A játékfüggőségről
- Dátum: 2021.02.16., 03:28
- Nagypál Bíborka Anna
- addiktív, függőség, játék, pc, pszichológia, számítógép, szükséglet, telefon
Az egyre fejlődő technológiák egyre fejlettebb játékokat, eszközöket hoznak létre. Ezek használata köztudottan függőséget okoz. A probléma valódi, következményekkel, elvonási tünetekkel járhat. A probléma már annyira komoly, hogy „kinevelő” intézeteket is létrehoztak.
Többféle eszköz létezik a játékra: ilyen az Xbox, a PlayStation, a PC és az egyre fejlettebb telefonok és táblagépek, amiken egyre magasabb minőségű és teljesítményű játékok lesznek elérhetőek. Lassan minden háztartásban található számítógép, vagy okoseszköz, ami potenciális veszély lehet nem csak a gyerekekre, de a felnőttekre is.
Miért is okoz függőséget egy játék? A játék annyira leköti a játékosokat, hogy számukra kvázi megszűnik létezni a külvilág. Tehát amíg játszanak, egy másik világba csöppenek és addig nem kell a tényleges problémáikkal foglalkozniuk. A színes és valósághű grafikák úgy lenyűgözik a felhasználókat, hogy saját világot teremt nekik, ezáltal úgy érzik, hogy kimenekültek a valóságból. A játék kezdetekor csak egy szimpla szokás a játszás metódusa, és akkor válik függőséggé, amikor hátrányossá az egyén tekintetéből. Például a saját szükségleteit felül írja a játék. Így járt egy fiatal, Chen Rong-you 2012-ben, aki kétszer 8 órás játékban vett részt a halála előtt. Fizikai előzményei is voltak a halál beálltának, ám ő ezt teljesen figyelmen kívül hagyta.
Az is egy komoly érv, hogy a játékosokat különböző feladat elé helyezik, kihívásokat kell teljesíteniük, és csak így fejlődhet a karakterük, így szerezhetnek jutalmakat, fegyvereket és pontokat. Ezért folyamatosan játékban kell lenniük. Ma már sok játékban észrevehető, hogy azért is jutalmat adnak, ha mindennap belép a személy az alkalmazásba. A játékfejlesztők azt is kihasználják, hogy kutatások szerint sok a játékosok között a munkanélküli. Nekik sok idejük van a játékra, ezért a folytonos online játék sikerélményt nyújt nekik. Sokkal fontosabbnak, szerencsésebbnek érzik magukat a játékban, mint a való világban.
Egy, a függőségeket felosztó szakirodalom szerint létezik szerfüggőség és viselkedési függőség. A viselkedési függőség esetén nem egy kémiai anyagtól függünk, hanem egy viselkedési mintázattól, amely, mint említettem, felülírja az élethez való szükségletek ellátását, és önkontroll vesztés állapota lép fel. Viselkedési függőség a játékfüggőség, a workaholic (munkamánia) jelensége, különféle evészavarok, szexuális függőségek, testedzésfüggőség és még folytathatnám a sort.
Milyen következményekkel jár a játékosok számára a függőség? Elvesztik az időérzéküket és háttérbe szorulnak az alapvető szükségletek. Órákig nem esznek, isznak, vagy mennek mosdóba, amik hosszútávon egészségkárosodással járnak. Elvonási tünetek jelentkeznek, ha nem játszanak: fellép az agresszív vagy depressziós viselkedés. Elizolálódnak a társadalomtól: nehezebben építenek kapcsolatot, vagy akár meglévő társaságukból is veszíthetnek embereket.
A legnagyobb probléma az USA-ban, Kínában, Kanadában jelentkezik, ahol már átnevelő táborokat is létrehoztak videójáték-függőknek, azonban itt már halálesetek is történtek. A leghasznosabb, ha pszichológushoz vagy addiktológushoz fordulnak az érintettek és terápiákon vesznek részt. Sokan viszont nem élnek a lehetőséggel, mert úgy gondolják, hogy csak az „őrültek” járnak pszichológushoz. A probléma kulcsa, legfontosabb és legnehezebb mozzanata, hogy maga az érintett is felismeri, hogy ő függőségben szenved, és készen áll a változtatásra.
Nagypál Anna
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.