Menü

Óvatosan a gyümölcsökkel!

Sokszor halljuk, hogy együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt, ami megszívlelendő tanács is, azonban nem árt tisztában lenni azzal, melyik gyümölcs mennyi cukrot tartalmaz.

A gyümölcscukor vagy fruktóz a természetben előforduló vegyület, mely megtalálható a gyümölcsök és zöldségek levében, valamint a mézben is. Az elmúlt években a gyümölcscukrot kristályos formában is el kezdték árulni és használni.

A gyümölcscukor a szőlőben nyilván jobb, mint a finomított bolti kristálycukorral készült süteményben otthon, azonban a szervezet inzulinszintjét a gyümölcsökben lévő cukor is jelentősen befolyásolja, mértéktelen fogyasztásuk hízáshoz vezethet, de még cukorbetegséghez is, cukorbetegek számára éppen ezért napi 30 g-nál több nem ajánlott.

A folytatásban összegyűjtöttem néhány igen magas és néhány alacsony cukortartalmú gyümölcsfajtát, hogy lássuk a különbségeket.

Amiben jelentős mennyiségű a cukortartalom, abból keveset együnk, ilyen például a cseresznye, a mangó, a szőlő, a füge.

A gyümölcsök közül a legnagyobb mennyiségben a szárított fügében találunk fruktózt, de jelentős a mennyisége a szőlőben, a körtében, az almában és a banánban is.

Egy csészényi kockára vágott mangóban 23 gramm cukor van, egy csészényi magozott cseresznye cukortartalma 19 gramm. A szőlőnek nagyon magas a cukortartalma, egy csészényi 15 grammot tartalmaz, egy nagy füge esetében 10 gramm cukrot fogyasztanánk el.

Az aszalt gyümölcsök a legcukrosabb gyümölcseink, pláne, amelyikhez hozzáadott cukorral is számolni kell.

Alacsony cukortartalmú alternatíva az avokádó, mely 1 gramm cukrot tartalmaz, a bogyós gyümölcsök, mint például az áfonya, amely mindössze 4 grammot. Egy csészényi málnában nem több, mint 5 gramm a cukortartalom.

A szeder és a szamóca 7 gramm cukortartalommal bír.

A gyümölcsök gazdag tápanyagtartalmát tekintve a világért sem beszélnék le senki a fogyasztásukról, nagyon finomak, egészségesek, édesek, vagy épp fanyarságuk miatt kedveltek, azonban a bennük lévő cukrok figyelembevételével, mértékkel fogyasszuk őket.

Martinka Dia

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.