Menü

Mondjunk nemet a téli depresszióra!

A téli időszak, a hideg, a sötét - covid járvány nélkül is - hajlamosít a melankóliára, depresszióra. Reggel alig bírunk felkelni, este hamar sötét lesz és hideg, nem tudunk koncentrálni a feladatainkra, letargia lesz rajtunk úrrá. A téli depresszió a leggyakoribb szezonális betegség.

A téli depresszió enyhébb formában a lakosság 10-15 százalékát, súlyosabban 2-5 százalékát érinti. A téli levertség tünetei rendkívül hasonlítanak a depresszióra, azonban ez évszakhoz kötött, szezonálisnak mondható. Tünetei a levert hangulat, az alvási nehézségek, vagy épp túl sok alvás, koncentrálási problémák, enerváltság, letargia, ingerlékenység, társasági élet kerülése, libidónk csökkenése, több egyedüllét. Észrevehető mindezek mellett a feszültségek, érzelmi zavarok megjelenése, mozgásszervi panaszok, pszichoszomatikus betegségek előfordulása és az immunrendszer gyengesége.

A napsütés hiánya nagyon hiányzik a szervezetünknek télen, arról nem is beszélve, hogy a téli évszakban sokkal több szénhidrátot kívánunk, gyakran tör ránk a nassolási érzés, ami sajnos óhatatlanul hízással jár.

Ha a fentiek közül több állítás is igaz ránk, a legjobb, ha szakemberhez fordulunk, hogy enyhítsük a depressziós ismertetőjeleket.

Egy megoldás a szakemberen kívül a fényterápia, mely a téli fényhiányra jelenthet átmeneti megoldást. Ez egy orvosilag is elismert módszer, mely a hangulatzavar leküzdésére szolgál.

A téli depresszió ellen nagyon fontos az elegendő alvás, ami azt jelenti, hogy időben feküdjünk le aludni, ne maradjunk fent este kilenc-tíz óránál tovább és ezt minden nap ugyanebben az időpontban próbáljuk megtenni.

A friss levegőn való mozgás, egy séta, a téli lehangoltság egyik legjobb ellenszere, még akkor is, ha nem szívesen mozdulunk ki a hideg napokon.

Ne sajnáljuk a pénzt, ha lehetőségünk van rá, jelentkezzünk be egy masszázsra.

Az étkezésre való odafigyelés talán fontosabb télen, mint bármikor. Különösen akkor, ha a téli ünnepek után némi súlyfelesleggel indítottuk az új esztendőt, ami pedig még inkább elkedvetlenít bennünket. Fontos az vitaminok és ásványi anyagok, a fehérje bevitele, a szénhidrátok és zsír mértékének csökkentése.

Most februárban egyáltalán nem késő elkezdeni diétázni, nyárra még simán csúcsformába hozhatjuk magunkat, ha most odafigyelünk és életmódot váltunk.

A téli depresszió esetében szakember segítségével fel lehet készülni a tünetek elkerülésére, vagy mérsékelni lehet azokat, akár a gyógyszeres kezelés időben történő beállításával is.

Martinka Dia

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága

A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.