Menü

Újévi hagyományok a világ körül

Jól ismerjük az itthoni szilveszteri szokásokat: az ünnepi asztalt, ami roskadozik a lencsétől, grillázstól, esetleg egy szerencsehozó malactól és egyéb finomságoktól, a barátainkkal együtt ünnepelünk. Éjfélkor meghallgatjuk a himnuszt és utána teli torokból kiabáljuk: hogy BÚÉK!

De a szilveszter dátuma nem olyan régóta lefixált dátum, kezdetben mozgó ünnep volt, kultúránként eltérő időpontban ünnepelték. Csak 1691-ben XII. Ince pápa döntésével került rögzítésre az időpont december 31-ére. Ilyenkor elbúcsúztatjuk az óévet és köszöntjük az újévet, a következő esztendőt. Viszont az újévet eltérő nemzetek eltérő módon ünneplik. Nézzük, hogyan is hoznak szerencsét a világ különböző szokásai!

Spanyolországban 12 szem szőlőt kell megenni még az óévben, éjfél előtt harangszóra. A 12 szem szőlő a szerencsét jelképezi az újév elkövetkeztére. Nagyobb városokban pedig az emberek együtt vonulnak az utcákra és főterekre és együtt eszik meg a szőlőszemeket.

Kolumbiában is hagyomány a 12 szem szőlő megevése, de aki nem bízza a véletlenre a következő esztendőt, az előkészíti a bőröndjét és a háztömb körül kerül egy kört. A bőrönd körbehúzása szerencsét hoz a kalandoroknak és utazóknak, hogy a következő év tele legyen mesebeli utazásokkal. Szerintem idén a bőröndhúzó kolumbiaiak magasan felülreprezentáltak voltak most szilveszterkor, mint az előző években :D – (a cikk írója).

Dániában kicsit viccesebb a szilveszter. A dánok a rossz szomszédok és a rossz lelkek ellen védekeznek a következő esztendőben. Régi tányérokat és porcelánokat dobálnak azon családok házaira, akik fenyegető lelkekkel vannak körülvéve. Akik pedig nem szeretne random házakra tányérokat dobálni, azok csak székekről ugrálnak éjfélkor.

Skóciában a „Hogmanay”, avagy szilveszter hagyománya szerint amelyik vendég az újévben először áthalad a ház küszöbén, annak ajándékot kell hoznia. Ha ez az illető egy magas, sötét hajú férfi, az szerencsét hoz, ha azonban kopasz, az bajt jelent. (A skótoknál igencsak kevés sötéthajú ember van.) A skót újév ünnepe 3 napig tart: december 31-től január 2-ig, a vendégek pedig whisky-t és shortbread nevű teasüteményt visznek a családnak.

A görögök hagymát akasztanak a bejárati ajtajukra. A hagyma az újév újjászületését jelképezi. A családok ilyenkor kiviszik a gyerekeket, felemelik őket és a fejükkel meg kell érinteni a szerencsehozó hagymát.

A 2020-as szilvesztert egész évben vártuk, hiszen a koronavírus igencsak rányomta a bélyegét az óévre. A világ minden táján különböző szerencsehozó szokásokkal ünnepelték a szilvesztert, reménykedve abban, hogy a 2021-es év sokkal jobb lesz, mint a 2020-as.

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!

Nagypál Anna

Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért

Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.