Menü

Hidegen sajtolt olajok hatásai

Mint az köztudott, az ember egészsége nagyban függ életmódjától és táplálkozásától, sok betegség megelőzhető helyes életmóddal, melybe a hidegen sajtolt növényi olajok remekül beilleszthetőek, hiszen támogatják a szervezetünket, ugyanis gazdagok telítetlen zsírsavakban, ásványi anyagokban és vitaminokban.

A növényi olajok a természet kifogyhatatlan kincsei.

Valójában mit jelent a hidegen sajtolás?

A hidegen sajtolás egy folyamat, melynek során nem alkalmaznak magas hőmérsékletet, ezáltal nem csökkentik az olajok vitamin- és ásványi anyag tartalmát.

A magokat préselik, azaz sajtolják, az így kinyert olaj pedig semmilyen adalékot, vegyszert, vagy színezőanyagot nem tartalmaz.

Általában naponta 1-2 teáskanálnyi hidegen sajtolt olaj fogyasztása ajánlott az egészségünk érdekében.

A legismertebb olajok a ligetszépe olaj, melyet elsősorban a kozmetikai és gyógyászati célokra használnak, enyhítheti a menstruációs panaszokat, csökkenti a vércukorszintet, hasznos ízületi problémák esetén, jól működik a kialakult bőrproblémák kezelésénél.

A máriatövis olaj a májtisztításra jó, de jótékony hatással lehet a cukorbetegségek kezelésében is.

A tökmagolaj erősíti az immunrendszert, csökkenti a koleszterinszintet, jó a prosztatamegbetegedésekre, székrekedésre, megkötik a szabadgyököket, késleltetve az öregedést.

A lenmagolaj igen gazdag omega-3 zsírsavakban, különösen alfa-linolénsavban. A lenmagon kívül a kendermag, a chiamag és a diófélék is tekintélyes mennyiségű alfa-linolénsavat tartalmaznak. A lenmagolaj serkenti az agyműködést és a vérerek munkáját, segíthet orvosolni a migrént, és a csontritkulás megelőzésében is fontos szerepet játszik.

A mákolaj E-vitamin tartalma rendkívül magas, ezen kívül tartalmaz kalciumot, magnéziumot és vasat is. A mákolajnak több kedvező hatása van: csökkenti a trombózis és az embólia kialakulásának lehetőségét, növeli a szellemi teljesítőképességet, vérnyomás csökkentő hatással bír, gyorsítja a sebgyógyulást, idegerősítő, nyugtató és altató hatású.

A dióolaj linolsav-tartalmának immunrendszer-erősítő hatást tulajdonítanak. Csökkenti a koleszterinszintet, a vérrögképződést, a trombózisveszélyt. A bélgörcs ellen is jó a dióolaj, hasmenés ellen is. Magas az Omega-3 és Omega-6 zsírsavtartalma. A dióolajból naponta 1 evőkanállal fogyasszanak a felnőttek és napi 1 kiskanállal a gyerekek.

Az olívaolajat is használhatjuk főzésre, párolásra és hirtelen sütésre, ám bő olajban sütésre nem javasolt. A lenmagolajat és az extra szűz olívaolajat leginkább salátakészítés során alkalmazzuk. A dióolaj, a szezámolaj és a mogyoróolaj salátakészítésre kiváló, míg a tökmagolaj salátakészítésre, szendvicsek ízesítésre, tálaláskor levesek díszítésére használható.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?