Nem szeretnél tetoválást? Legyen hennád!
- Dátum: 2021.07.14., 06:55
- Nagypál Bíborka Anna
- képek:pexels.com
- bőr, dísz, festés, henna, növény, természet, tetoválás
A henna egy cserje, melynek pasztájából több kultúra is készített testfestést, ma már nálunk is alkalmazott természetes eredetű díszítő termék. A henna alkalmas azoknak, akik szeretnének valami ideiglenes testmintát, de azért nem elkötelezettek annyira, hogy tetoválást készítsenek.
A henna növény Dél-Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos, és akár képes megnőni 2-6 méteresre is. A növényben található festő hatású anyag által a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. A henna festés akkor terjedt el, amikor a hennát termesztő népek vándorlásba kezdtek, de az utóbbi 50 évben már mainstream jelenség a bőrön lévő henna festés. Most már sminktermékekben is használják, de létezik természetes henna alapú hajfesték is.

Földközi-tenger keleti részén a bronzkortól kezdve alkalmaznak hennafestést fiatal lányokon. Legkorábban egy Szíriai szöveg említi a "henna" kifejezést egy termékenységgel és házassággal kapcsolatos történetben. A legendában nemes hölgyek találkozóra készülnek férjükkel, s erre az alkalomra úgy készülnek, hogy hennát festenek maguknak. A hennafestő művészek Marokkóban, Mauriciuszon, Jemenben, Líbiában, Szomáliában, Szudánban és Indiában ma már saját üzlettel rendelkeznek, melyek a nagy fesztiválok alatt éjjel-nappal várják a vendégeket.
Találkozhatunk fekete, barna és vörös színű hennával is. Ma már boltokban is kaphatóak ezek az előre legyártott hennák egy olyan csomagolásban, amely alkalmas minták megfestésére. A henna felvitele után meg kell várni, hogy megszáradjon a minta. Ez beletelhet akár egy órába is, ha bonyolult mintát készítettünk. Ha megszáradt, akkor a teteje szépen lejön, de érdemes egy ronggyal átsimítani a bőrt. Fontos, hogy ne érintkezzünk vízzel az elkövetkezendő pár órában, mert fakulhat a minta.
De ha a boltit nem találjuk kedvezőnek (akár tartósítószert is tehetnek bele, ami nem mindig jó a bőrnek), akkor elkészíthetjük magunktól is.
Hozzávalók és elkészítés:

egy evőkanál hennapor
fél citrom kifacsart és átszűrt leve (vagy jó minőségű bolti citromlé, ebből 1 evőkanállal tegyünk a keverékbe)
30 csepp, 100%-os, tiszta illóolaj (eukaliptusz, levendula, geránium, vagy teafaolaj
1 teáskanál kristálycukor
desztillált víz (ha a paszta túl sűrű lenne). Víz helyett hígíthatjuk erős fekete teával is a pasztát.
Először is mérjük fel, hogy a hennapor csomómentes-e, ha nem, akkor szitáljuk le. Tegyük a hennaport a tálba. Keverjük el a kristálycukrot a citromlével, és adjuk hozzá az illóolajat, majd mindezt adjuk hozzá a hennaporhoz. Alaposan keverjük össze a hozzávalókat. A paszta állaga legyen fogkréméhez hasonló, de ne legyen csomós, mindenképpen keverjük simára. Ha elértük a megfelelő állagot, hagyjuk pihenni a keveréket fél napig, viszonylag meleg levegőn. A várakozási idő letelte után kanál segítségével helyezzük a pasztát tölcsérbe, és alaposan ragasszuk le. Ez után használhatjuk.
Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások
A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.