Nem szeretnél tetoválást? Legyen hennád!
- Dátum: 2021.07.14., 06:55
- Nagypál Bíborka Anna
- képek:pexels.com
- bőr, dísz, festés, henna, növény, természet, tetoválás
A henna egy cserje, melynek pasztájából több kultúra is készített testfestést, ma már nálunk is alkalmazott természetes eredetű díszítő termék. A henna alkalmas azoknak, akik szeretnének valami ideiglenes testmintát, de azért nem elkötelezettek annyira, hogy tetoválást készítsenek.
A henna növény Dél-Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos, és akár képes megnőni 2-6 méteresre is. A növényben található festő hatású anyag által a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. A henna festés akkor terjedt el, amikor a hennát termesztő népek vándorlásba kezdtek, de az utóbbi 50 évben már mainstream jelenség a bőrön lévő henna festés. Most már sminktermékekben is használják, de létezik természetes henna alapú hajfesték is.

Földközi-tenger keleti részén a bronzkortól kezdve alkalmaznak hennafestést fiatal lányokon. Legkorábban egy Szíriai szöveg említi a "henna" kifejezést egy termékenységgel és házassággal kapcsolatos történetben. A legendában nemes hölgyek találkozóra készülnek férjükkel, s erre az alkalomra úgy készülnek, hogy hennát festenek maguknak. A hennafestő művészek Marokkóban, Mauriciuszon, Jemenben, Líbiában, Szomáliában, Szudánban és Indiában ma már saját üzlettel rendelkeznek, melyek a nagy fesztiválok alatt éjjel-nappal várják a vendégeket.
Találkozhatunk fekete, barna és vörös színű hennával is. Ma már boltokban is kaphatóak ezek az előre legyártott hennák egy olyan csomagolásban, amely alkalmas minták megfestésére. A henna felvitele után meg kell várni, hogy megszáradjon a minta. Ez beletelhet akár egy órába is, ha bonyolult mintát készítettünk. Ha megszáradt, akkor a teteje szépen lejön, de érdemes egy ronggyal átsimítani a bőrt. Fontos, hogy ne érintkezzünk vízzel az elkövetkezendő pár órában, mert fakulhat a minta.
De ha a boltit nem találjuk kedvezőnek (akár tartósítószert is tehetnek bele, ami nem mindig jó a bőrnek), akkor elkészíthetjük magunktól is.
Hozzávalók és elkészítés:

egy evőkanál hennapor
fél citrom kifacsart és átszűrt leve (vagy jó minőségű bolti citromlé, ebből 1 evőkanállal tegyünk a keverékbe)
30 csepp, 100%-os, tiszta illóolaj (eukaliptusz, levendula, geránium, vagy teafaolaj
1 teáskanál kristálycukor
desztillált víz (ha a paszta túl sűrű lenne). Víz helyett hígíthatjuk erős fekete teával is a pasztát.
Először is mérjük fel, hogy a hennapor csomómentes-e, ha nem, akkor szitáljuk le. Tegyük a hennaport a tálba. Keverjük el a kristálycukrot a citromlével, és adjuk hozzá az illóolajat, majd mindezt adjuk hozzá a hennaporhoz. Alaposan keverjük össze a hozzávalókat. A paszta állaga legyen fogkréméhez hasonló, de ne legyen csomós, mindenképpen keverjük simára. Ha elértük a megfelelő állagot, hagyjuk pihenni a keveréket fél napig, viszonylag meleg levegőn. A várakozási idő letelte után kanál segítségével helyezzük a pasztát tölcsérbe, és alaposan ragasszuk le. Ez után használhatjuk.
A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?
A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.