Menü

Hidegzuhany – talán mégsem olyan rossz?

Bár a legtöbb ember inkább meleg, vagy már-már forró vízben szeret fürdeni, a hidegnek is megvannak a maga előnyei. Igaz, télen talán a legkevésbé egy hideg vizes zuhanyzásra vágyunk, azonban pozitív hatásairól talán már hallottunk. Felfrissít, felébreszt, javítja a vérkeringést. De pontosan mi és hogyan történik a szervezetünkben hirtelen hideg hatására?

A hideg vízzel való fürdésnél természetesen nem jéghideg vízre kell gondolnunk. Már a 20 fok körüli víz is hidegnek hat és bőven elég ez a hőmérséklet ahhoz, hogy a kívánt hatást elérjük. Már említettük, hogy a reggeli hideg zuhany felébreszt, talán még jobban is, mint a kávé. Ez annak köszönhető, hogy egy tulajdonképpeni stressz, sokk éri a szervezetet, aminek hatására hirtelen megemelkedik a pulzusszám és fokozódik a sejtek oxigénfelvétele. Persze az éberség elhanyagolható hozadéka ennek a módszernek, hiszen ennél jóval lényegesebb változásokat is okoz ez a nem túl kellemes, de annál egészségesebb szokás.

A leggyakoribb érv a hideg vizes zuhanyzás mellett az, hogy javítja a vérkeringést. Ezt úgy éri el a szervezet, hogy a hideg vízzel érintkező bőrfelszínben található erek összehúzódnak, csak úgy, mint amikor fázunk odakint. Ezzel egy időben a mélyebb rétegekben lévő erek kitágulnak, mivel a szervezet igyekszik fenntartani a test állandó hőmérsékletét, ezt pedig a véráramlás fokozásával tudja csak elérni. Természetesen ez visszafelé is működik. Itt arra gondolunk, hogy egy forró fürdő például csökkenti a vérnyomást, lassítja a véráramlást, mivel a bőrfelszín közelében lévő erek meleg hatására kitágulnak.

Szintén nem elhanyagolható „mellékhatása” a hideg víznek, hogy javítja a közérzetet. Ennek több oka is van, de elsősorban talán annak tudható be, hogy a hideg zuhany hatására aktiválódik a vegetatív idegrendszerünk szimpatikus része. A vegetatív idegrendszer, ha úgy tetszik az a része az idegrendszerünknek, amit nem tudunk befolyásolni akaratunkkal. A szimpatikus idegrendszer pedig az a része, ami stresszhelyzetben aktiválódik. Ez azt jelenti, hogy ha vészhelyzet van, a szervezet az energiáit a vész elkerülésére, megoldására fordítja és felfüggeszti például az emésztést és az anyagcserefolyamatokat. Hideg zuhany hatására tehát aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, aminek eredményeképp több vér jut az agyba és fokozottabb figyelem és koncentráció figyelhető meg.

Balogh Emese

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.