A szabadtéri sportok pozitív hatásai
- Dátum: 2021.08.03., 01:42
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- edzőterem, egészség, fogyás, hideg, mozgás, napsütés, természet, test
Kutatások során figyelték meg, hogy a kültéren való testedzés bizony nem csak fizikumunkat tartja karban, hanem lelkünknek és mentális egészségünknek is jót tesz, sőt ennek következményeképp még önbizalmunkra is pozitív hatással van.
Szakértők szerint az extra magabiztosságot a nyitott tér miatti szabadság érzésének, a napfény előnyeinek és a természet közelségének köszönhetjük.
Immunerősítés

A kinti környezet az elménknek és izmainknak nyújtott izgalmakon kívül szervezetünk egészére nézve is előnyökkel jár. Felmérések szerint a friss levegő és a természet színei, közelsége mentális állapotunk mellett fizikai jólétünket is befolyásolja, míg a napfénnyel való érintkezés beindítja szervezetünk D-vitamin termelését, amelyről tudjuk, hogy nem csak csontjaink egészségének megőrzésében, de immunrendszerünk működésében is elengedhetetlen szerepet játszik.
Nem kell bérlet!
Erről biztosan nem kell senkit meggyőzni: a szabadtéri sportolás egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy ingyen van. Nem kell havidíjat fizetnünk vagy tagsági igazolványt újítanunk hozzá. A természet mindenkié, csak ki kell lépnünk az ajtón.
Több mozgás, kevesebb fáradtság
A kinti környezet agyunkat stimuláló hatásának köszönhetően nagy a valószínűsége annak, hogy minden egyes testmozgás alkalmával tovább és jobban bírjuk majd a megerőltetést. Egy kutatás során a résztvevőket arra kérték, hogy saját tempójukban sétáljanak: az egyik csoport bent, futópadon, míg a másik a szabadban. Nem nehéz kitalálni, melyik csoport tagjai bírták jobban a testmozgást. A szabadtéren sétáló résztvevők nem csak több ideig, de magasabb intenzitással is gyalogoltak, sőt a kísérlet végén az egyéni felmérésekből az is kiderült, saját érzékelésük alapján kevésbé is fáradtak el.

Több égetett kalória
Természetesen a hosszabb, nagyobb intenzitású edzés hallatán egyenesen következtetünk arra, hogy több kalóriát is égetünk el testmozgásaink alkalmával. Azonban ehhez nem csak saját teljesítményünk, hanem a szabadtéri viszonyok is nagyban hozzájárulnak. Sőt, ha pontosan ugyanolyan sebességgel, ugyanannyi ideig végzünk egy gyakorlatot bent, mint kint, akkor is nagy a valószínűsége, hogy több kalóriát fogunk elégetni a szabadban teljesített mozgással. Ennek oka, hogy testünket teljesen más, és általában többféle stresszhatás éri a szabad ég alatt, mint a légkondicionált falak között.
A napsütés, a szél, a hideg, a meleg és a különféle terepekre adott fizikai válaszok miatt bizony a természet lágy ölén gyorsabban fogjuk égetni a kalóriákat, mint az edzőterem kontrollált közegében.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.