A cukor kiiktatása az életünkből
- Dátum: 2021.03.27., 23:47
- Udvari Fanni
- cukor, cukormentes, diéta, egészség, energia, erő, fittség, fogyás, gyümölcs, kalória
Mindenki tudja, hogy a cukor hizlal. Az is közismert, hogy gyorsan emeli a vércukorszintet, így növeli az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát.
Azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy cukor például az élelmiszerek összetételében olvasható glükóz-szirup, dextróz vagy szőlőcukor is, illetve hogy a finomított szénhidrátokból (fehér liszt, keményítő) szintén cukor lesz, mire lebomlik a szervezetben. Magyarországon az 1 főre jutó átlagos évi cukorfogyasztás körülbelül 36 kg – ez naponta mintegy 10 dkg kristálycukrot jelent személyenként! A túl sok cukor ráadásul függőséghez hasonló állapotot idézhet elő.
Hogyan lehet cukorfüggővé válni?
Úgy, hogy minél többet eszünk belőle, annál többet kívánunk. Ennek oka az, hogy egy nagy adag finomított cukor elfogyasztása nyomán a vércukorszint hirtelen megemelkedik, majd amikor az inzulin testszerte a sejtekbe „tereli” a cukrot, a mélybe zuhan – olykor alacsonyabbra süllyed, mint ahogy egy nagy adag kóla, fagylalt vagy csokoládé elfogyasztása előtt állt. Az eredmény: fáradtság, éhség, erőtlenség – és még több cukor kívánása. Íme, néhány tipp, melyek segítségével kiszállhatunk a vércukor-hullámvasútból.
Le a cukros üdítőkkel
Ahogy azt korábban már elmondtuk, az egészség megóvásának egyik nagyon fontos lépése, hogy étrendünkben az édes üdítők, szörpök, cukros teák és hasonlók átadják helyüket a víznek, az édesítetlen teáknak és a természetes vagy hígított gyümölcsleveknek. Elsőként töltsünk egy kevés szőlő- vagy narancslét szódához vagy ásványvízhez, s fogyasszuk alacsony kalóriatartalmú, alkoholmentes fröccs módjára. Az is nagyon egészséges, ha pár csepp friss citromlét teszünk az ivóvízbe.
Mit válasszunk?
Nézzük végig a hipermarketben vagy a bioboltban a herbateák választékát, s vegyünk eddig még nem próbált ízesítésű fajtákat, melyekből otthon meleg vagy hideg ital készíthető. Mindennap kényeztessük magunkat valódi gyümölcslevekkel, melyek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot vagy más édesítőszert. Nemcsak a narancslét érdemes kipróbálni! Igaz, a dzsúszokban is van kalória (2 dl-ben 100-140), de ez a napi gyümölcsbevitel részének számít, s az erős ízek a természetes édességgel karöltve rendkívül élvezetesek.
100%-os gyümölcslevek
A 100%-os gyümölcslevek hivatalosan az egy- vagy többféle gyümölcsön, gyümölcssűrítményen, illetve gyümölcslén kívül más hozzáadott anyagot nem tartalmazhatnak. Ha bármilyen kevés cukorral ízesítik, már nem tehető rá a „100%-os” felirat. A többi italt a gyümölcstartalom és az adalékanyagok minőségétől és mennyiségétől függően gyümölcsitalnak vagy -nektárnak nevezik.
Alapos körültekintés
Minden termékben ajánlatos ellenőrizni a cukortartalmat. Ha a cukor ott szerepel az első öt összetevő között, a termék valószínűleg édesebb a kelleténél.
Hetednapi nyalánkság
Az édes-cukros finomságoktól való tartózkodás legjobb módja nem feltétlenül a teljes megvonás, hanem az, ha időnként engedélyezünk magunknak egy keveset. Nem fog a fejünkre szakadni az ég, ha a pékség mellett elhaladva veszünk egy csokis fánkot, amit azután alkalmi desszertként fogyasztunk el, a hét hat napján szokásos gyümölcssaláta helyett.
A natúr joghurt újrafelfedezése
A natúr joghurt, melyet otthon friss vegyes gyümölccsel dúsítunk, és megszórjuk diófélékkel, feleannyi cukrot és 60 kalóriával kevesebbet tartalmaz, mint a bolti gyümölcsjoghurtok.
Válasszuk a házilag facsart dzsúszt, olvassuk el az összetételt: ha cukrot tartalmaz, máris tegyük vissza, és keressük a 100%-os fajtákat (bizonyos fajtákból 50% a maximum). Még ezeknél is sokkal egészségesebb és messze finomabb a friss, érett, lédús gyümölcsből (például vérnarancsból, almából, meggyből stb.)
Szerző: Udvari Fanni
Hidrogén peroxid, amit erről tudni érdemes

Rengeteg hasznos szerről olvashatunk az interneten, amiket a háztartásban használhatunk, ilyen a hidrogén peroxid is, de vannak veszélyei is.
Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.
Mindenkinek kell egy hobbi, ami önbizalmat ad

A magabiztosság nem velünk született adottság, sokkal inkább egy olyan készség, amelyet az élet során fejleszthetünk. Egy meglepően hatékony és gyakran alábecsült módszer erre a rendszeres hobbi gyakorlása. Legyen szó festésről, futásról, túrázásról vagy kertészkedésről, a szenvedéllyel űzött szabadidős tevékenységek nemcsak örömet nyújtanak, hanem hosszú távon hozzájárulnak önmagunk jobb megismeréséhez és önértékelésünk növeléséhez is.
Ingyenes strandélmények országszerte

Úgy tűnik, hogy a nyári hőség már idejekorán elviselhetetlen méreteket ölt. Sokan legszívesebben hűsítő vízben pancsolva töltenék a kötetlen óráikat. Amíg vannak, akik a termálfürdőkre és a medencés strandokra esküsznek, olyanok is szép számmal akadnak, akik inkább a természetes folyók, tavak mellett teszik le a voksukat.
Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.