Menü

Nem szeretnél tetoválást? Legyen hennád!

A henna egy cserje, melynek pasztájából több kultúra is készített testfestést, ma már nálunk is alkalmazott természetes eredetű díszítő termék. A henna alkalmas azoknak, akik szeretnének valami ideiglenes testmintát, de azért nem elkötelezettek annyira, hogy tetoválást készítsenek.

A henna növény Dél-Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos, és akár képes megnőni 2-6 méteresre is. A növényben található festő hatású anyag által a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. A henna festés akkor terjedt el, amikor a hennát termesztő népek vándorlásba kezdtek, de az utóbbi 50 évben már mainstream jelenség a bőrön lévő henna festés. Most már sminktermékekben is használják, de létezik természetes henna alapú hajfesték is.

Földközi-tenger keleti részén a bronzkortól kezdve alkalmaznak hennafestést fiatal lányokon. Legkorábban egy Szíriai szöveg említi a "henna" kifejezést egy termékenységgel és házassággal kapcsolatos történetben. A legendában nemes hölgyek találkozóra készülnek férjükkel, s erre az alkalomra úgy készülnek, hogy hennát festenek maguknak. A hennafestő művészek Marokkóban, Mauriciuszon, Jemenben, Líbiában, Szomáliában, Szudánban és Indiában ma már saját üzlettel rendelkeznek, melyek a nagy fesztiválok alatt éjjel-nappal várják a vendégeket.

Találkozhatunk fekete, barna és vörös színű hennával is. Ma már boltokban is kaphatóak ezek az előre legyártott hennák egy olyan csomagolásban, amely alkalmas minták megfestésére. A henna felvitele után meg kell várni, hogy megszáradjon a minta. Ez beletelhet akár egy órába is, ha bonyolult mintát készítettünk. Ha megszáradt, akkor a teteje szépen lejön, de érdemes egy ronggyal átsimítani a bőrt. Fontos, hogy ne érintkezzünk vízzel az elkövetkezendő pár órában, mert fakulhat a minta.

De ha a boltit nem találjuk kedvezőnek (akár tartósítószert is tehetnek bele, ami nem mindig jó a bőrnek), akkor elkészíthetjük magunktól is.

Hozzávalók és elkészítés:

egy evőkanál hennapor
fél citrom kifacsart és átszűrt leve (vagy jó minőségű bolti citromlé, ebből 1 evőkanállal tegyünk a keverékbe)
30 csepp, 100%-os, tiszta illóolaj (eukaliptusz, levendula, geránium, vagy teafaolaj
1 teáskanál kristálycukor
desztillált víz (ha a paszta túl sűrű lenne). Víz helyett hígíthatjuk erős fekete teával is a pasztát.

Először is mérjük fel, hogy a hennapor csomómentes-e, ha nem, akkor szitáljuk le. Tegyük a hennaport a tálba. Keverjük el a kristálycukrot a citromlével, és adjuk hozzá az illóolajat, majd mindezt adjuk hozzá a hennaporhoz. Alaposan keverjük össze a hozzávalókat. A paszta állaga legyen fogkréméhez hasonló, de ne legyen csomós, mindenképpen keverjük simára. Ha elértük a megfelelő állagot, hagyjuk pihenni a keveréket fél napig, viszonylag meleg levegőn. A várakozási idő letelte után kanál segítségével helyezzük a pasztát tölcsérbe, és alaposan ragasszuk le. Ez után használhatjuk.

Magyar konyha újragondolva

A magyar konyha gazdag hagyományai nem zárják ki az egészségtudatos szemléletet, sőt, megfelelő átalakítással jól illeszthetők a modern életmódhoz. A kérdés nem az, hogy lemondjunk-e róla, hanem az, hogyan tudjuk okosan újragondolni ezeket a recepteket.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Kutyapanzió: nyugodt megoldás, amikor kedvencünk felügyeletre szorul

A modern életvitel sokszor olyan helyzeteket teremt, amikor a gazdik átmenetileg nem tudnak gondoskodni négylábú társukról. Legyen szó nyaralásról, üzleti útról vagy váratlan elfoglaltságról, a kutyapanziók egyre népszerűbb megoldást kínálnak.

Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?

Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?