Menü

Fóbiák és kezelésük

A „fóbia” szó görög eredetű, a "phobosz" szóból ered, találó, mert eredetileg rettegést, félelmet, menekülést jelent. Olyan szorongásos állapotot jelez, amelyet egy bizonyos helyzet, körülmény, állapot, állat vagy tárgy látványa vált ki. Akkor beszélünk fóbiáról, ha már olyan erősen befolyásolja az életünket, hogy megnehezíti az életünket. Én a pókoktól félek és liftfóbiám van.

A fóbiák előfordulása igen gyakori, az emberek 14 százaléka válik életében valamikor fóbiássá, s általában kétszerannyi nő lesz fóbiás, mint férfi. A fóbiáknak általában rengeteg fajtája van, amelyeket három nagy típusba sorolhatunk: az agorafóbia olyan helyektől vagy helyzetektől való félelem, ahonnan az elmenekülés nehéz, erre pont jó példa talán a liftfóbiám, vagy a zsúfolt tömeggel teli élethelyzetek, pl. tömegközlekedés. A szociális fóbiák társas helyzetekhez kapcsolhatók, az érintett nem mer mások előtt fellépni, megnyilvánulni, akár még ügyet intézni, vagy beszélgetni sem. A speciális fóbiában szenvedők esetében a kóros szorongást egy bizonyos állat, tárgy vagy helyzet váltja ki. A pókok látványára engem azonnal lever a víz, ez talán ez a típusú fóbia nálam.

A leggyakoribb fóbiák a speciális fóbiák, melyek tünettel, panaszokkal ugyan ritkán járnak, mégis a legtöbben ettől a típustól szenvednek.

A fóbiák kialakulásának hátterében megtalálhatóak gyerekkori traumák, én például gyerekként egy liftbe ragadtam be és valószínűleg ezért nem vagyok hajlandó betenni a lábam oda többé.

Akinek fóbiája van, igyekszik kerülni azt a szituációt, ami a fóbiát kiváltja, mert szorongással tölti el.

A fóbiák pánikrohamot, szorongásos rosszullétet is előidézhetnek: van, aki halálfélelmet, szívdobogást, fulladást, remegést, verejtékezést, hasgörcsöt, hányást, szédülést tapasztal.

Szakemberek szerint a fóbiás betegek általában tudatában vannak annak, hogy félelmeik irracionálisak, de ettől függetlenül nem tudják elviselni az adott helyzetet, állapotot.

A fóbiás zavarok kezelésére többféle módszer létezik, pszichoterápia segíthet, viselkedésterápia, például biztonságos környezetben szembesítik a beteget szorongása tárgyával, és próbálják arra megtanítani, hogyan küzdje le félelmét. Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges a viselkedésterápia mellé, erről minden esetben szakember dönt. A fóbiák gyógyíthatóak, a betegség kezelhető.

A fóbiás beteg általában tisztában van szorongása túlzott mértékével, de szorongása tárgyát a valósnál félelemkeltőbb tulajdonságokkal ruházza fel, a fóbiához pedig gyakran társul pánik.

Megállapított tény, hogy fóbiás beteg közvetlen családtagjainál háromszor gyakoribbak a fóbiák. Az emberektől való szorongás hátterében önbizalom- és önértékelési probléma állhat.

A fóbiáknál a félelem kiváltója általában jól definiálható a szakember számára, aki pontosan tudja, mely kezeléssel segíthet a betegségen.

A gyógyulás és a sikeres terápia úgy lehetséges, ha a tudattalan szorongásokat sikerül feltárni és a beteget sikerül megtanítani szorongását kezelni, legyőzni. A klinikai kutatások azt mutatják, hogy a viselkedésterápiás módszerek igen hatékonyak, a terápiákat pedig gyakran egészítik ki otthoni önsegítő programok, illetve támogató csoportok segítségével, hiszen egy támogató közeg még nagyobb segítség lehet.

Sajnos a fóbiás már előre retteg, hogy olyan helyzetbe kell kerülnie, amelytől fél, ezért sok fóbiában szenvedő nyúl alkoholhoz, cigarettához, nyugtatókhoz, mellyel függőségeket okoznak, ezért fontos mielőbb szakember segítségét kérni.

Martinka Dia

Az énerő miértje és fejlesztése

Az életben számos olyan kérdés van miszerint: milyen tulajdonságokat szeretünk leginkább magunkban? Mely képességeinkre támaszkodhatunk a nehéz helyzetekben? Úgymond mindenki életében vannak krízisek, mélypontok, amelyekkel akkor is meg kell küzdeni, ha az számunkra nem komfortos. Ehhez a küzdéshez énerőre van szükség, amelyet leggyakrabban a múltbéli helyzetekből, és tapasztalatokból merítünk. Ebben a cikkben arra kaphatunk választ, hogy miből táplálkozhat a belső énünk, vagyis miből meríthetünk erőt a mindennapi stresszhelyzetekkel való megküzdéshez.

A betegségtudat valós okai

Az egészségszorongás kapcsán fontos kiemelni annak két „végpontját”: amikor a személy nem észleli testi jelzéseit, vagy nem veszi tudomásul azokat, illetve amikor felnagyítja őket olyannyira, hogy akár ennek hatására halálfélelmet is átél.

Lélekerősítő technikák

Van, hogy minden összejön: szerelmi csalódás, fejmosás a főnöktől, apró baleset, betegség, balul sikerült ötlet, oktalan felszólító levél. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb periódusai az életben. Van, aki könnyen túlteszi magát a problémákon, másnak meg gombóc nő a torkában és összeszorul a gyomra, és a legszívesebben meglapulna, elbújna a főnök, a kollégák, a család elől.

Szorongásos kórképek

A szorongásos zavarok az emberiség leggyakoribb betegségei. Élete folyamán a népesség legalább 25%-a fog megélni valamilyen szorongásos betegséget. Világszerte a családorvosi rendelőkben jelentkezők 30-40%-a szenved szorongásos betegségben. A szorongásos kórképek nőknél 2-4-szer gyakoribbak.

Hogyan tegyünk szert a pozitív kisugárzásra?

A belső kisugárzás, ha van, ha észrevehető, szerintem soha nem lehet igazán negatív. Úgy képzelem el, mint valamiféle fényt, valamilyen bizsergető, vonzerővel bíró aurát, ami körül lengi a tulajdonosát. Ráadásul mindenkinek nyitva áll az út ahhoz, hogy ilyen belső fénnyel, vonzerővel rendelkezhessen. Igen, mindenkinek.