Menü

Miből látni, hogy valaki dehidratált?

A kánikula kellős közepén járunk és talán semmikor nem igényel nagyobb körültekintést a folyadékbevitel, mint ezekben a hetekben, hónapokban. A vízfogyasztás fontossága nem elbagatellizálható dolog. Természetesen az év minden hónapjában fontos a hidratáció, de nyáron különösen lényeges. Ha bizonyos tünetek jelentkeznek, akkor nem ittunk eleget és már dehidratáltak vagyunk.

A dehidratáció lényegében röviden azt jelenti, hogy kevesebb vizet viszünk be, mint amennyit veszít a szerveztünk. A nem megfelelő folyadékbevitel egyik legszembetűnőbb jele, ha száraz a bőrünk, mert annak nedvességtartalma vízfogyasztáshoz kötött. Bármitől lehet szárazabb a bőrünk, de a kevés folyadék az egyik leggyakoribb ok.

Ha nem iszunk eleget, szájszárazság is kialakulhat, mely elég kellemetlen állapot.

Alapszabály, hogy soha nem szabad megvárni, amíg szomjasak leszünk, mert akkor már késő, inkább félóránként kortyolni kell, legjobb erre a célra mellénk készített vizespalack, melyen nyomon követhetjük, hogy mennyi folyadékot fogyasztottunk aznap.

Testünk nagy része víz, az ízületek, porcok egészségéhez szükséges, hiszen azok nagy százalékban vizet tartalmaznak, ennek hiányában a porckopás, ízületi problémák jelentkezése gyakori, hiszen nem gondoskodunk a kenőanyag utánpótlásáról.

A dehidratáció együtt tud járni egyfajta állandó fáradtságérzéssel. Az agyműködéshez elengedhetetlen a víz, szellemileg sem mindegy, mennyi folyadékot ittunk már meg aznap, arról nem is beszélve, hogy a dehidratációtól álmosak leszünk és ha álmosak vagyunk, nem tudunk tanulni, dolgozni, koncentrálni.

A fentiekből kiderül, hogy a dehidratáltság leggyakoribb tünetei a szomjúság, a fejfájás, a koncentrációzavar és a bőrszárazság, de arról még nem esett szó, hogy a kevés folyadékbevitel okozhat folyamatos székrekedést, de vesebetegségeket is.

Aki sportol, arra nézve a fenti sorok és tanácsok szinte kötelezőek, hiszen a verejtékkel fontos ásványi anyagok is távoznak, ezért például egy nyári futás alkalmával nemcsak a folyadékot, de az elektrolitokat, sót is pótolni kell.

A dehidratáció leggyakoribb tünetei összefoglalva a szomjúság, száraz száj, fejfájás, koncentrációzavar, fáradtság, gyengeség, szédülés, sötét színű vizelet, száraz, viszkető bőr, kirepedezett ajkak, súlycsökkenés.

Amennyiben hosszú ideig nem jut elegendő folyadékhoz a szervezetünk, akkor akár ki is száradhat a testünk, ami már komoly veszélyeket rejt magában, ezt soha nem szabad megvárni.

Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?

A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.

Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok

A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.

A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben

A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.