Menü

Hiánypótló képregény jelent meg tanulási zavarral küzdő iskolások számára

Diszlexiával, magatartászavarral, autizmussal küzdő fiatalok számára hiánypótló képregény jelent meg a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház szakmai támogatásával. Az esernyőcsapat kalandjai című modern képregény a mai fiatalok világát idézi, a főszereplők története segíthet az érintetteknek abban, hogy ne az iskolai küzdelmeikre, hanem inkább „szupererejükre” figyeljenek, és megértsék azt, mitől mások, mint a többiek.

Az esernyőcsapat kalandjainak öt iskolás jóbarát a főszereplője. Különbözőek, egy dolog azonban közös bennük: mindannyian küzdenek valamilyen fejlődési zavarral, legyen az ADHD, diszlexia, diszpraxia, autizmus vagy Tourette-szindróma. Problémájuktól függően nehezen megy nekik a tanulás, a beilleszkedés, a barátkozás, gyakran válnak a gúny tárgyává az iskolában. Hamar kiderül, hogy csak egymásra számíthatnak, és közös erővel szállnak szembe a csúfolódókkal. Felismerik, hogy mások, mint a többi diák, ám tanáraik és a többi iskolás is végül megtanulja elfogadni és értékesnek látni a különbségeiket.

„A képregény a neurodiverzitásra, vagyis az idegrendszeri sokszínűségre hívja fel a figyelmet. Az érintettek – nagyjából minden ötödik ember a világon – gyakran úgy érezhetik, hogy valami nem stimmel velük, ugyanakkor ez a képregény nem ezeknek a zavaroknak a negatív oldaláról, hanem a pozitívumairól szól” – mondta dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, a Vadaskert Alapítvány Igazgatója. „Hiánypótló kiadványról van szó, ami a sokszínű gondolkodásmódot mutatja be a fiataloknak, ráadásul az ő nyelvükön szólva teszi ezt. Még csak hasonló sem jelent meg eddig magyar nyelven.”

A fejlődési zavarral küzdő gyermekek sokszor már nagyon korán azt érzik, hogy mások, mint a többiek. Óvodáskorban még elfogadóbbak a gyerekek egymással, ám iskoláskorban könnyen kirekesztés áldozatává válhat az, aki elüt az átlagtól. „A képregény segíthet abban is, hogy az érintettek az önismeret útjára lépve felismerhessék a tüneteiket, és ne egy cikkből vagy filmből diagnosztizálják – az esetek többségében tévesen – magukat. Emellett roppant fontos pszichoedukációs célja is van a képregénynek, mégpedig, hogy a környezet figyelmét is ráirányítsa egy-egy zavarra. Tudást, értést, megértést kaphat az olvasó, az öt barát története végsősoron pedig az elfogadást segíti” – mondta dr. Tárnok Zsanett. Azt is kiemelte, hogy a képregény forma a sok képpel és kevés szöveggel nagyobb eséllyel köti le a tanulási zavarral élő gyerekek figyelmét, mint egy hosszabb regény, vagy leírás.

Az eredetileg angol kiadású képregényt az ADHD Foundation és a Dekko Comics készítette, a magyar kiadás szakmaiságát a Vadaskert szakmai háttere garantálja, a képregényt a Geobook adja ki.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Biztonságban az utakon – Így tanítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni

A közlekedés mindennapi életünk természetes része, mégis komoly kockázatokat rejt – különösen a gyermekek számára. Az Európai Unió statisztikái szerint a 0–14 éves korosztály haláleseteinek jelentős hányada közlekedési balesetekhez kapcsolódik.

A Hét Királyság lovagja

Van az a pillanat, amikor egy filmes univerzum rájön, hogy nem kell mindig világégés ahhoz, hogy érdekes legyen. A Hét Királyság lovagja pontosan ezt csinálja – visszavesz a sárkányokból, a grandiózus hadjáratokból és inkább két vándor alakjára fókuszál. Kisebb lépték, alacsonyabb tét, de ettől még ugyanúgy Westeros.

Készpénzmentes világ: innováció vagy totális kontroll?

Bankkártya, mobilfizetés, QR-kód és azonnali utalás. Ma már sokszor egyszerűbb elővenni a telefont, mint a pénztárcát. Azonban tényleg eljutunk oda, hogy a bankjegyek csak múzeumban létezzenek? Ha ez bekövetkezik, az a fejlődés logikus következő lépcsője lesz, vagy egy olyan fordulópont, ahol a kényelem ára a teljes kiszolgáltatottság?