Lúgosítás – valójában mit is jelent?
- Dátum: 2021.04.14., 00:27
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- alternatív, blöff, diéta, étrend, gyógymód, gyógyszer, intravénás, kémhatás, lúgos, lúgoscsepp, lúgosítás, pH, savas, szervezet, szódabikarbóna, testfolyadék, tudomány, vér, vizelet
Az elmúlt évek, vagy inkább évtizedek egyik legismertebb tudományos blöffje a „lúgosítás”. Bár csodaszerként, forradalmian új gyógymódként emlegetik, valójában nem csak értelmetlen, de akár káros is lehet az egészségünkre nézve.
A szervezetünk pH értéke állandó, ezért nem beszélhetünk elsavasodásról sem, ami ellen küzdenünk kéne az úgynevezett lúgosító termékekkel. A testfolyadékok pH értéke különböző lehet, mivel más és más feladatot látnak el más és más környezetben, de a szervezetünk azon dolgozik, hogy a belső egyensúly, homeosztázis fennmaradjon, vagyis a pH érték is állandó legyen. Ennek felborulása komoly egészségügyi szövődményekkel járhat attól függően, milyen mértékű volt a beavatkozás.

Például, ha a beteg pusztán a lúgosítónak kikiáltott étrendet követi, ami növényekben gazdag, azzal nincs különösebben gond, hiszen alapvetően egészséges diétáról beszélünk, azonban ne várjunk tőle semmilyen eredményt szervezetünk kémhatása terén. De súlyos következményei lehetnek mondjuk a hígítás nélkül használt lúgoscseppnek, vagy mondjuk a pár éve még Magyarországon is terjedő tévhit: a szódabikarbóna intravénás használatának.
Bár sokan most meglepődhettek az olvasottakon, nem is olyan régen még dr. Tullio Simoncini tartott előadásokat hazánkban a tumor legjobb ellenszeréről: az intravénásan beadott szódabikarbónáról. Rengeteg elkeseredett daganatos beteg próbált megoldást találni ezzel a módszerrel, azonban az eredmény kicsit sem volt kielégítő. Simoncinit eltiltották a hivatás gyakorlásától és 3 év börtönre ítélték.
Korábban már kerültek börtönbe, szakmájuk gyakorlásától eltiltották vagy pénzbírságot szabtak ki azokra az orvosokra, természetgyógyászokra, akik a lúgosítást hirdetve olyan „gyógymódokat” alkalmaztak betegeken, amiktől később súlyos szövődmények, vagy halál következett be. Például Robert Young amerikai természetgyógyászra 105 millió dolláros büntetést szabtak ki, mivel azt hirdette, a vér elsavasodása okozza a betegségeket, így a vér lúgosítása a megoldás. A vér azonban egy nagyon szigorú pH tartományban mozoghat csak, aminek felborulása súlyos követkeményekkel jár.

A vizelet kémhatása lehet lúgosabb vagy savasabb az étrendtől és egészségi állapottól függően, de ennek lúgosítása semmilyen gyógyhatással nem bír. Ráadásul a lúgosításhoz szükséges étrendkiegészítők és „gyógyszerek” sokszor nem az olcsóbb kategóriába tartoznak, így valójában a gyógyulni vágyót nem csak egészségügyileg károsítják ezek a kuruzslók, de pénzügyileg is. Fontos, hogy bármilyen természetgyógyász vagy alternatív gyógymódokkal foglalkozó ajánl egy új módszert, azt előbb vitassuk meg szakorvosunkkal, vagy legalább tájékozódjunk megbízható forrásból.
Balogh Emese
Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?
A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.