Menü

Hidegen sajtolt olajok hatásai

Mint az köztudott, az ember egészsége nagyban függ életmódjától és táplálkozásától, sok betegség megelőzhető helyes életmóddal, melybe a hidegen sajtolt növényi olajok remekül beilleszthetőek, hiszen támogatják a szervezetünket, ugyanis gazdagok telítetlen zsírsavakban, ásványi anyagokban és vitaminokban.

A növényi olajok a természet kifogyhatatlan kincsei.

Valójában mit jelent a hidegen sajtolás?

A hidegen sajtolás egy folyamat, melynek során nem alkalmaznak magas hőmérsékletet, ezáltal nem csökkentik az olajok vitamin- és ásványi anyag tartalmát.

A magokat préselik, azaz sajtolják, az így kinyert olaj pedig semmilyen adalékot, vegyszert, vagy színezőanyagot nem tartalmaz.

Általában naponta 1-2 teáskanálnyi hidegen sajtolt olaj fogyasztása ajánlott az egészségünk érdekében.

A legismertebb olajok a ligetszépe olaj, melyet elsősorban a kozmetikai és gyógyászati célokra használnak, enyhítheti a menstruációs panaszokat, csökkenti a vércukorszintet, hasznos ízületi problémák esetén, jól működik a kialakult bőrproblémák kezelésénél.

A máriatövis olaj a májtisztításra jó, de jótékony hatással lehet a cukorbetegségek kezelésében is.

A tökmagolaj erősíti az immunrendszert, csökkenti a koleszterinszintet, jó a prosztatamegbetegedésekre, székrekedésre, megkötik a szabadgyököket, késleltetve az öregedést.

A lenmagolaj igen gazdag omega-3 zsírsavakban, különösen alfa-linolénsavban. A lenmagon kívül a kendermag, a chiamag és a diófélék is tekintélyes mennyiségű alfa-linolénsavat tartalmaznak. A lenmagolaj serkenti az agyműködést és a vérerek munkáját, segíthet orvosolni a migrént, és a csontritkulás megelőzésében is fontos szerepet játszik.

A mákolaj E-vitamin tartalma rendkívül magas, ezen kívül tartalmaz kalciumot, magnéziumot és vasat is. A mákolajnak több kedvező hatása van: csökkenti a trombózis és az embólia kialakulásának lehetőségét, növeli a szellemi teljesítőképességet, vérnyomás csökkentő hatással bír, gyorsítja a sebgyógyulást, idegerősítő, nyugtató és altató hatású.

A dióolaj linolsav-tartalmának immunrendszer-erősítő hatást tulajdonítanak. Csökkenti a koleszterinszintet, a vérrögképződést, a trombózisveszélyt. A bélgörcs ellen is jó a dióolaj, hasmenés ellen is. Magas az Omega-3 és Omega-6 zsírsavtartalma. A dióolajból naponta 1 evőkanállal fogyasszanak a felnőttek és napi 1 kiskanállal a gyerekek.

Az olívaolajat is használhatjuk főzésre, párolásra és hirtelen sütésre, ám bő olajban sütésre nem javasolt. A lenmagolajat és az extra szűz olívaolajat leginkább salátakészítés során alkalmazzuk. A dióolaj, a szezámolaj és a mogyoróolaj salátakészítésre kiváló, míg a tökmagolaj salátakészítésre, szendvicsek ízesítésre, tálaláskor levesek díszítésére használható.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.