Menü

Hurrá, itt az uborkaszezon

A nyári kánikulában egyébként sem esnek jól a nehéz ételek, ilyenkor mindenki egy kicsit kevesebbet eszik és igyekszünk könnyű, frissítő ételeket és italokat fogyasztani. Főleg, ha köretről van szó, ahol egyébként is nagyon változatos a repertoár.

A legkézenfekvőbb könnyű köret, ami mindenkinek eszébe jut először, az a saláta. Persze nem csak uborkából lehet salátát készíteni, de mivel viszonylag semleges az íze, lédús és kellemesen robogós az állaga, szinte bármi mellé jó választás. Ráadásul nem csak finom hozzávaló, de egészséges és számos jótékony hatása van a szervezetre.

Legnépszerűbb verziója a kígyóuborka. Gyakran találkozunk vele mediterrán fogásokban, egyszerű salátákban, ecetes cukros salátaként, koktélokban ízesítőként, de akár csak díszíteni is tökéletesen lehet vele. De nem csak elfogyasztva egészséges, nézzük csak meg hány kozmetikai és szépségápolási termék összetevője, de akár nyersen egy-egy szelet uborka a szem alatt karikákra is jó hatással van.

Az uborka nagyjából 95%-a víz, illetve rendkívül alacsony a kalóriatartalma, nem véletlen, hogy a diétázók egyik kedvence, mivel bűntudat nélkül ehetünk belőle, ha megéhezünk és akár este sem nehezíti el a gyomrot. Előnyös tulajdonsága még, hogy oldható és oldhatatlan rostokat is, valamint antioxidánsokat is tartalmaz, ezen kívül pedig kis mennyiségben vitaminokat és ásványi anyagokat. Ezeknek köszönhetően támogatja az emésztést és a kiegyensúlyozott táplálkozást, rosttartalmának köszönhetően pedig még a vastag- és végbéldaganatok kialakulásának kockázatát is csökkenti.

Ezeken kívül az uborkának a legalacsonyabb a glikémiás indexe, ami azt jelenti, hogy nem vált ki gyors vércukorszint-emelkedést a fogyasztása, így akár cukorbetegek és inzulinrezisztenciával küzdők is nyugodtan fogyaszthatják. Emellett hozzájárul a csontok egészségéhez K-vitamin tartalma miatt, valamint antioxidáns vegyületeinek köszönhetően a sejtkárosodást és az öregedést is gátolja. Gyulladáscsökkentő hatása is van, amit nem csak belülről, de kívülről is hasznosíthatunk, ugyanis hűsítő hatású a duzzadt, gyulladt bőrfelületen.

Már fentebb említettük, hogy a kozmetikai ipar is előszeretettel használja fel az uborkát különböző szépségápolási termékekben, főként a hidratáló tulajdonsága miatt. A hidratálás pedig nem csak kívülről, de belülről is épp olyan fontos. Nem véletlen, hogy nagy hőségben ösztönösen a lédús dolgokat fogyasztjuk, illetve inkább egy leves esik jól, mint egy nehéz sültes tál.

Kellemes nyári frissítőket is készíthetünk belőle, például, ha házi szörpöt készítünk uborkából, citromból és mentából. Egész egyszerűen dobjuk a vízbe a hozzávalókat, kicsit nyomkodjuk meg majd hagyjuk állni a hűtőben. Citrom helyett limeot is használhatunk, ha kicsit érdekesebb ízre vágyunk.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?