Menü

Újévi hagyományok a világ körül

Jól ismerjük az itthoni szilveszteri szokásokat: az ünnepi asztalt, ami roskadozik a lencsétől, grillázstól, esetleg egy szerencsehozó malactól és egyéb finomságoktól, a barátainkkal együtt ünnepelünk. Éjfélkor meghallgatjuk a himnuszt és utána teli torokból kiabáljuk: hogy BÚÉK!

De a szilveszter dátuma nem olyan régóta lefixált dátum, kezdetben mozgó ünnep volt, kultúránként eltérő időpontban ünnepelték. Csak 1691-ben XII. Ince pápa döntésével került rögzítésre az időpont december 31-ére. Ilyenkor elbúcsúztatjuk az óévet és köszöntjük az újévet, a következő esztendőt. Viszont az újévet eltérő nemzetek eltérő módon ünneplik. Nézzük, hogyan is hoznak szerencsét a világ különböző szokásai!

Spanyolországban 12 szem szőlőt kell megenni még az óévben, éjfél előtt harangszóra. A 12 szem szőlő a szerencsét jelképezi az újév elkövetkeztére. Nagyobb városokban pedig az emberek együtt vonulnak az utcákra és főterekre és együtt eszik meg a szőlőszemeket.

Kolumbiában is hagyomány a 12 szem szőlő megevése, de aki nem bízza a véletlenre a következő esztendőt, az előkészíti a bőröndjét és a háztömb körül kerül egy kört. A bőrönd körbehúzása szerencsét hoz a kalandoroknak és utazóknak, hogy a következő év tele legyen mesebeli utazásokkal. Szerintem idén a bőröndhúzó kolumbiaiak magasan felülreprezentáltak voltak most szilveszterkor, mint az előző években :D – (a cikk írója).

Dániában kicsit viccesebb a szilveszter. A dánok a rossz szomszédok és a rossz lelkek ellen védekeznek a következő esztendőben. Régi tányérokat és porcelánokat dobálnak azon családok házaira, akik fenyegető lelkekkel vannak körülvéve. Akik pedig nem szeretne random házakra tányérokat dobálni, azok csak székekről ugrálnak éjfélkor.

Skóciában a „Hogmanay”, avagy szilveszter hagyománya szerint amelyik vendég az újévben először áthalad a ház küszöbén, annak ajándékot kell hoznia. Ha ez az illető egy magas, sötét hajú férfi, az szerencsét hoz, ha azonban kopasz, az bajt jelent. (A skótoknál igencsak kevés sötéthajú ember van.) A skót újév ünnepe 3 napig tart: december 31-től január 2-ig, a vendégek pedig whisky-t és shortbread nevű teasüteményt visznek a családnak.

A görögök hagymát akasztanak a bejárati ajtajukra. A hagyma az újév újjászületését jelképezi. A családok ilyenkor kiviszik a gyerekeket, felemelik őket és a fejükkel meg kell érinteni a szerencsehozó hagymát.

A 2020-as szilvesztert egész évben vártuk, hiszen a koronavírus igencsak rányomta a bélyegét az óévre. A világ minden táján különböző szerencsehozó szokásokkal ünnepelték a szilvesztert, reménykedve abban, hogy a 2021-es év sokkal jobb lesz, mint a 2020-as.

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!

Nagypál Anna

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.