Fóbiák és kezelésük
- Dátum: 2021.02.14., 22:26
- Martinka Dia
- agorafóbia, alkohol, állapot, cigaretta, fajták, félelem, fóbia, gyógymód, gyógyszeres kezelés, halálfélelem, irracionális, kezelés, módszer, nyugtató, önsegítő csoport, pánikroham, phobosz, pszichoterápia, rettegés, rosszullét, segítség., speciális fóbia, szakember, szociális fóbia, szorongás, túlzott, viselkedésterápia
A „fóbia” szó görög eredetű, a "phobosz" szóból ered, találó, mert eredetileg rettegést, félelmet, menekülést jelent. Olyan szorongásos állapotot jelez, amelyet egy bizonyos helyzet, körülmény, állapot, állat vagy tárgy látványa vált ki. Akkor beszélünk fóbiáról, ha már olyan erősen befolyásolja az életünket, hogy megnehezíti az életünket. Én a pókoktól félek és liftfóbiám van.

A fóbiák előfordulása igen gyakori, az emberek 14 százaléka válik életében valamikor fóbiássá, s általában kétszerannyi nő lesz fóbiás, mint férfi. A fóbiáknak általában rengeteg fajtája van, amelyeket három nagy típusba sorolhatunk: az agorafóbia olyan helyektől vagy helyzetektől való félelem, ahonnan az elmenekülés nehéz, erre pont jó példa talán a liftfóbiám, vagy a zsúfolt tömeggel teli élethelyzetek, pl. tömegközlekedés. A szociális fóbiák társas helyzetekhez kapcsolhatók, az érintett nem mer mások előtt fellépni, megnyilvánulni, akár még ügyet intézni, vagy beszélgetni sem. A speciális fóbiában szenvedők esetében a kóros szorongást egy bizonyos állat, tárgy vagy helyzet váltja ki. A pókok látványára engem azonnal lever a víz, ez talán ez a típusú fóbia nálam.
A leggyakoribb fóbiák a speciális fóbiák, melyek tünettel, panaszokkal ugyan ritkán járnak, mégis a legtöbben ettől a típustól szenvednek.
A fóbiák kialakulásának hátterében megtalálhatóak gyerekkori traumák, én például gyerekként egy liftbe ragadtam be és valószínűleg ezért nem vagyok hajlandó betenni a lábam oda többé.
Akinek fóbiája van, igyekszik kerülni azt a szituációt, ami a fóbiát kiváltja, mert szorongással tölti el.

A fóbiák pánikrohamot, szorongásos rosszullétet is előidézhetnek: van, aki halálfélelmet, szívdobogást, fulladást, remegést, verejtékezést, hasgörcsöt, hányást, szédülést tapasztal.
Szakemberek szerint a fóbiás betegek általában tudatában vannak annak, hogy félelmeik irracionálisak, de ettől függetlenül nem tudják elviselni az adott helyzetet, állapotot.
A fóbiás zavarok kezelésére többféle módszer létezik, pszichoterápia segíthet, viselkedésterápia, például biztonságos környezetben szembesítik a beteget szorongása tárgyával, és próbálják arra megtanítani, hogyan küzdje le félelmét. Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges a viselkedésterápia mellé, erről minden esetben szakember dönt. A fóbiák gyógyíthatóak, a betegség kezelhető.
A fóbiás beteg általában tisztában van szorongása túlzott mértékével, de szorongása tárgyát a valósnál félelemkeltőbb tulajdonságokkal ruházza fel, a fóbiához pedig gyakran társul pánik.
Megállapított tény, hogy fóbiás beteg közvetlen családtagjainál háromszor gyakoribbak a fóbiák. Az emberektől való szorongás hátterében önbizalom- és önértékelési probléma állhat.

A fóbiáknál a félelem kiváltója általában jól definiálható a szakember számára, aki pontosan tudja, mely kezeléssel segíthet a betegségen.
A gyógyulás és a sikeres terápia úgy lehetséges, ha a tudattalan szorongásokat sikerül feltárni és a beteget sikerül megtanítani szorongását kezelni, legyőzni. A klinikai kutatások azt mutatják, hogy a viselkedésterápiás módszerek igen hatékonyak, a terápiákat pedig gyakran egészítik ki otthoni önsegítő programok, illetve támogató csoportok segítségével, hiszen egy támogató közeg még nagyobb segítség lehet.
Sajnos a fóbiás már előre retteg, hogy olyan helyzetbe kell kerülnie, amelytől fél, ezért sok fóbiában szenvedő nyúl alkoholhoz, cigarettához, nyugtatókhoz, mellyel függőségeket okoznak, ezért fontos mielőbb szakember segítségét kérni.
Martinka Dia
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.