Menü

Óvatosan a gyümölcsökkel!

Sokszor halljuk, hogy együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt, ami megszívlelendő tanács is, azonban nem árt tisztában lenni azzal, melyik gyümölcs mennyi cukrot tartalmaz.

A gyümölcscukor vagy fruktóz a természetben előforduló vegyület, mely megtalálható a gyümölcsök és zöldségek levében, valamint a mézben is. Az elmúlt években a gyümölcscukrot kristályos formában is el kezdték árulni és használni.

A gyümölcscukor a szőlőben nyilván jobb, mint a finomított bolti kristálycukorral készült süteményben otthon, azonban a szervezet inzulinszintjét a gyümölcsökben lévő cukor is jelentősen befolyásolja, mértéktelen fogyasztásuk hízáshoz vezethet, de még cukorbetegséghez is, cukorbetegek számára éppen ezért napi 30 g-nál több nem ajánlott.

A folytatásban összegyűjtöttem néhány igen magas és néhány alacsony cukortartalmú gyümölcsfajtát, hogy lássuk a különbségeket.

Amiben jelentős mennyiségű a cukortartalom, abból keveset együnk, ilyen például a cseresznye, a mangó, a szőlő, a füge.

A gyümölcsök közül a legnagyobb mennyiségben a szárított fügében találunk fruktózt, de jelentős a mennyisége a szőlőben, a körtében, az almában és a banánban is.

Egy csészényi kockára vágott mangóban 23 gramm cukor van, egy csészényi magozott cseresznye cukortartalma 19 gramm. A szőlőnek nagyon magas a cukortartalma, egy csészényi 15 grammot tartalmaz, egy nagy füge esetében 10 gramm cukrot fogyasztanánk el.

Az aszalt gyümölcsök a legcukrosabb gyümölcseink, pláne, amelyikhez hozzáadott cukorral is számolni kell.

Alacsony cukortartalmú alternatíva az avokádó, mely 1 gramm cukrot tartalmaz, a bogyós gyümölcsök, mint például az áfonya, amely mindössze 4 grammot. Egy csészényi málnában nem több, mint 5 gramm a cukortartalom.

A szeder és a szamóca 7 gramm cukortartalommal bír.

A gyümölcsök gazdag tápanyagtartalmát tekintve a világért sem beszélnék le senki a fogyasztásukról, nagyon finomak, egészségesek, édesek, vagy épp fanyarságuk miatt kedveltek, azonban a bennük lévő cukrok figyelembevételével, mértékkel fogyasszuk őket.

Martinka Dia

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.