Menü

A szabadtéri sportok pozitív hatásai

Kutatások során figyelték meg, hogy a kültéren való testedzés bizony nem csak fizikumunkat tartja karban, hanem lelkünknek és mentális egészségünknek is jót tesz, sőt ennek következményeképp még önbizalmunkra is pozitív hatással van.

Szakértők szerint az extra magabiztosságot a nyitott tér miatti szabadság érzésének, a napfény előnyeinek és a természet közelségének köszönhetjük.

Immunerősítés

A kinti környezet az elménknek és izmainknak nyújtott izgalmakon kívül szervezetünk egészére nézve is előnyökkel jár. Felmérések szerint a friss levegő és a természet színei, közelsége mentális állapotunk mellett fizikai jólétünket is befolyásolja, míg a napfénnyel való érintkezés beindítja szervezetünk D-vitamin termelését, amelyről tudjuk, hogy nem csak csontjaink egészségének megőrzésében, de immunrendszerünk működésében is elengedhetetlen szerepet játszik.

Nem kell bérlet!

Erről biztosan nem kell senkit meggyőzni: a szabadtéri sportolás egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy ingyen van. Nem kell havidíjat fizetnünk vagy tagsági igazolványt újítanunk hozzá. A természet mindenkié, csak ki kell lépnünk az ajtón.

Több mozgás, kevesebb fáradtság

A kinti környezet agyunkat stimuláló hatásának köszönhetően nagy a valószínűsége annak, hogy minden egyes testmozgás alkalmával tovább és jobban bírjuk majd a megerőltetést. Egy kutatás során a résztvevőket arra kérték, hogy saját tempójukban sétáljanak: az egyik csoport bent, futópadon, míg a másik a szabadban. Nem nehéz kitalálni, melyik csoport tagjai bírták jobban a testmozgást. A szabadtéren sétáló résztvevők nem csak több ideig, de magasabb intenzitással is gyalogoltak, sőt a kísérlet végén az egyéni felmérésekből az is kiderült, saját érzékelésük alapján kevésbé is fáradtak el.

Több égetett kalória

Természetesen a hosszabb, nagyobb intenzitású edzés hallatán egyenesen következtetünk arra, hogy több kalóriát is égetünk el testmozgásaink alkalmával. Azonban ehhez nem csak saját teljesítményünk, hanem a szabadtéri viszonyok is nagyban hozzájárulnak. Sőt, ha pontosan ugyanolyan sebességgel, ugyanannyi ideig végzünk egy gyakorlatot bent, mint kint, akkor is nagy a valószínűsége, hogy több kalóriát fogunk elégetni a szabadban teljesített mozgással. Ennek oka, hogy testünket teljesen más, és általában többféle stresszhatás éri a szabad ég alatt, mint a légkondicionált falak között.

A napsütés, a szél, a hideg, a meleg és a különféle terepekre adott fizikai válaszok miatt bizony a természet lágy ölén gyorsabban fogjuk égetni a kalóriákat, mint az edzőterem kontrollált közegében.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.