Menü

Miből látni, hogy valaki dehidratált?

A kánikula kellős közepén járunk és talán semmikor nem igényel nagyobb körültekintést a folyadékbevitel, mint ezekben a hetekben, hónapokban. A vízfogyasztás fontossága nem elbagatellizálható dolog. Természetesen az év minden hónapjában fontos a hidratáció, de nyáron különösen lényeges. Ha bizonyos tünetek jelentkeznek, akkor nem ittunk eleget és már dehidratáltak vagyunk.

A dehidratáció lényegében röviden azt jelenti, hogy kevesebb vizet viszünk be, mint amennyit veszít a szerveztünk. A nem megfelelő folyadékbevitel egyik legszembetűnőbb jele, ha száraz a bőrünk, mert annak nedvességtartalma vízfogyasztáshoz kötött. Bármitől lehet szárazabb a bőrünk, de a kevés folyadék az egyik leggyakoribb ok.

Ha nem iszunk eleget, szájszárazság is kialakulhat, mely elég kellemetlen állapot.

Alapszabály, hogy soha nem szabad megvárni, amíg szomjasak leszünk, mert akkor már késő, inkább félóránként kortyolni kell, legjobb erre a célra mellénk készített vizespalack, melyen nyomon követhetjük, hogy mennyi folyadékot fogyasztottunk aznap.

Testünk nagy része víz, az ízületek, porcok egészségéhez szükséges, hiszen azok nagy százalékban vizet tartalmaznak, ennek hiányában a porckopás, ízületi problémák jelentkezése gyakori, hiszen nem gondoskodunk a kenőanyag utánpótlásáról.

A dehidratáció együtt tud járni egyfajta állandó fáradtságérzéssel. Az agyműködéshez elengedhetetlen a víz, szellemileg sem mindegy, mennyi folyadékot ittunk már meg aznap, arról nem is beszélve, hogy a dehidratációtól álmosak leszünk és ha álmosak vagyunk, nem tudunk tanulni, dolgozni, koncentrálni.

A fentiekből kiderül, hogy a dehidratáltság leggyakoribb tünetei a szomjúság, a fejfájás, a koncentrációzavar és a bőrszárazság, de arról még nem esett szó, hogy a kevés folyadékbevitel okozhat folyamatos székrekedést, de vesebetegségeket is.

Aki sportol, arra nézve a fenti sorok és tanácsok szinte kötelezőek, hiszen a verejtékkel fontos ásványi anyagok is távoznak, ezért például egy nyári futás alkalmával nemcsak a folyadékot, de az elektrolitokat, sót is pótolni kell.

A dehidratáció leggyakoribb tünetei összefoglalva a szomjúság, száraz száj, fejfájás, koncentrációzavar, fáradtság, gyengeség, szédülés, sötét színű vizelet, száraz, viszkető bőr, kirepedezett ajkak, súlycsökkenés.

Amennyiben hosszú ideig nem jut elegendő folyadékhoz a szervezetünk, akkor akár ki is száradhat a testünk, ami már komoly veszélyeket rejt magában, ezt soha nem szabad megvárni.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?