Menü

A véradás fontossága

A vér nélkülözhetetlen a kórházak működéséhez. Bár a technológia és a tudomány ma már hihetetlen dolgokra képes, mégis a jelenlegi állás szerint a vér semmi mással nem pótolható, nem állítható elő mesterségesen. Ezt nehezíti, hogy bizonyos készítmények, amit a véradás során levett vérből állítanak elő, mindössze pár napig tarthatók el. Ilyen például a trombocita készítmény, ami csupán 5 napig használható fel.

Egy átlagos embernek összesen 5 liter vér kering az érrendszerében, amiből fél liter úgynevezett tartalék, vagyis szükség esetén mozgósítható, nem okoz gondot a hiánya. Tulajdonképp a vér az egyik legfontosabb alkotóeleme szervezetünknek, hiszen hiába a tüdőn keresztül jutunk oxigénhez, a vér szállítja el azt a sejtekhez, ezzel tartva működésben az azokban zajló folyamatokat.

A vér legismertebb csoportosítása az AB0 vércsoportrendszer, illetve az RhD. Ezeken kívül még több más csoportra is osztható, de ez a kettő az, ami az esetek többségében befolyásolja, hogy milyen vért kaphat az illető. Speciális esetekben ennél részletesebb egyezés szükséges.

A levett vérből három féle készítményt állítanak elő. Az egyik a már említett trombocita-koncentrátum, a másik a vörösvérsejt-koncentrátum, a harmadik pedig a friss fagyasztott plazma. Innen ered a véradás egyik ismert szlogenje: adj vért és ments meg három életet! Mivel egyetlen véradásból háromféle készítmény is nyerhető, ezt 3 különböző ember is megkaphatja.

Bár a hangsúly mindig azon van, hogy a véradás életet menthet, nem árt megemlíteni, hogy a véradónak is pozitív hatással jár, ha rendszeresen ad vért. Egyrészt egyfajta „vérfrissítés” történik ilyenkor, hiszen szervezetünk pótolni fogja a levett vérmennyiséget, és bizony a vérünk is elhasználódik. Természetes folyamat a vérsejtek lebontása és bioszintézise, azonban olyankor sokkal kisebb mennyiségben és lassabban bontódnak le és termelődnek újra. Másrészt aki rendszeresen jár vért adni, az rendszeresen is vesz részt alapvető orvosi vizsgálatokon, hiszen kritériumai vannak a véradásnak is. Ez pedig nem hátrány, főleg olyan betegségeknél, amiknél kulcsfontosságú az idő, vagyis, hogy minél hamarabb veszik észre, annál eredményesebben lehet kezelni.

Véradó lehet minden olyan egészéges ember, aki elmúlt már 18 éves, de még nincs 65, testsúlya pedig eléri az 50 kg-ot. Nők évente maximum 4-szer, férfiak 5-ször adhatnak vért, két véradás között pedig legalább 56 napnak el kell telnie, mivel a szervezetnek átlagosan ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy regenerálódjon és újra megtermelje a levett vér mennyiségét. Maga a véradás egy órás folyamat és kifejezetten kérik, hogy fogyasszunk bőségesen folyadékot és együnk is előtte, hiszen itt nem fontos a vércukorszint, azonban a véradást mindig megelőzi néhány alapvető vizsgálat, mint például a hemoglobin szint vizsgálata, vagy maga a vércsoport meghatározás.

Balogh Emese

Éttermi etikett – hogyan viselkedjünk a pincérrel, hogy mindenki jól érezze magát?

Az étterembe járás nemcsak az étkezésről szól, hanem egy társas helyzet is, ahol a viselkedésünk ugyanúgy hozzájárul az élményhez, mint az ételek minősége. Az éttermi etikett alapvető célja, hogy a vendég és a személyzet közötti kommunikáció gördülékeny, tiszteletteljes és hatékony legyen. Ennek egyik kulcseleme a pincérrel való kapcsolatunk.

Tanév végi kifáradás – egyre több diákon látszik a fáradtság

Ahogy a tanév a végéhez közeledik, egyre több iskola számol be arról, hogy a diákokon jól érzékelhető a kifáradás. A hosszú hónapok óta tartó tanulási terhelés, a dolgozatok, felelések, projektfeladatok és különböző számonkérések mostanra sokaknál koncentrációs nehézségekben, csökkenő motivációban és általános fáradtságban jelentkeznek.

Pedagógusnap – A tanítók és tanárok megbecsülésének ünnepe

A pedagógusnap minden évben különleges alkalom arra, hogy tiszteletünket és hálánkat fejezzük ki mindazoknak, akik a jövő generációinak nevelésében és oktatásában vállalnak meghatározó szerepet. Magyarországon ez az ünnep hagyományosan június első vasárnapjához kapcsolódik, és az oktatási intézményekben, óvodáktól az egyetemekig, számos formában megemlékeznek róla.

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.

Otthonról dolgozni nem mindig álommunka - a négy fal között – az otthoni munkavégzés hátrányai

Az elmúlt években az otthoni munkavégzés, más néven home office, a modern munkaerőpiac egyik legmeghatározóbb jelenségévé vált. Bár ezek az előnyök valóban vonzóak, az otthoni munka számos olyan hátránnyal is jár, amelyek hosszabb távon negatívan befolyásolhatják a munkavállalók teljesítményét, egészségét és életminőségét.