Menü

Mit együnk estére?

Sokszor nem tudod mit fogyassz este, és inkább már nem eszel semmit? Vagy már csak nassolsz? Sajnos egyik sem jó megoldás… Ha szeretnéd tudni, mit ajánlott este enni, akkor olvasd el ezt a cikket.

Kerüld a szénhidrátokat! Különösen a gyors szénhidrátokat (pékáruk, cukros ételek), melyek jelentős inzulinszint emelkedést okoznak. Az esti szénhidrát fogyasztás sokkal jobban zsírosít, mivel egyrészt nem lesz már aktivitás a nap során, mellyel lemozoghatod, másrészt este amúgy is lassabb az anyagcsere.

Ne egyél gyümölcsöt! Hiba, ha azt hiszed, hogy estére egy kis gyümölcs jót fog tenni. A gyümölcscukor ugyanis gyors felszívódású és sokkal könnyebben rakódik le zsírként, ezért a gyümölcsöt inkább az edzés környékére kell beilleszteni. Persze, aki eddig csokit vacsorázott, az valóban jobban jár egy kis gyümölccsel, de egyébként korlátozni kell a gyümölcsfogyasztást, ha nem szeretnél hízni (a gyümölcs egy jó példa arra, hogy attól, hogy valami egészséges, hízlalhat is).

Fogyassz több zsírt! A különböző, egészséges zsírforrások estére is ideálisak, mert egyrészt laktatnak, másrészt pedig lassítják a többi táplálék megemésztődését, amik így később ürülnek ki, azaz később leszel éhes.

Ha estefelé sportolsz, akkor edzés után nyugodtan lehet enni némi gyorsabb szénhidrátot is (rizs, kenyér, tészta), mert az intenzív mozgást követően - a megfelelő fehérjebevitel mellett - a szénhidrátok pótlásáról is gondoskodni kell (ha épp szálkásítás a cél, akkor persze kisebb mennyiségben). Persze érdemes egyénileg kitapasztalnod, hogy mi is esik jól, hogy bírja a gyomrod a zöldségeket, zsírosabb ételeket, és az sem árt, ha lefekvés előtt 1-2 órával már tényleg nem eszel semmit.

Minőségi fehérjét (sovány halak, húsok, tojásfehérje) nyugodtan fogyaszthatsz este is, ez ráadásul felkészít az esti, több órás ’’koplalásra” is.

Zöldségek. Friss zöld salátából, uborkából, spenótból, babból, lencséből gyakorlatilag annyit ehetsz, amennyi jól esik, a bab és a lencse ráadásul fehérjében is gazdag. Persze nem minden zöldség jó, a krumplit, kukoricát kerüld (helyettük sokkal jobb pl. a karfiol).

’’Jó zsírok”. Olajos magvak (pl. natúr mandula, tökmag, brazil dió, natúr mogyoró), olívaolaj (pl. a salátára), kókuszolaj. Ezekre amúgy is szükség van, egészségesek, laktatnak és a magvakban magas a fehérje is (tökmagban, mandulában különösen). Persze a magvakat is csak mértékkel fogyasszuk...

Felejtsd el tehát az esti koplalást, de a chipset, csokit, popcornt, krumplis tésztát is. Egyél tehát alvás előtt pár órával sok zöldséget, fehérjét és némi ’’jó zsírt”, aztán jó éjt!

Liszli Kornélia

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.