Méregtelenítés. Valóban szükséges?
- Dátum: 2021.04.10., 14:07
- Martinka Dia
- alapanyag, divatdiéta, dohányzás, drasztikus., életmódváltás, fogyás, lúgosítás, máj, méreganyag, méregtelenítés, minőségi, sanyargatás, sport, szervezet, szükséges, táplálkozás, tavasz, tisztítókúra, változatos, vese
Nagy divat a méregtelenítés, a lúgosítás, a tisztítókúrák virágkorát éljük, de vajon tényleg szükséges méregteleníteni a szervezetünket? Valóban ilyen módon kell megszabadulnunk a felhalmozódott salakanyagoktól?
A tavasz a testi és lelki megújulás és megtisztulás, a böjt ideje. Sokan tartanak ilyenkor különböző tisztítókúrákat, divatdiétákat, hogy méregtelenítsenek, fogyjanak, fittebbek legyenek. Szükséges egyáltalán méregteleníteni a szervezetünket?
A személyes véleményem, hogy megvannak erre a belső szerveink, aki tanult biológiát, nyilván tudja, mire valók a méregtelenítő szervek. A valóság az, hogy a szervezet saját méregtelenítő mechanizmussal rendelkezik.
A máj és a vese feladata eltávolítani a szervezetből a káros anyagokat.
A fő méregtelenítő szervek tehát a máj és a vesék, a belek és a húgyutak pedig ezeknek a szerveknek a tulajdonképpeni meghosszabbításai, rajtuk keresztül ürülnek ki a toxinok a szervezetből. A bőrt és a tüdőt ugyancsak méregtelenítő szerveknek lehet tekinteni.
Azok az anyagok, amelyek felhalmozódnak a szervezetben károkat okozva, például ilyen az ólom, attól a divatos méregtelenítő kúrák sem védenek meg.
Önmagunk sanyargatása még semmilyen betegségtől, méreganyagoktól nem segített megszabadulni, azonban az egészséges életmód, 1-2 gyümölcsnap beiktatása, több folyadék, mozgásban gazdag életmód már sokkal többet ér.
Bármennyire is csodálkozunk, a leghatásosabb méregtelenítő módszer a teljes életmódváltás. Aki egészségesen él, változatosan táplálkozik, annak nincs szüksége méregtelenítő diétákra. Aki kiiktatja étrendjéből a feldolgozott, tartósított élelmiszereket, nem dohányzik, sportol, az kevésbé visz be a szervezetébe méreganyagokat.
Nem célom véleményt formálni, de egy rosszul végzett méregtelenítő kúra nem tesz jót, a szervezet legyengítésével jár. A megfelelő működéshez szénhidrátra, fehérjékre és zsírokra is egyaránt szükségünk van. Ezeket nem kivonni kell az étendünkből, hanem minőségi alapanyagokra cserélni.
Sose értettem, miért gondolja bárki, hogy egy komplett életmódváltás helyett egy-egy rapid divatdiéta fogja megoldani a szervezet összes problémáját. Ha valaki mégis drasztikus diétákban gondolkodik, mindenképpen kérje ki háziorvosa véleményét.
Martinka Dia
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?
Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?