Lúgosítás – valójában mit is jelent?
- Dátum: 2021.04.14., 00:27
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- alternatív, blöff, diéta, étrend, gyógymód, gyógyszer, intravénás, kémhatás, lúgos, lúgoscsepp, lúgosítás, pH, savas, szervezet, szódabikarbóna, testfolyadék, tudomány, vér, vizelet
Az elmúlt évek, vagy inkább évtizedek egyik legismertebb tudományos blöffje a „lúgosítás”. Bár csodaszerként, forradalmian új gyógymódként emlegetik, valójában nem csak értelmetlen, de akár káros is lehet az egészségünkre nézve.
A szervezetünk pH értéke állandó, ezért nem beszélhetünk elsavasodásról sem, ami ellen küzdenünk kéne az úgynevezett lúgosító termékekkel. A testfolyadékok pH értéke különböző lehet, mivel más és más feladatot látnak el más és más környezetben, de a szervezetünk azon dolgozik, hogy a belső egyensúly, homeosztázis fennmaradjon, vagyis a pH érték is állandó legyen. Ennek felborulása komoly egészségügyi szövődményekkel járhat attól függően, milyen mértékű volt a beavatkozás.

Például, ha a beteg pusztán a lúgosítónak kikiáltott étrendet követi, ami növényekben gazdag, azzal nincs különösebben gond, hiszen alapvetően egészséges diétáról beszélünk, azonban ne várjunk tőle semmilyen eredményt szervezetünk kémhatása terén. De súlyos következményei lehetnek mondjuk a hígítás nélkül használt lúgoscseppnek, vagy mondjuk a pár éve még Magyarországon is terjedő tévhit: a szódabikarbóna intravénás használatának.
Bár sokan most meglepődhettek az olvasottakon, nem is olyan régen még dr. Tullio Simoncini tartott előadásokat hazánkban a tumor legjobb ellenszeréről: az intravénásan beadott szódabikarbónáról. Rengeteg elkeseredett daganatos beteg próbált megoldást találni ezzel a módszerrel, azonban az eredmény kicsit sem volt kielégítő. Simoncinit eltiltották a hivatás gyakorlásától és 3 év börtönre ítélték.
Korábban már kerültek börtönbe, szakmájuk gyakorlásától eltiltották vagy pénzbírságot szabtak ki azokra az orvosokra, természetgyógyászokra, akik a lúgosítást hirdetve olyan „gyógymódokat” alkalmaztak betegeken, amiktől később súlyos szövődmények, vagy halál következett be. Például Robert Young amerikai természetgyógyászra 105 millió dolláros büntetést szabtak ki, mivel azt hirdette, a vér elsavasodása okozza a betegségeket, így a vér lúgosítása a megoldás. A vér azonban egy nagyon szigorú pH tartományban mozoghat csak, aminek felborulása súlyos követkeményekkel jár.

A vizelet kémhatása lehet lúgosabb vagy savasabb az étrendtől és egészségi állapottól függően, de ennek lúgosítása semmilyen gyógyhatással nem bír. Ráadásul a lúgosításhoz szükséges étrendkiegészítők és „gyógyszerek” sokszor nem az olcsóbb kategóriába tartoznak, így valójában a gyógyulni vágyót nem csak egészségügyileg károsítják ezek a kuruzslók, de pénzügyileg is. Fontos, hogy bármilyen természetgyógyász vagy alternatív gyógymódokkal foglalkozó ajánl egy új módszert, azt előbb vitassuk meg szakorvosunkkal, vagy legalább tájékozódjunk megbízható forrásból.
Balogh Emese
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.