Sajtok szerte a világból
- Dátum: 2021.04.06., 12:56
- Liszli Kornélia
- képek:pexels.com
- félzsíros, füstölt, juhtej, pikáns, tehéntej, teljes zsírtartalmú, telt
A népszerű cheddar, trappista és mozzarella sajtokon kívül még nem is igazán próbáltál ki más sajtot? Akkor itt az ideje, mert nagyon sok isteni sajtfajta van még a világon, kár lenne őket kihagyni…
Íme itt az első, egy angol sajtféle: a stilton.
Gyakran az angol sajtok királyának is nevezik, közepesen kemény, préseletlen sajt, teljes zsírtartalmú tehéntejből, tejszín hozzáadásával. Az erős íze különbözik annak függvényében mennyit érlelik, de az íz gazdag és pikáns. Hagyományosan, a stiltont magas formákba öntik, sokkal erősebb ízű és több zöldes penészt tartalmaz, mint a bolti. Stiltont csak Közép-Anglia egyes területein készítenek tradicionálisan.
A követkető a gorgonzola, amely egy félkemény, tehéntejből készült sajt, mely Olaszország középső részéről származik, kissé széteső a szerkezete. A szériagyártású változata meglehetősen gyenge ízű, míg a házi készítésű csípősebb ízvilágú.
A Manchego egy Spanyolországból származó kemény sajt, apró lyukakkal. Zsíros juhtejből készül, gazdag, éles ízű sajtféle.
A Roquefort az azonos nevű francia régióból származik, ahol mészkő barlangban érlelték. Telt ízű, finom, félig lágy kék sajt, a zsíros juhtejnek köszönhetően sima krémes textúrája van. Majdnem teljesen kéreg nélküli sajtféle.
A Gruyère hasonlít az ementáli sajthoz, de kevesebb és kisebb lyukai vannak. Svájcból származik, karakánsabb ízű sajtfajta. Jó olvadása miatt igen népszerű a konyhában.
A világ egyik leghíresebb sajtféléje, a cheddar eredetileg az angol Somerset Cheddar nevű kerületéből származik, de mára már elterjedt az egész világon. A gyárilag előállított cheddar sajtnak majdnem viaszos állaga van, míg egy hagyományos vidéki házban előállított cheddar kemény, kissé széteső szerkezetű. Az íze változó – a fiatal sajtoknál édes, lágy, az érettebb sajtoknál erősebb, sósabb.
A következő sajt is viszonylag ismertebb: a gouda. Az azonos nevű holland városból származó sajt zsíros tehéntejből készül, némileg magasabb zsír- és kalóriatartalommal, mint az edami, de egyébként ehhez hasonló. Normális esetben sárga viasszal van bevonva a gouda, de amelyet 7 évig érlelnek, azt fekete viasszal vonják be.
Az edam is egy jól ismert holland sajt, belül sárgás-narancssárgás, kívül pedig piros vagy sárga viasszal van bevonva. Általában gyárilag készítik, félzsíros tejből, félkemény textúrával. Lágy ízű, közkedvelt sajt.
A parmezán egy világhírű olasz főzött, préselt sajt. Félzsíros tehéntejből készül és legalább egy évig érlelődik. Keresd a sajton a Parmigiano Reggiano jelölést – ez az igazi, hagyományos módszerekkel készített sajt, mely az olaszországi Emilia-Romagna régióban készült, ahol a tehenek csak füvön vagy szénán élnek.
A Parmezán lágy színű, széteső textúrájú, enyhén sós, gazdag ízű sajt. Érdemes egy darabot megvásárolni és ledarálni, mert az íze így mérhetően jobb. Hetekig eláll a hűtőben, ha jól be van csomagolva.
A halloumi egy közepesen kemény, kéreg nélküli sajt Ciprusról, kissé gumiszerű textúrával. Többek között a hozzáadott apróra vágott menta adja jellegzetes ízét. A fetához hasonlóan, a halloumi is hagyományosan juhtejből készül, de már vegyes tejből is készítik. Szokatlanul megtartja alakját főzés közben, így alkalmas grillezésre, vagy sült-sajt készítésére.
Provolone
Hasonló képpen készítik, mint a mozzarellát. A fiatal provolone sajtot dolce-nak is hívják, enyhe íze miatt. A pikáns, 2 évig érlelt változat sokkal erősebb, élesebb ízű. Különlegesen finom a füstölt provole is.
Érdemes kipróbálni mindegyiket!
Liszli Kornélia
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Mit kell tudni a jojobáról?
A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.