Menü
  • Életmód
  • Facebook függőség

Facebook függőség

Megoszlanak a vélemények a közösségi médiával kapcsolatban, mégis felfelé ível az ilyen oldalak használata és popularitása. Csak az utóbbi időben kezdtünk el arról beszélni, hogy a facebook, twitter, instragram és egyéb közösségi oldalak használata akár káros is lehet, függőséghez vezethet. Nem pusztán az ilyen platformok milyenségében kell azonban keresni az okokat, társadalmi és életvitelbeli változások is hozzájárultak ahhoz, hogy ma facebook függőségről beszélhetünk.

Az elszigetelődés, az emberek közti bizalmatlanság növekedése és az egyre jómódúbb, modern technológiával ellátott háztartások számának emelkedése oda vezetett, hogy online, virtuálisan éljük életünket. Amennyi hasznos és jó dolog származik az internet közösségi oldalaiból, annyi negatív is. Milyen tünetekre kell gondolni, amikor facebook függőségről beszélünk.

kényszeresen csak ezeket az oldalakat látogatja, még akkor is, ha eredetileg nem erre akart rákeresni
folyamatos megosztás
közeli barátokkal, akár rokonokkal is csak online kommunikál, csökkent, vagy nem létező valós szociális élet
megerősítés és támogatás azonosítása a „like”-okkal, megtekintésekkel és megosztásokkal
alvászavarok a folyamatos képernyőhasználattól és az éjszakába húzódó üres görgetések miatt

Ha esetleg valaki magára ismerne, érdemes végig gondolni, hogy alapvetően igazak-e ezek a tünetek a mindennapjaira, vagy inkább csak előfordul, hogy ott ragad egy-egy ilyen oldalon és emlékezteti magát, hogy ideje letenni kicsit. A tudatosság a kulcsa ennek is, mint sok más függőség kezelésének.

Érdemes feljegyezni például az időt, amit a számítógép vagy a telefon előtt ülve töltünk, majd később megnézni, naponta hány óránkat veszi el ez a tevékenység. Az is jó ötlet lehet, ha szünetelteti ezeket a profilokat. Egy másik jó módszer az, hogy ha nincs már tényleg fontos dolgunk a számítógépen például, akkor kikapcsoljuk.

Mindenesetre érdekes, hogy bár pont a csillogással és a tökéletesség látszatával kecsegtetnek ezek az oldalak, ennek ellenére olyan személyiségjegyeket és érzéseket erősítenek fel túlzott használat mellett, amik ezzel teljesen ellentétesek. Ilyen az egoizmus, hamis énkép kialakulása, kisebbrendűség érzése, szorongás, félelem, rosszindulat, irigység érdektelenség és boldogtalanság. Nem pont ezeket szeretnénk elkerülni azzal, hogy egy olyan képet mutatunk magunkról, ami ezek egyike sem? De, és éppen ez a túl tökéletes kép az, ami mellett egy teljesen átlagos ember tökéletlennek hat.

Balogh Emese

  • A rovat további cikkei

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.