Menü

Újévi hagyományok a világ körül

Jól ismerjük az itthoni szilveszteri szokásokat: az ünnepi asztalt, ami roskadozik a lencsétől, grillázstól, esetleg egy szerencsehozó malactól és egyéb finomságoktól, a barátainkkal együtt ünnepelünk. Éjfélkor meghallgatjuk a himnuszt és utána teli torokból kiabáljuk: hogy BÚÉK!

De a szilveszter dátuma nem olyan régóta lefixált dátum, kezdetben mozgó ünnep volt, kultúránként eltérő időpontban ünnepelték. Csak 1691-ben XII. Ince pápa döntésével került rögzítésre az időpont december 31-ére. Ilyenkor elbúcsúztatjuk az óévet és köszöntjük az újévet, a következő esztendőt. Viszont az újévet eltérő nemzetek eltérő módon ünneplik. Nézzük, hogyan is hoznak szerencsét a világ különböző szokásai!

Spanyolországban 12 szem szőlőt kell megenni még az óévben, éjfél előtt harangszóra. A 12 szem szőlő a szerencsét jelképezi az újév elkövetkeztére. Nagyobb városokban pedig az emberek együtt vonulnak az utcákra és főterekre és együtt eszik meg a szőlőszemeket.

Kolumbiában is hagyomány a 12 szem szőlő megevése, de aki nem bízza a véletlenre a következő esztendőt, az előkészíti a bőröndjét és a háztömb körül kerül egy kört. A bőrönd körbehúzása szerencsét hoz a kalandoroknak és utazóknak, hogy a következő év tele legyen mesebeli utazásokkal. Szerintem idén a bőröndhúzó kolumbiaiak magasan felülreprezentáltak voltak most szilveszterkor, mint az előző években :D – (a cikk írója).

Dániában kicsit viccesebb a szilveszter. A dánok a rossz szomszédok és a rossz lelkek ellen védekeznek a következő esztendőben. Régi tányérokat és porcelánokat dobálnak azon családok házaira, akik fenyegető lelkekkel vannak körülvéve. Akik pedig nem szeretne random házakra tányérokat dobálni, azok csak székekről ugrálnak éjfélkor.

Skóciában a „Hogmanay”, avagy szilveszter hagyománya szerint amelyik vendég az újévben először áthalad a ház küszöbén, annak ajándékot kell hoznia. Ha ez az illető egy magas, sötét hajú férfi, az szerencsét hoz, ha azonban kopasz, az bajt jelent. (A skótoknál igencsak kevés sötéthajú ember van.) A skót újév ünnepe 3 napig tart: december 31-től január 2-ig, a vendégek pedig whisky-t és shortbread nevű teasüteményt visznek a családnak.

A görögök hagymát akasztanak a bejárati ajtajukra. A hagyma az újév újjászületését jelképezi. A családok ilyenkor kiviszik a gyerekeket, felemelik őket és a fejükkel meg kell érinteni a szerencsehozó hagymát.

A 2020-as szilvesztert egész évben vártuk, hiszen a koronavírus igencsak rányomta a bélyegét az óévre. A világ minden táján különböző szerencsehozó szokásokkal ünnepelték a szilvesztert, reménykedve abban, hogy a 2021-es év sokkal jobb lesz, mint a 2020-as.

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!

Nagypál Anna

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.

Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?

Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?