Lúgosítás – valójában mit is jelent?
- Dátum: 2021.04.14., 00:27
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- alternatív, blöff, diéta, étrend, gyógymód, gyógyszer, intravénás, kémhatás, lúgos, lúgoscsepp, lúgosítás, pH, savas, szervezet, szódabikarbóna, testfolyadék, tudomány, vér, vizelet
Az elmúlt évek, vagy inkább évtizedek egyik legismertebb tudományos blöffje a „lúgosítás”. Bár csodaszerként, forradalmian új gyógymódként emlegetik, valójában nem csak értelmetlen, de akár káros is lehet az egészségünkre nézve.
A szervezetünk pH értéke állandó, ezért nem beszélhetünk elsavasodásról sem, ami ellen küzdenünk kéne az úgynevezett lúgosító termékekkel. A testfolyadékok pH értéke különböző lehet, mivel más és más feladatot látnak el más és más környezetben, de a szervezetünk azon dolgozik, hogy a belső egyensúly, homeosztázis fennmaradjon, vagyis a pH érték is állandó legyen. Ennek felborulása komoly egészségügyi szövődményekkel járhat attól függően, milyen mértékű volt a beavatkozás.

Például, ha a beteg pusztán a lúgosítónak kikiáltott étrendet követi, ami növényekben gazdag, azzal nincs különösebben gond, hiszen alapvetően egészséges diétáról beszélünk, azonban ne várjunk tőle semmilyen eredményt szervezetünk kémhatása terén. De súlyos következményei lehetnek mondjuk a hígítás nélkül használt lúgoscseppnek, vagy mondjuk a pár éve még Magyarországon is terjedő tévhit: a szódabikarbóna intravénás használatának.
Bár sokan most meglepődhettek az olvasottakon, nem is olyan régen még dr. Tullio Simoncini tartott előadásokat hazánkban a tumor legjobb ellenszeréről: az intravénásan beadott szódabikarbónáról. Rengeteg elkeseredett daganatos beteg próbált megoldást találni ezzel a módszerrel, azonban az eredmény kicsit sem volt kielégítő. Simoncinit eltiltották a hivatás gyakorlásától és 3 év börtönre ítélték.
Korábban már kerültek börtönbe, szakmájuk gyakorlásától eltiltották vagy pénzbírságot szabtak ki azokra az orvosokra, természetgyógyászokra, akik a lúgosítást hirdetve olyan „gyógymódokat” alkalmaztak betegeken, amiktől később súlyos szövődmények, vagy halál következett be. Például Robert Young amerikai természetgyógyászra 105 millió dolláros büntetést szabtak ki, mivel azt hirdette, a vér elsavasodása okozza a betegségeket, így a vér lúgosítása a megoldás. A vér azonban egy nagyon szigorú pH tartományban mozoghat csak, aminek felborulása súlyos követkeményekkel jár.

A vizelet kémhatása lehet lúgosabb vagy savasabb az étrendtől és egészségi állapottól függően, de ennek lúgosítása semmilyen gyógyhatással nem bír. Ráadásul a lúgosításhoz szükséges étrendkiegészítők és „gyógyszerek” sokszor nem az olcsóbb kategóriába tartoznak, így valójában a gyógyulni vágyót nem csak egészségügyileg károsítják ezek a kuruzslók, de pénzügyileg is. Fontos, hogy bármilyen természetgyógyász vagy alternatív gyógymódokkal foglalkozó ajánl egy új módszert, azt előbb vitassuk meg szakorvosunkkal, vagy legalább tájékozódjunk megbízható forrásból.
Balogh Emese
Nyugodt pihenés a forró éjszakákon is
A nyári kánikula nemcsak nappal, hanem éjszaka is megterhelheti a szervezetet. A túl meleg hálószoba és a nyugtalan alvás miatt sokan érzik magukat fáradtabbnak a nyári hónapokban. Néhány egyszerű szokás azonban segíthet abban, hogy a forró éjszakák ellenére is pihentetőbb legyen az alvás.
Minden, amit a naptejekről tudni kell
A nyári időszak elengedhetetlen kelléke a naptej, amely ma már szinte minden háztartásban megtalálható. Sokan csak annyit tudnak róla, hogy megvéd a leégéstől, nézzük, hogyan is működik.
Amit a hőségriadóról tudni érdemes
Itt a nyár, tombol a meleg, jönnek a hőségriadók sorban, de mit is jelentenek ezek pontosan?
Praktikák lábizzadás ellen nyáron
Őszintén szólva, a lábizzadás számomra is visszatérő probléma minden nyáron. Amikor beköszönt a kánikula, elég néhány óra egy zárt cipőben, és máris kellemetlenül nedvesnek érzem a zoknimat. Nemcsak a komfortérzetet rontja, hanem az ember önbizalmára is hatással lehet, főleg, ha le kell vennie a cipőjét valahol.
Szemünk színe: mit árul el a jellemünkről?
A szemeket gyakran a lélek tükrének nevezik. Nem véletlenül: amikor valakivel beszélgetünk, ösztönösen a tekintetére figyelünk, és sokszor már az első pillanatokban kialakul bennünk egy benyomás a személyiségéről. De vajon a szem színe valóban árulkodhat a jellemünkről?