Újévi hagyományok a világ körül
- Dátum: 2021.01.01., 19:48
- Nagypál Bíborka Anna
- ételek, hagyományok, óév, szilveszter, szokások, újév, világ
Jól ismerjük az itthoni szilveszteri szokásokat: az ünnepi asztalt, ami roskadozik a lencsétől, grillázstól, esetleg egy szerencsehozó malactól és egyéb finomságoktól, a barátainkkal együtt ünnepelünk. Éjfélkor meghallgatjuk a himnuszt és utána teli torokból kiabáljuk: hogy BÚÉK!
De a szilveszter dátuma nem olyan régóta lefixált dátum, kezdetben mozgó ünnep volt, kultúránként eltérő időpontban ünnepelték. Csak 1691-ben XII. Ince pápa döntésével került rögzítésre az időpont december 31-ére. Ilyenkor elbúcsúztatjuk az óévet és köszöntjük az újévet, a következő esztendőt. Viszont az újévet eltérő nemzetek eltérő módon ünneplik. Nézzük, hogyan is hoznak szerencsét a világ különböző szokásai!
Spanyolországban 12 szem szőlőt kell megenni még az óévben, éjfél előtt harangszóra. A 12 szem szőlő a szerencsét jelképezi az újév elkövetkeztére. Nagyobb városokban pedig az emberek együtt vonulnak az utcákra és főterekre és együtt eszik meg a szőlőszemeket.
Kolumbiában is hagyomány a 12 szem szőlő megevése, de aki nem bízza a véletlenre a következő esztendőt, az előkészíti a bőröndjét és a háztömb körül kerül egy kört. A bőrönd körbehúzása szerencsét hoz a kalandoroknak és utazóknak, hogy a következő év tele legyen mesebeli utazásokkal. Szerintem idén a bőröndhúzó kolumbiaiak magasan felülreprezentáltak voltak most szilveszterkor, mint az előző években :D – (a cikk írója).
Dániában kicsit viccesebb a szilveszter. A dánok a rossz szomszédok és a rossz lelkek ellen védekeznek a következő esztendőben. Régi tányérokat és porcelánokat dobálnak azon családok házaira, akik fenyegető lelkekkel vannak körülvéve. Akik pedig nem szeretne random házakra tányérokat dobálni, azok csak székekről ugrálnak éjfélkor.
Skóciában a „Hogmanay”, avagy szilveszter hagyománya szerint amelyik vendég az újévben először áthalad a ház küszöbén, annak ajándékot kell hoznia. Ha ez az illető egy magas, sötét hajú férfi, az szerencsét hoz, ha azonban kopasz, az bajt jelent. (A skótoknál igencsak kevés sötéthajú ember van.) A skót újév ünnepe 3 napig tart: december 31-től január 2-ig, a vendégek pedig whisky-t és shortbread nevű teasüteményt visznek a családnak.
A görögök hagymát akasztanak a bejárati ajtajukra. A hagyma az újév újjászületését jelképezi. A családok ilyenkor kiviszik a gyerekeket, felemelik őket és a fejükkel meg kell érinteni a szerencsehozó hagymát.
A 2020-as szilvesztert egész évben vártuk, hiszen a koronavírus igencsak rányomta a bélyegét az óévre. A világ minden táján különböző szerencsehozó szokásokkal ünnepelték a szilvesztert, reménykedve abban, hogy a 2021-es év sokkal jobb lesz, mint a 2020-as.
Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!
Nagypál Anna
A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény
Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.