Nem szeretnél tetoválást? Legyen hennád!
- Dátum: 2021.07.14., 06:55
- Nagypál Bíborka Anna
- képek:pexels.com
- bőr, dísz, festés, henna, növény, természet, tetoválás
A henna egy cserje, melynek pasztájából több kultúra is készített testfestést, ma már nálunk is alkalmazott természetes eredetű díszítő termék. A henna alkalmas azoknak, akik szeretnének valami ideiglenes testmintát, de azért nem elkötelezettek annyira, hogy tetoválást készítsenek.
A henna növény Dél-Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos, és akár képes megnőni 2-6 méteresre is. A növényben található festő hatású anyag által a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. A henna festés akkor terjedt el, amikor a hennát termesztő népek vándorlásba kezdtek, de az utóbbi 50 évben már mainstream jelenség a bőrön lévő henna festés. Most már sminktermékekben is használják, de létezik természetes henna alapú hajfesték is.

Földközi-tenger keleti részén a bronzkortól kezdve alkalmaznak hennafestést fiatal lányokon. Legkorábban egy Szíriai szöveg említi a "henna" kifejezést egy termékenységgel és házassággal kapcsolatos történetben. A legendában nemes hölgyek találkozóra készülnek férjükkel, s erre az alkalomra úgy készülnek, hogy hennát festenek maguknak. A hennafestő művészek Marokkóban, Mauriciuszon, Jemenben, Líbiában, Szomáliában, Szudánban és Indiában ma már saját üzlettel rendelkeznek, melyek a nagy fesztiválok alatt éjjel-nappal várják a vendégeket.
Találkozhatunk fekete, barna és vörös színű hennával is. Ma már boltokban is kaphatóak ezek az előre legyártott hennák egy olyan csomagolásban, amely alkalmas minták megfestésére. A henna felvitele után meg kell várni, hogy megszáradjon a minta. Ez beletelhet akár egy órába is, ha bonyolult mintát készítettünk. Ha megszáradt, akkor a teteje szépen lejön, de érdemes egy ronggyal átsimítani a bőrt. Fontos, hogy ne érintkezzünk vízzel az elkövetkezendő pár órában, mert fakulhat a minta.
De ha a boltit nem találjuk kedvezőnek (akár tartósítószert is tehetnek bele, ami nem mindig jó a bőrnek), akkor elkészíthetjük magunktól is.
Hozzávalók és elkészítés:

egy evőkanál hennapor
fél citrom kifacsart és átszűrt leve (vagy jó minőségű bolti citromlé, ebből 1 evőkanállal tegyünk a keverékbe)
30 csepp, 100%-os, tiszta illóolaj (eukaliptusz, levendula, geránium, vagy teafaolaj
1 teáskanál kristálycukor
desztillált víz (ha a paszta túl sűrű lenne). Víz helyett hígíthatjuk erős fekete teával is a pasztát.
Először is mérjük fel, hogy a hennapor csomómentes-e, ha nem, akkor szitáljuk le. Tegyük a hennaport a tálba. Keverjük el a kristálycukrot a citromlével, és adjuk hozzá az illóolajat, majd mindezt adjuk hozzá a hennaporhoz. Alaposan keverjük össze a hozzávalókat. A paszta állaga legyen fogkréméhez hasonló, de ne legyen csomós, mindenképpen keverjük simára. Ha elértük a megfelelő állagot, hagyjuk pihenni a keveréket fél napig, viszonylag meleg levegőn. A várakozási idő letelte után kanál segítségével helyezzük a pasztát tölcsérbe, és alaposan ragasszuk le. Ez után használhatjuk.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben
Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.