk és nem akarunk semmit kidobni, akkor itt az ideje egy nagyobb szelektálásnak! Ha kétségeink vannak afelől, hogy mit szabad kidobni és mit nem ajánlott, akkor olvassák el mai írásunkat.

Tudatos tartalomfogyasztás: mire figyeljen a szülő?

Az emberek ma már szinte életkortól függetlenül használják az okostelefonokat és a közösségi oldalakat, amelyek akár ártalmasak is lehetnek, legfőképpen fiatalokra, gyerekekre. Hogyan lehetünk mi magunk is tudatos fogyasztók és mire figyeljünk szülőként?

Mennyi baktériumot szed össze egy kisgyerek az udvaron?

A minap néztem arról egy videót, hogy mennyi baktérium van egy kisgyerek kezén játszótér után. A tanulmány eredményét egy mikrobiológus mutatta meg.

Gyógynövények, amelyek segítenek fáradtság ellen

A fáradtságot többek közt okozhatja a nem megfelelő, többször megszakított alvás, rossz étrend, stressz, depresszió, dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás hiánya, a sokat repülőknél pedig a jet lag (időeltolódással járó fáradtság).

A kék hajnalka növény hatása

A kék hajnalka hallucinogén hatását már az aztékok felismerték, jövőbe látó és rituális szertartásokhoz is használták. Európába a XVI. században érkezett a növény, magyar költők verseiben is olvashatunk a virágról. Tompa Mihály Hajnalka című költeményét már 1847-ben megírta.