Menü

Fóbiák és kezelésük

A „fóbia” szó görög eredetű, a "phobosz" szóból ered, találó, mert eredetileg rettegést, félelmet, menekülést jelent. Olyan szorongásos állapotot jelez, amelyet egy bizonyos helyzet, körülmény, állapot, állat vagy tárgy látványa vált ki. Akkor beszélünk fóbiáról, ha már olyan erősen befolyásolja az életünket, hogy megnehezíti az életünket. Én a pókoktól félek és liftfóbiám van.

A fóbiák előfordulása igen gyakori, az emberek 14 százaléka válik életében valamikor fóbiássá, s általában kétszerannyi nő lesz fóbiás, mint férfi. A fóbiáknak általában rengeteg fajtája van, amelyeket három nagy típusba sorolhatunk: az agorafóbia olyan helyektől vagy helyzetektől való félelem, ahonnan az elmenekülés nehéz, erre pont jó példa talán a liftfóbiám, vagy a zsúfolt tömeggel teli élethelyzetek, pl. tömegközlekedés. A szociális fóbiák társas helyzetekhez kapcsolhatók, az érintett nem mer mások előtt fellépni, megnyilvánulni, akár még ügyet intézni, vagy beszélgetni sem. A speciális fóbiában szenvedők esetében a kóros szorongást egy bizonyos állat, tárgy vagy helyzet váltja ki. A pókok látványára engem azonnal lever a víz, ez talán ez a típusú fóbia nálam.

A leggyakoribb fóbiák a speciális fóbiák, melyek tünettel, panaszokkal ugyan ritkán járnak, mégis a legtöbben ettől a típustól szenvednek.

A fóbiák kialakulásának hátterében megtalálhatóak gyerekkori traumák, én például gyerekként egy liftbe ragadtam be és valószínűleg ezért nem vagyok hajlandó betenni a lábam oda többé.

Akinek fóbiája van, igyekszik kerülni azt a szituációt, ami a fóbiát kiváltja, mert szorongással tölti el.

A fóbiák pánikrohamot, szorongásos rosszullétet is előidézhetnek: van, aki halálfélelmet, szívdobogást, fulladást, remegést, verejtékezést, hasgörcsöt, hányást, szédülést tapasztal.

Szakemberek szerint a fóbiás betegek általában tudatában vannak annak, hogy félelmeik irracionálisak, de ettől függetlenül nem tudják elviselni az adott helyzetet, állapotot.

A fóbiás zavarok kezelésére többféle módszer létezik, pszichoterápia segíthet, viselkedésterápia, például biztonságos környezetben szembesítik a beteget szorongása tárgyával, és próbálják arra megtanítani, hogyan küzdje le félelmét. Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges a viselkedésterápia mellé, erről minden esetben szakember dönt. A fóbiák gyógyíthatóak, a betegség kezelhető.

A fóbiás beteg általában tisztában van szorongása túlzott mértékével, de szorongása tárgyát a valósnál félelemkeltőbb tulajdonságokkal ruházza fel, a fóbiához pedig gyakran társul pánik.

Megállapított tény, hogy fóbiás beteg közvetlen családtagjainál háromszor gyakoribbak a fóbiák. Az emberektől való szorongás hátterében önbizalom- és önértékelési probléma állhat.

A fóbiáknál a félelem kiváltója általában jól definiálható a szakember számára, aki pontosan tudja, mely kezeléssel segíthet a betegségen.

A gyógyulás és a sikeres terápia úgy lehetséges, ha a tudattalan szorongásokat sikerül feltárni és a beteget sikerül megtanítani szorongását kezelni, legyőzni. A klinikai kutatások azt mutatják, hogy a viselkedésterápiás módszerek igen hatékonyak, a terápiákat pedig gyakran egészítik ki otthoni önsegítő programok, illetve támogató csoportok segítségével, hiszen egy támogató közeg még nagyobb segítség lehet.

Sajnos a fóbiás már előre retteg, hogy olyan helyzetbe kell kerülnie, amelytől fél, ezért sok fóbiában szenvedő nyúl alkoholhoz, cigarettához, nyugtatókhoz, mellyel függőségeket okoznak, ezért fontos mielőbb szakember segítségét kérni.

Martinka Dia

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?

Gyakran beszélsz magadhoz?

A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.

A munkahelyi változások érzelmi oldala

Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.