Menü

Hiánypótló képregény jelent meg tanulási zavarral küzdő iskolások számára

Diszlexiával, magatartászavarral, autizmussal küzdő fiatalok számára hiánypótló képregény jelent meg a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház szakmai támogatásával. Az esernyőcsapat kalandjai című modern képregény a mai fiatalok világát idézi, a főszereplők története segíthet az érintetteknek abban, hogy ne az iskolai küzdelmeikre, hanem inkább „szupererejükre” figyeljenek, és megértsék azt, mitől mások, mint a többiek.

Az esernyőcsapat kalandjainak öt iskolás jóbarát a főszereplője. Különbözőek, egy dolog azonban közös bennük: mindannyian küzdenek valamilyen fejlődési zavarral, legyen az ADHD, diszlexia, diszpraxia, autizmus vagy Tourette-szindróma. Problémájuktól függően nehezen megy nekik a tanulás, a beilleszkedés, a barátkozás, gyakran válnak a gúny tárgyává az iskolában. Hamar kiderül, hogy csak egymásra számíthatnak, és közös erővel szállnak szembe a csúfolódókkal. Felismerik, hogy mások, mint a többi diák, ám tanáraik és a többi iskolás is végül megtanulja elfogadni és értékesnek látni a különbségeiket.

„A képregény a neurodiverzitásra, vagyis az idegrendszeri sokszínűségre hívja fel a figyelmet. Az érintettek – nagyjából minden ötödik ember a világon – gyakran úgy érezhetik, hogy valami nem stimmel velük, ugyanakkor ez a képregény nem ezeknek a zavaroknak a negatív oldaláról, hanem a pozitívumairól szól” – mondta dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, a Vadaskert Alapítvány Igazgatója. „Hiánypótló kiadványról van szó, ami a sokszínű gondolkodásmódot mutatja be a fiataloknak, ráadásul az ő nyelvükön szólva teszi ezt. Még csak hasonló sem jelent meg eddig magyar nyelven.”

A fejlődési zavarral küzdő gyermekek sokszor már nagyon korán azt érzik, hogy mások, mint a többiek. Óvodáskorban még elfogadóbbak a gyerekek egymással, ám iskoláskorban könnyen kirekesztés áldozatává válhat az, aki elüt az átlagtól. „A képregény segíthet abban is, hogy az érintettek az önismeret útjára lépve felismerhessék a tüneteiket, és ne egy cikkből vagy filmből diagnosztizálják – az esetek többségében tévesen – magukat. Emellett roppant fontos pszichoedukációs célja is van a képregénynek, mégpedig, hogy a környezet figyelmét is ráirányítsa egy-egy zavarra. Tudást, értést, megértést kaphat az olvasó, az öt barát története végsősoron pedig az elfogadást segíti” – mondta dr. Tárnok Zsanett. Azt is kiemelte, hogy a képregény forma a sok képpel és kevés szöveggel nagyobb eséllyel köti le a tanulási zavarral élő gyerekek figyelmét, mint egy hosszabb regény, vagy leírás.

Az eredetileg angol kiadású képregényt az ADHD Foundation és a Dekko Comics készítette, a magyar kiadás szakmaiságát a Vadaskert szakmai háttere garantálja, a képregényt a Geobook adja ki.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Egy nélkülöző nemzet szülöttei

Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Del Toro újraéleszti a Frankensteint

„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.