Menü

Nem szeretnél tetoválást? Legyen hennád!

A henna egy cserje, melynek pasztájából több kultúra is készített testfestést, ma már nálunk is alkalmazott természetes eredetű díszítő termék. A henna alkalmas azoknak, akik szeretnének valami ideiglenes testmintát, de azért nem elkötelezettek annyira, hogy tetoválást készítsenek.

A henna növény Dél-Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos, és akár képes megnőni 2-6 méteresre is. A növényben található festő hatású anyag által a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. A henna festés akkor terjedt el, amikor a hennát termesztő népek vándorlásba kezdtek, de az utóbbi 50 évben már mainstream jelenség a bőrön lévő henna festés. Most már sminktermékekben is használják, de létezik természetes henna alapú hajfesték is.

Földközi-tenger keleti részén a bronzkortól kezdve alkalmaznak hennafestést fiatal lányokon. Legkorábban egy Szíriai szöveg említi a "henna" kifejezést egy termékenységgel és házassággal kapcsolatos történetben. A legendában nemes hölgyek találkozóra készülnek férjükkel, s erre az alkalomra úgy készülnek, hogy hennát festenek maguknak. A hennafestő művészek Marokkóban, Mauriciuszon, Jemenben, Líbiában, Szomáliában, Szudánban és Indiában ma már saját üzlettel rendelkeznek, melyek a nagy fesztiválok alatt éjjel-nappal várják a vendégeket.

Találkozhatunk fekete, barna és vörös színű hennával is. Ma már boltokban is kaphatóak ezek az előre legyártott hennák egy olyan csomagolásban, amely alkalmas minták megfestésére. A henna felvitele után meg kell várni, hogy megszáradjon a minta. Ez beletelhet akár egy órába is, ha bonyolult mintát készítettünk. Ha megszáradt, akkor a teteje szépen lejön, de érdemes egy ronggyal átsimítani a bőrt. Fontos, hogy ne érintkezzünk vízzel az elkövetkezendő pár órában, mert fakulhat a minta.

De ha a boltit nem találjuk kedvezőnek (akár tartósítószert is tehetnek bele, ami nem mindig jó a bőrnek), akkor elkészíthetjük magunktól is.

Hozzávalók és elkészítés:

egy evőkanál hennapor
fél citrom kifacsart és átszűrt leve (vagy jó minőségű bolti citromlé, ebből 1 evőkanállal tegyünk a keverékbe)
30 csepp, 100%-os, tiszta illóolaj (eukaliptusz, levendula, geránium, vagy teafaolaj
1 teáskanál kristálycukor
desztillált víz (ha a paszta túl sűrű lenne). Víz helyett hígíthatjuk erős fekete teával is a pasztát.

Először is mérjük fel, hogy a hennapor csomómentes-e, ha nem, akkor szitáljuk le. Tegyük a hennaport a tálba. Keverjük el a kristálycukrot a citromlével, és adjuk hozzá az illóolajat, majd mindezt adjuk hozzá a hennaporhoz. Alaposan keverjük össze a hozzávalókat. A paszta állaga legyen fogkréméhez hasonló, de ne legyen csomós, mindenképpen keverjük simára. Ha elértük a megfelelő állagot, hagyjuk pihenni a keveréket fél napig, viszonylag meleg levegőn. A várakozási idő letelte után kanál segítségével helyezzük a pasztát tölcsérbe, és alaposan ragasszuk le. Ez után használhatjuk.

Tiflopedagógia – tudod mi ez?

Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.

Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?

A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Biztonságban az utakon – Így tanítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni

A közlekedés mindennapi életünk természetes része, mégis komoly kockázatokat rejt – különösen a gyermekek számára. Az Európai Unió statisztikái szerint a 0–14 éves korosztály haláleseteinek jelentős hányada közlekedési balesetekhez kapcsolódik.

Készpénzmentes világ: innováció vagy totális kontroll?

Bankkártya, mobilfizetés, QR-kód és azonnali utalás. Ma már sokszor egyszerűbb elővenni a telefont, mint a pénztárcát. Azonban tényleg eljutunk oda, hogy a bankjegyek csak múzeumban létezzenek? Ha ez bekövetkezik, az a fejlődés logikus következő lépcsője lesz, vagy egy olyan fordulópont, ahol a kényelem ára a teljes kiszolgáltatottság?