Menü

Mitől függ, hogy kibe szeretünk bele?

A szerelem talán az egyik legszebb érzés a világon. Azonban hogyan keletkezik ez az érzés? Mi az, ami ténylegesen kiváltja? Ez az egész kérdéskör a gyermekkorba vezethető vissza vagy az évek alatt alakul ki egy emberben? Honnan tudjuk, hogy ki az igazi, ha egyáltalán létezik?

Mitől lesz valaki vonzó?

Hogy valakit vonzónak, szimpatikusnak találunk-e külsőleg az a másodperc tizedrésze alatt eldől. Valójában egy kihívó mondat, egy huncut nevetés egy pillantás is elég lehet a vonzalom kiváltásához. Azonban ezek csak külsőségek, nyilvánvalóan a legtöbb ember a saját társas környezetéből való emberekkel ismerkedik- munkahely, iskola, baráti társaság-. Egy kapcsolat általában akkor alakul ki, ha a két fél rendszeresen találkozik és közös az érdeklődési körük, valamint a kettőjük között lévő távolság nem nagy. Azonban az internetes társkeresők divatba jövetele ezt megváltoztatta, hiszen úgy ismerkedünk a másikkal, hogy személyesen még nem is találkoztunk vele. Egy idő után ebben az esetben is a közös érdeklődési kör, az egymáshoz illő személyiség és a leküzdhető távolság válnak elsődleges tényezőkké.

Sokszor az emberek felépítenek maguknak egy ideális képet és elképzelnek egy-egy szituációban egy általuk jónak tartott forgatókönyvet. Ez valójában elkerülhetetlen, de fontos, hogy ne egy ideálképbe legyünk szerelmesek, hanem a partnerünkbe. Egy tartós kapcsolat esetén, az érzések rengeteg félék lehetnek és nincs két teljesen ugyanolyan párkapcsolat, de az elsődleges törekvés mindig az, hogy olyan partnerünk legyek, aki kiegészít minket a hétköznapi életben.

Miért szeretünk bele egy hosszabb ideig mellettünk lévő emberbe, barátba?

A válasz erre nagyon sokféle lehet, de lényegében azért, mert ha egy olyan emberrel érintkezünk mindennap, akit mi izgalmasnak, szépnek, okosnak egyszóval tökéletesnek látunk, akkor az egyik fél részéről vonzalom fog kialakulni a másik iránt. Ezekben az esetekben a “szerelem első látásra” nem igazán megfelelő, hiszen a két fél már régóta ismeri egymást, nap mint nap együtt vannak, a legtöbb esetben beszélgetnek egymással, ez pedig ahhoz vezet, hogy egy sokkal árnyaltabb kép alakul ki a másik félről.

Tudjuk a szerelmet irányítani?

Ha rövid választ akarunk adni, akkor természetesen igen, hiszen az ember nem ösztönlény, emiatt gátat tudunk szabni az érzelmeinknek és vágyainknak.

Azonban, ha inkább arra keressük a választ, hogy egy kapcsolatot lehet-e alakítani, akkor az már egy sokkal összetettebb kérdés. A válasz természetesen itt is több dologtól függ, de ma már az emberek legfőképp az internet és a rengeteg ezzel a témával foglalkozó kutatás miatt egyre tudatosabbak ezen a téren. Emiatt pedig befolyásolni tudjuk egymást, mivel egy párkapcsolatban is elmondhatjuk azokat, amik zavarnak bennünket a másik félben, valamint tudatosan alakíthatjuk a párunk szokásait, ahhoz a viselkedésmódhoz, amit mi szeretnénk a partnerünktől.

Mikor leszünk szerelmesek, az sokszor az időponttól és az életünk meghatározott fázisaitól függ. Előfordulhat az is, hogy hirtelen leszünk szerelmesek, de könnyedén lehet, hogy valaki gimnáziumban, egyetemen találja meg a párját, egy olyan ember személyében, akivel nap mint nap találkozik. Az pedig, hogy egy kapcsolat, hogy alakul, az a két fél igényeitől, vágyaitól, személyiségétől és az ő társas környezetüktől is függ.

Szabó Máté

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.