Menü

Mandulatejből készült édességek

A mandulatej az egyik legízletesebb gabonatej, amely rostokban, ásványi anyagokban, illetve E-vitaminban gazdag. Nemcsak ízének, hanem magas kalciumtartalmának köszönhetően is pótolja a tehéntejet, így tej-allergiában szenvedőknek kifejezetten ajánlott. Alacsony kalóriatartalmának köszönhetően fogyókúrázók is bártan fogyaszthatják.

MANDULATEJES PANNA COTTA SÓSKARAMELL-KRÉMMEL

HOZZÁVALÓK

3dl mandulatej

3dl tejszín

8g zselatin

20dkg tejkaramella

1.5dl tejszín

1kvk só

amaretti

ELKÉSZÍTÉS

A zselatint kevés vízzel felmelegítjük, majd visszahűtjük. A tejszínt és a tejet összekeverjük, elkezdjük melegíteni, de nem forraljuk, majd hozzáöntjük a zselatint és jól összekeverjük.
Poharakba töltjük és hűtőbe tesszük dermedni (legjobb, ha egy éjszakán át hagyjuk állni).
A karamellkrémhez felforraljuk a tejszínt a sóval, majd beletördeljük a karamellát, és addig kevergetjük, amíg sima állagot nem kapunk.
Ha kihűlt, vékony rétegben a pudingra töltjük és a tetejére amaretti kekszet morzsolunk.

BARACKOS KRÉMES KOCKA

HOZZÁVALÓK

A tésztához:

4 db tojás

4 ek cukor

1 késhegynyi szódabikarbóna

4 ek gluténmentes liszt

A krémhez:

5 dl mandulatej

2 csomag vaníliás pudingpor

cukor ízlés szerint

2 ek cukrászhab

A tetejére:

cukrászhab

pár szem friss barack

ELKÉSZÍTÉS

A tojásokat szétválasztjuk. A tésztához kikeverjük a tojássárgáját a cukorral. Hozzáadjuk a szódabikarbónát és a gluténmentes lisztet, majd a kemény habbá vert fehérjét is hozzáforgatjuk.
Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, és 160 fokon kb. 30 percig sütjük.
A krémhez a vaníliás pudingport megfőzzük a mandulatejjel, ízlés szerint édesítjük, majd hagyjuk hűlni.
Közben a cukrászhabot felverjük egy fél csomag habfixálóval. Kb. 2 evőkanál habot adunk a krémhez, robotgéppel kikeverjük, majd vékonyan a kihűlt tésztára rakjuk.
A tetejét megszórjuk őszibarackkal, majd rákentem a maradék krémet, ismét őszibarackkal rétegezzük, végül rákenjük a habot, és szeletelt őszibarackkal díszítjük.

BANÁNOS-DIÓS AMERIKAI PALACSINTA

HOZZÁVALÓK

1bögre liszt

0.25bögre apróra vágott dió

3ek cukor

1ek sütőpor

0.5tk őrölt szerecsendió

0.5tk őrölt fahéj

0.5tk szódabikarbóna

0.5tk só

1bögre mandulatej

2db banán

1.5ek olvasztott vaj

0.5tk vaníliakivonat

1db tojás

olívaolaj

ELKÉSZÍTÉS

Egy tálba összekeverjük a lisztet, az apróra vágott diót, a cukrot, a sütőport, az őrölt szerecsendiót, a fahéjat, a szódabikarbónát és a sót.
Egy másik tálban habverővel összekeverjük a mandulatejet, a villával összetört banánt, az olvasztott vajat és a vanília kivonatot. Hozzáadjuk a tojást, felverjük, és összeöntjük a lisztes keverékkel.

Alaposan összekeverjük, majd olívaolajjal kikent palacsintasütőbe kanalazunk egy kis adag tésztát, és a szokásos módon kisütjük a palacsintákat. Dióval és banánnal tálaljuk.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?