Menü

Fóbiák és kezelésük

A „fóbia” szó görög eredetű, a "phobosz" szóból ered, találó, mert eredetileg rettegést, félelmet, menekülést jelent. Olyan szorongásos állapotot jelez, amelyet egy bizonyos helyzet, körülmény, állapot, állat vagy tárgy látványa vált ki. Akkor beszélünk fóbiáról, ha már olyan erősen befolyásolja az életünket, hogy megnehezíti az életünket. Én a pókoktól félek és liftfóbiám van.

A fóbiák előfordulása igen gyakori, az emberek 14 százaléka válik életében valamikor fóbiássá, s általában kétszerannyi nő lesz fóbiás, mint férfi. A fóbiáknak általában rengeteg fajtája van, amelyeket három nagy típusba sorolhatunk: az agorafóbia olyan helyektől vagy helyzetektől való félelem, ahonnan az elmenekülés nehéz, erre pont jó példa talán a liftfóbiám, vagy a zsúfolt tömeggel teli élethelyzetek, pl. tömegközlekedés. A szociális fóbiák társas helyzetekhez kapcsolhatók, az érintett nem mer mások előtt fellépni, megnyilvánulni, akár még ügyet intézni, vagy beszélgetni sem. A speciális fóbiában szenvedők esetében a kóros szorongást egy bizonyos állat, tárgy vagy helyzet váltja ki. A pókok látványára engem azonnal lever a víz, ez talán ez a típusú fóbia nálam.

A leggyakoribb fóbiák a speciális fóbiák, melyek tünettel, panaszokkal ugyan ritkán járnak, mégis a legtöbben ettől a típustól szenvednek.

A fóbiák kialakulásának hátterében megtalálhatóak gyerekkori traumák, én például gyerekként egy liftbe ragadtam be és valószínűleg ezért nem vagyok hajlandó betenni a lábam oda többé.

Akinek fóbiája van, igyekszik kerülni azt a szituációt, ami a fóbiát kiváltja, mert szorongással tölti el.

A fóbiák pánikrohamot, szorongásos rosszullétet is előidézhetnek: van, aki halálfélelmet, szívdobogást, fulladást, remegést, verejtékezést, hasgörcsöt, hányást, szédülést tapasztal.

Szakemberek szerint a fóbiás betegek általában tudatában vannak annak, hogy félelmeik irracionálisak, de ettől függetlenül nem tudják elviselni az adott helyzetet, állapotot.

A fóbiás zavarok kezelésére többféle módszer létezik, pszichoterápia segíthet, viselkedésterápia, például biztonságos környezetben szembesítik a beteget szorongása tárgyával, és próbálják arra megtanítani, hogyan küzdje le félelmét. Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges a viselkedésterápia mellé, erről minden esetben szakember dönt. A fóbiák gyógyíthatóak, a betegség kezelhető.

A fóbiás beteg általában tisztában van szorongása túlzott mértékével, de szorongása tárgyát a valósnál félelemkeltőbb tulajdonságokkal ruházza fel, a fóbiához pedig gyakran társul pánik.

Megállapított tény, hogy fóbiás beteg közvetlen családtagjainál háromszor gyakoribbak a fóbiák. Az emberektől való szorongás hátterében önbizalom- és önértékelési probléma állhat.

A fóbiáknál a félelem kiváltója általában jól definiálható a szakember számára, aki pontosan tudja, mely kezeléssel segíthet a betegségen.

A gyógyulás és a sikeres terápia úgy lehetséges, ha a tudattalan szorongásokat sikerül feltárni és a beteget sikerül megtanítani szorongását kezelni, legyőzni. A klinikai kutatások azt mutatják, hogy a viselkedésterápiás módszerek igen hatékonyak, a terápiákat pedig gyakran egészítik ki otthoni önsegítő programok, illetve támogató csoportok segítségével, hiszen egy támogató közeg még nagyobb segítség lehet.

Sajnos a fóbiás már előre retteg, hogy olyan helyzetbe kell kerülnie, amelytől fél, ezért sok fóbiában szenvedő nyúl alkoholhoz, cigarettához, nyugtatókhoz, mellyel függőségeket okoznak, ezért fontos mielőbb szakember segítségét kérni.

Martinka Dia

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.