Menü

A goji bogyó szuper hatásai

A goji bogyó története a keleti orvoslásból indult, ahol több mint 5000 éve használják. Elsősorban egészségmegőrző és vágyserkentő hatása miatt lett népszerű. A gyümölcs a nyugati orvoslás érdeklődését is felkeltette, így számos kutatás indult hatóanyagai megismerése, élettani hatásainak feltérképezése végett.

A szem egészségéért felel

Már az ősi Kínában felismerték a Goji látásjavító hatását. A modern orvostudományban is elismerik a „szupergyümölcs” látásra gyakorolt pozitív hatásait. Mindez a Goji jelentős A-vitamin tartalmának tudható be. A rossz fényviszonyok mellett segíti a jobb látást, csökkenti a vakfoltokat. A zeaxantin nevű antioxidánsával a goji képes lehet csökkenteni az idősköri látásromlást. A zeaxantin főbb hatása mégis az, hogy védi a szem retináját a fertőzések ellen, illetve a kék fény elnyelésével nyújt védelmet. A zeaxantin ráadásul a szemben természetesen előforduló festékanyag, amelynek csökkenése egyértelműen kapcsolatba hozható az időskori vaksággal – a Goji így biztosítja a szem zeaxantin-utánpótlását is.

Goji az egészséges bőrért

A Goji tápanyagai a bőr számára is értékesek: egészségessé, széppé és fiatalossá tehetik bőrünket. Szénhidrátjainak köszönhetően, a különböző bőrbetegségek ellen is hatásos lehet. A Goji bogyó kivonata nem hiába szolgálhat bőrápoló, hidratáló és védelmező krémek alapanyagául.

A visszafordítható öregedés

A Goji serkenti az agyalapi mirigy működését, ezáltal fokozza a ’HGH’ növekedési hormon, vagy ismertebb nevén a fiatalság hormonjának termelődését. A ’HGH’ többek közt csökkenti a testzsírt, javítja az alvást és a memóriát, gyorsítja a gyógyulást, helyreállítja a libidót és jelentősen fiatalítja a külsőt. A Goji antioxidánsai szembeszállnak a létfontosságú szerveinket sem kímélő szabadgyökökkel, ezáltal biztosítva egészségesebb és hosszabb életet.

Hogyan fogyasszuk?

Magyarországon elsősorban szárított változatát fogyasztjuk. Leginkább aszalt meggyhez, áfonyához vagy mazsolához hasonlíthatnánk. Így érdemes elkezdeni alkalmazni is: használjuk süteményekbe, reggeli zabpehelybe, de saláták tetejére is szórhatjuk.

Ha vízbe áztatjuk néhány percre, akkor édes paradicsomként is alkalmazhatjuk: rizsbe, quinoába, kuszkuszba keverve remekül feldobja a köretünket. Készíthetünk belőle mártást is, hiszen édes íze remekül illeszkedik például a csípős chilihez. Turmixokba, paradicsomszószhoz, de fagylalthoz is remekül illik. Porként is alkalmazhatjuk: így talán könnyebben elképzelhető salátaöntetként vagy mártás alapanyagaként.

Vásárláskor nézzük meg a goji bogyó csomagolásán, hogy tartalmaz-e hozzáadott cukrot, valamint tartósítószert, ebben az esetben kén-dioxidot, amely a szárított gyümölcs színének megtartásáért felelős. Habár a gyümölcs száraz, megfelelő eljárással marad benne annyi nedvesség, hogy valamennyire puha maradjon, így érdemes kísérletezni a különböző márkák között.

Tároljuk sötét, hűvös helyen a megvásárolt bogyókat, így körülbelül egy évig tárolhatóak légmentes csomagolásban.

Baj ha túl sok fehérjét fogyasztunk?

Tény, hogy a magas fehérjetartalmú étrendek mostanában nagyon divatosak, különösen a fogyni vágyók és a sportolók körében népszerűek, azonban arról is beszélni kell, hogy a túlzásba vitt fehérjefogyasztás egyáltalán nem jó és nem egészséges hosszútávon.

A nap legfontosabb étkezése cukorbetegként

A reggelit egyébként is a nap legfontosabb étkezésének tartják, de cukorbetegnél kiemelt fontosságú, mivel indítják a napot.

Mi az a chutney és hogyan lehet elkészíteni?

Azok, akik szeretnek kipróbálni új ízeket és textúrákat, megismerni különböző konyhákat, élvezik a gasztronómia világát, ők biztosan szeretni fogják a „chutney”-t. egy indiai eredetű szószról van szó, mely különböző összetevőkből áll, ezek lehetnek gyümölcsök, de legtöbbször azonban zöldségekből készül. a chutney kiváló kísérője a burgonyának, sajtoknak és húsoknak.

Ne keressen tovább – ez a legjobb természetes édesítő

Sokan használnak alternatív megoldásokat a cukor helyett, de a megfelelő édesítőt megtalálni nehezebb feladat, mint gondolnánk.

A kínai népi orvoslás a ,,halhatatlanság növényeként” említi az ötlevelű ginzenget

A Jiaogulan a déli kínai hegyekből származik, de fokozatosan terjed Thaiföldön és Japánban. A tökcsalád kúszó növényének botanikus neve Gynostema ötlevelű (Gynostemma pentaphyllum), de megtalálhatjuk déli ginzeng, xianxao (Kína) vagy amazachur (Japán) is.