Tartsunk heti egy nap böjtöt
A böjt azt jelenti, hogy nem eszünk semmit. A böjt tisztítja az elmét, gyógyít, és leolvasztja a kilókat. Normál esetben a böjt több napig tart, mert sok pozitív hatása csak hosszabb böjti időszak után jelentkezik.
A heti egy böjtnap méregtelenít

Gyakran nem is vagyunk tudatában, hogy milyen sok toxikus anyag vesz körül bennünket nap mint nap. Ezek öregítenek és beteggé tesznek. Szervezetünk folyamatosan próbálja ezeket a méreganyagokat újra kiválasztani, vagy legalább semlegesíteni. Gyakran azonban nem sikerül teljesen ez a napi méregtelenítés, és a salakanyagok egy része lerakódik a szövetekben. Minden nap eltárolódik egy kis bejutó toxin – egészen addig, amíg lehetőség adódik a méregtelenítésre. Egyeseknél ez sosem következik be, és a méreg- és salakanyag-felhalmozódás panaszokhoz vagy betegségekhez vezet. Másoknál a szervezet kihasználja az évi böjtöt vagy salaktalanító kúrát, hogy a lerakódott mérgeket kiválassza. Képzeljük el, mennyire áldásos lenne, ha szervezetünknek minden héten egy nap lenne lehetősége a méregtelenítésre és salaktalanításra!
A heti egy böjtnap tisztítja az ízületeinket
A már említett salakanyagok sajnos nemcsak a vérkeringésben cirkulálnak, hanem lerakódnak a kevésbé jó vérkeringésű testtájakra – pl. az ízületekbe. Ezért a böjtnap észrevehető hatással lesz az ízületeinkre, a szervezetünk foglalkozni tud az ízületek regenerációjával és tisztításával. A lerakódások feloldódnak, és a porcok tehermentesülnek.
A heti egy böjtnap kitisztítja az elmét

Böjtnapunkon nem kell azon gondolkoznunk, hogy mit együnk, sem az ételek elkészítésével és az evéssel nem megy az időnk. E helyett teljesen kikapcsolhatunk, összeszedhetjük a gondolatainkat, és a valóban fontos dolgokkal foglalkozhatunk.
Ne kezdj böjtbe segítő nélkül!
1. Böjtbe ne vágjunk bele akkor, ha dolgozni járunk: olyan időszakot válasszunk hozzá, amikor biztosítani tudjuk magunknak a nyugodt körülményeket.
2. Család mellett 3-4 napos böjt még végezhető, ennél hosszabbra tervezett kúra alatt viszont fontos, hogy valóban elvonuljunk a világtól, már csak azért is, mert jóval ingerlékenyebbek lehetünk a megszokottnál, a mindennapi élet pedig egyszerűen nem is kivitelezhető böjt mellett.
3. Ha nem is választunk feltétlenül böjttábort a böjtöléshez, mindenképpen legyünk biztosak abban, hogy van egy elérhető segítőnk. Ő lehet akár egy ismerős is, aki telefonon elérhető baj esetén: a böjt ugyanis lényegesen nagyobb kihívás, mint a méregtelenítés.
Hogyan vágjunk bele?
Három szakaszra kell osztanunk a kúrát. Az átvezetés időszaka nagyjából egy hétig tart, ez idő alatt lényegében a méregtelenítésnek megfelelő táplálékokkal kezdjük meg a tisztulást. Fontos, hogy megtartsuk ezt a szakaszt, nemcsak azért, hogy a testünket kíméletesen készítsük fel a szilárd táplálékok megvonására, hanem azért is, mert így tudjuk elérni, hogy a “nem evés” időszakában már valóban a mélyebb tisztulásra koncentráljon a szervezet, az átvezetés szakaszában már megszabadulva a mérgek egy jelentős, felszínen meglévő részétől.

Mi történik a nem evés során?
A második szakaszba, a “nem evés” időszakába érve hatalmas változásokat lehet megtapasztalni.
Zöldségek, gyümölcsök
Kerüljük a citrusfélék többségét (ezek túl savasak), valamint a banánt és az avokádót, mivel keményítőtartalmuk túl magas. Ehelyett a következőkből válogassunk: alma, őszibarack, ananász (a konzerv erre a célra nem megfelelő), szőlő, paradicsom, görögdinnye, sárgarépa, cékla, uborka, édesburgonya. Ezeknek a növényeknek magas a rosttartalmuk, ami a belek tisztításában fontos, lúgosítják a szervezetet, valamint vitamintartalmuk is kiemelkedő. Másnap még tartózkodjunk a nehéz ételek fogyasztásától, ami valószínűleg nem is fog nehezünkre esni.
Lassan, fokozatosan álljunk át a megszokott étrendre. Ha hetente egy méregtelenítő napot beiktatunk, valószínű, hogy étkezési szokásaink lassanként megváltoznak, egészségesebben fogunk táplálkozni.
Szerző: Udvari Fanni
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.