Menü

Van-e tudományos alapja a horoszkópnak?

Az asztrológia és a horoszkópok vizsgálata már évszázadok óta része az emberiség történetének. Sokan komoly magyarázatokat látnak a horoszkópokban és mélyen hisznek is benne. Sokan viszont, csak viccből olvassák a lapok horoszkópos részlegét. De vajon van-e tudományos alapja az asztrológiának?

Az ókorban sok helyen alkalmazták az asztrológiát például az ókori görög poliszokban, Indiában és Kínában is, azonban eredetét Mezopotámiához kötik. Alapelve a Hermész Triszmegisztosz nevéhez kötődő Smaragdtábla tétele: ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd. Az asztrológia vizuális megjelenítési formája a horoszkóp. A „horoszkóp” szó pontos jelentése: „óra-kép”, mely alatt a Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpontban a Föld egy megadott pontjáról látható (tehát látszólagos) elhelyezkedését értjük. Ezek alapján az év hónapjait csillagállás alapján a mindenki által ismert 12 állatövi jegyekre osztották (pl.: oroszlán, kos, vízöntő…).

Ilyenkor mindenki kíváncsian olvassa, hogy mit írnak a saját aszcendenséről (jegyéről) a magazinokban és mindenki ámul, hogy milyen igaz rám, amit az újság ír! Miért van ez? Sok magazin nem is alkalmaz hivatalos „asztrológust”, hanem csak maguk írják az aszcendensek heti/havi horoszkópját az olvasottság növelése érdekében. Ilyenkor arra törekednek, hogy általános igazságokat fogalmazzanak meg, amivel sokan azonosulni tudnak. Tehát emögött egyáltalán nincs tudományos háttér. Alapvetően az asztrológia tudományként tekint magára, azonban a tudományos akadémiák természetesen nem ismerik el önálló tudományként, habár csillagászoknál tanulni kell az asztrológiáról, mint történelmi tényezőről.

Az asztrológiában való hit rohamos növekedésének hátterében egyértelműen szociálpszichológiai indokok állnak. Több tudóst megihletett az asztrológia vizsgálata, hogy vajon mi ösztönzi az embereket arra, hogy egy empirikus, tételek és magyarázatok nélküli „tudományban” higgyenek. A magyarázat az, hogy emberi kultúra része a hitvilág, mindenki vágyik arra, hogy a „természetfeletti” eseményeket valamilyen módon meg tudják magyarázni.

Azonban tudományos vizsgálatok során szinte 100%-ban megállapítható, hogy a horoszkóp nem áll tudományos alapokon. Például Carlson (1985) Nature-ben megjelent vizsgálatában nemcsak az asztrológusokat vizsgálták, hanem fordított próbát is végeztek: 83 személy számára professzionális asztrológusokkal horoszkópokat készíttettek. Ezután mindegyik személynek három horoszkópot adtak: az egyik a sajátjuk volt, a másik kettô másoké, s a résztvevôk feladata az volt, hogy a három horoszkóp közül válasszák ki a sajátjukat. A 83 személy közül 28 választotta ki jól a saját horoszkópját. Ez megfelel a véletlen találgatás esetén várható aránynak. Van Deusen (1976), Culver és Ianna (1977) és Culver (1979) azt vizsgálták meg, hogy van-e összefüggés az emberek foglalkozása és a Nap állása szerinti állatövi jegyük között. Vizsgálataikat több mint 60 különbözô foglalkozásra terjesztették ki. Mindhárom vizsgálat negatív eredményt hozott: semmiféle korrelációt (együttállást) nem tapasztaltak a foglalkozás és a Nap szerinti állatövi jegy között.

Az említett tudományos vizsgálatok alapján az asztrológia valóban téves. Tudományos kísérletből nincsen ellenpélda. Ha úgy éreznénk, hogy az újságban található horoszkóp tényleg rólunk szól, csak gondoljunk arra, hogy ez mindössze egy általánosítás, ami szinte mindenkire igaz lehet. Ne horoszkóp alapján mérlegeljünk eseményeket az életünkben, hanem lássunk reálisan és éljünk a lehetőségekkel!

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról

Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.

Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.