Facebook függőség

Megoszlanak a vélemények a közösségi médiával kapcsolatban, mégis felfelé ível az ilyen oldalak használata és popularitása. Csak az utóbbi időben kezdtünk el arról beszélni, hogy a facebook, twitter, instragram és egyéb közösségi oldalak használata akár káros is lehet, függőséghez vezethet. Nem pusztán az ilyen platformok milyenségében kell azonban keresni az okokat, társadalmi és életvitelbeli változások is hozzájárultak ahhoz, hogy ma facebook függőségről beszélhetünk.

Az elszigetelődés, az emberek közti bizalmatlanság növekedése és az egyre jómódúbb, modern technológiával ellátott háztartások számának emelkedése oda vezetett, hogy online, virtuálisan éljük életünket. Amennyi hasznos és jó dolog származik az internet közösségi oldalaiból, annyi negatív is. Milyen tünetekre kell gondolni, amikor facebook függőségről beszélünk.

kényszeresen csak ezeket az oldalakat látogatja, még akkor is, ha eredetileg nem erre akart rákeresni
folyamatos megosztás
közeli barátokkal, akár rokonokkal is csak online kommunikál, csökkent, vagy nem létező valós szociális élet
megerősítés és támogatás azonosítása a „like”-okkal, megtekintésekkel és megosztásokkal
alvászavarok a folyamatos képernyőhasználattól és az éjszakába húzódó üres görgetések miatt

Ha esetleg valaki magára ismerne, érdemes végig gondolni, hogy alapvetően igazak-e ezek a tünetek a mindennapjaira, vagy inkább csak előfordul, hogy ott ragad egy-egy ilyen oldalon és emlékezteti magát, hogy ideje letenni kicsit. A tudatosság a kulcsa ennek is, mint sok más függőség kezelésének.

Érdemes feljegyezni például az időt, amit a számítógép vagy a telefon előtt ülve töltünk, majd később megnézni, naponta hány óránkat veszi el ez a tevékenység. Az is jó ötlet lehet, ha szünetelteti ezeket a profilokat. Egy másik jó módszer az, hogy ha nincs már tényleg fontos dolgunk a számítógépen például, akkor kikapcsoljuk.

Mindenesetre érdekes, hogy bár pont a csillogással és a tökéletesség látszatával kecsegtetnek ezek az oldalak, ennek ellenére olyan személyiségjegyeket és érzéseket erősítenek fel túlzott használat mellett, amik ezzel teljesen ellentétesek. Ilyen az egoizmus, hamis énkép kialakulása, kisebbrendűség érzése, szorongás, félelem, rosszindulat, irigység érdektelenség és boldogtalanság. Nem pont ezeket szeretnénk elkerülni azzal, hogy egy olyan képet mutatunk magunkról, ami ezek egyike sem? De, és éppen ez a túl tökéletes kép az, ami mellett egy teljesen átlagos ember tökéletlennek hat.

Balogh Emese