Menü

Mitől függ, hogy kibe szeretünk bele?

A szerelem talán az egyik legszebb érzés a világon. Azonban hogyan keletkezik ez az érzés? Mi az, ami ténylegesen kiváltja? Ez az egész kérdéskör a gyermekkorba vezethető vissza vagy az évek alatt alakul ki egy emberben? Honnan tudjuk, hogy ki az igazi, ha egyáltalán létezik?

Mitől lesz valaki vonzó?

Hogy valakit vonzónak, szimpatikusnak találunk-e külsőleg az a másodperc tizedrésze alatt eldől. Valójában egy kihívó mondat, egy huncut nevetés egy pillantás is elég lehet a vonzalom kiváltásához. Azonban ezek csak külsőségek, nyilvánvalóan a legtöbb ember a saját társas környezetéből való emberekkel ismerkedik- munkahely, iskola, baráti társaság-. Egy kapcsolat általában akkor alakul ki, ha a két fél rendszeresen találkozik és közös az érdeklődési körük, valamint a kettőjük között lévő távolság nem nagy. Azonban az internetes társkeresők divatba jövetele ezt megváltoztatta, hiszen úgy ismerkedünk a másikkal, hogy személyesen még nem is találkoztunk vele. Egy idő után ebben az esetben is a közös érdeklődési kör, az egymáshoz illő személyiség és a leküzdhető távolság válnak elsődleges tényezőkké.

Sokszor az emberek felépítenek maguknak egy ideális képet és elképzelnek egy-egy szituációban egy általuk jónak tartott forgatókönyvet. Ez valójában elkerülhetetlen, de fontos, hogy ne egy ideálképbe legyünk szerelmesek, hanem a partnerünkbe. Egy tartós kapcsolat esetén, az érzések rengeteg félék lehetnek és nincs két teljesen ugyanolyan párkapcsolat, de az elsődleges törekvés mindig az, hogy olyan partnerünk legyek, aki kiegészít minket a hétköznapi életben.

Miért szeretünk bele egy hosszabb ideig mellettünk lévő emberbe, barátba?

A válasz erre nagyon sokféle lehet, de lényegében azért, mert ha egy olyan emberrel érintkezünk mindennap, akit mi izgalmasnak, szépnek, okosnak egyszóval tökéletesnek látunk, akkor az egyik fél részéről vonzalom fog kialakulni a másik iránt. Ezekben az esetekben a “szerelem első látásra” nem igazán megfelelő, hiszen a két fél már régóta ismeri egymást, nap mint nap együtt vannak, a legtöbb esetben beszélgetnek egymással, ez pedig ahhoz vezet, hogy egy sokkal árnyaltabb kép alakul ki a másik félről.

Tudjuk a szerelmet irányítani?

Ha rövid választ akarunk adni, akkor természetesen igen, hiszen az ember nem ösztönlény, emiatt gátat tudunk szabni az érzelmeinknek és vágyainknak.

Azonban, ha inkább arra keressük a választ, hogy egy kapcsolatot lehet-e alakítani, akkor az már egy sokkal összetettebb kérdés. A válasz természetesen itt is több dologtól függ, de ma már az emberek legfőképp az internet és a rengeteg ezzel a témával foglalkozó kutatás miatt egyre tudatosabbak ezen a téren. Emiatt pedig befolyásolni tudjuk egymást, mivel egy párkapcsolatban is elmondhatjuk azokat, amik zavarnak bennünket a másik félben, valamint tudatosan alakíthatjuk a párunk szokásait, ahhoz a viselkedésmódhoz, amit mi szeretnénk a partnerünktől.

Mikor leszünk szerelmesek, az sokszor az időponttól és az életünk meghatározott fázisaitól függ. Előfordulhat az is, hogy hirtelen leszünk szerelmesek, de könnyedén lehet, hogy valaki gimnáziumban, egyetemen találja meg a párját, egy olyan ember személyében, akivel nap mint nap találkozik. Az pedig, hogy egy kapcsolat, hogy alakul, az a két fél igényeitől, vágyaitól, személyiségétől és az ő társas környezetüktől is függ.

Szabó Máté

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.