Menü

Óvatosan a gyümölcsökkel!

Sokszor halljuk, hogy együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt, ami megszívlelendő tanács is, azonban nem árt tisztában lenni azzal, melyik gyümölcs mennyi cukrot tartalmaz.

A gyümölcscukor vagy fruktóz a természetben előforduló vegyület, mely megtalálható a gyümölcsök és zöldségek levében, valamint a mézben is. Az elmúlt években a gyümölcscukrot kristályos formában is el kezdték árulni és használni.

A gyümölcscukor a szőlőben nyilván jobb, mint a finomított bolti kristálycukorral készült süteményben otthon, azonban a szervezet inzulinszintjét a gyümölcsökben lévő cukor is jelentősen befolyásolja, mértéktelen fogyasztásuk hízáshoz vezethet, de még cukorbetegséghez is, cukorbetegek számára éppen ezért napi 30 g-nál több nem ajánlott.

A folytatásban összegyűjtöttem néhány igen magas és néhány alacsony cukortartalmú gyümölcsfajtát, hogy lássuk a különbségeket.

Amiben jelentős mennyiségű a cukortartalom, abból keveset együnk, ilyen például a cseresznye, a mangó, a szőlő, a füge.

A gyümölcsök közül a legnagyobb mennyiségben a szárított fügében találunk fruktózt, de jelentős a mennyisége a szőlőben, a körtében, az almában és a banánban is.

Egy csészényi kockára vágott mangóban 23 gramm cukor van, egy csészényi magozott cseresznye cukortartalma 19 gramm. A szőlőnek nagyon magas a cukortartalma, egy csészényi 15 grammot tartalmaz, egy nagy füge esetében 10 gramm cukrot fogyasztanánk el.

Az aszalt gyümölcsök a legcukrosabb gyümölcseink, pláne, amelyikhez hozzáadott cukorral is számolni kell.

Alacsony cukortartalmú alternatíva az avokádó, mely 1 gramm cukrot tartalmaz, a bogyós gyümölcsök, mint például az áfonya, amely mindössze 4 grammot. Egy csészényi málnában nem több, mint 5 gramm a cukortartalom.

A szeder és a szamóca 7 gramm cukortartalommal bír.

A gyümölcsök gazdag tápanyagtartalmát tekintve a világért sem beszélnék le senki a fogyasztásukról, nagyon finomak, egészségesek, édesek, vagy épp fanyarságuk miatt kedveltek, azonban a bennük lévő cukrok figyelembevételével, mértékkel fogyasszuk őket.

Martinka Dia

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.