Van-e tudományos alapja a horoszkópnak?
- Dátum: 2021.08.07., 18:37
- Nagypál Bíborka Anna
- képek:pexels.com
- aszcendens, asztrológia, bolygó, csillagállás, horoszkóp, igazság, magazin, tudomány
Az asztrológia és a horoszkópok vizsgálata már évszázadok óta része az emberiség történetének. Sokan komoly magyarázatokat látnak a horoszkópokban és mélyen hisznek is benne. Sokan viszont, csak viccből olvassák a lapok horoszkópos részlegét. De vajon van-e tudományos alapja az asztrológiának?
Az ókorban sok helyen alkalmazták az asztrológiát például az ókori görög poliszokban, Indiában és Kínában is, azonban eredetét Mezopotámiához kötik. Alapelve a Hermész Triszmegisztosz nevéhez kötődő Smaragdtábla tétele: ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd. Az asztrológia vizuális megjelenítési formája a horoszkóp. A „horoszkóp” szó pontos jelentése: „óra-kép”, mely alatt a Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpontban a Föld egy megadott pontjáról látható (tehát látszólagos) elhelyezkedését értjük. Ezek alapján az év hónapjait csillagállás alapján a mindenki által ismert 12 állatövi jegyekre osztották (pl.: oroszlán, kos, vízöntő…).
Ilyenkor mindenki kíváncsian olvassa, hogy mit írnak a saját aszcendenséről (jegyéről) a magazinokban és mindenki ámul, hogy milyen igaz rám, amit az újság ír! Miért van ez? Sok magazin nem is alkalmaz hivatalos „asztrológust”, hanem csak maguk írják az aszcendensek heti/havi horoszkópját az olvasottság növelése érdekében. Ilyenkor arra törekednek, hogy általános igazságokat fogalmazzanak meg, amivel sokan azonosulni tudnak. Tehát emögött egyáltalán nincs tudományos háttér. Alapvetően az asztrológia tudományként tekint magára, azonban a tudományos akadémiák természetesen nem ismerik el önálló tudományként, habár csillagászoknál tanulni kell az asztrológiáról, mint történelmi tényezőről.
Az asztrológiában való hit rohamos növekedésének hátterében egyértelműen szociálpszichológiai indokok állnak. Több tudóst megihletett az asztrológia vizsgálata, hogy vajon mi ösztönzi az embereket arra, hogy egy empirikus, tételek és magyarázatok nélküli „tudományban” higgyenek. A magyarázat az, hogy emberi kultúra része a hitvilág, mindenki vágyik arra, hogy a „természetfeletti” eseményeket valamilyen módon meg tudják magyarázni.
Azonban tudományos vizsgálatok során szinte 100%-ban megállapítható, hogy a horoszkóp nem áll tudományos alapokon. Például Carlson (1985) Nature-ben megjelent vizsgálatában nemcsak az asztrológusokat vizsgálták, hanem fordított próbát is végeztek: 83 személy számára professzionális asztrológusokkal horoszkópokat készíttettek. Ezután mindegyik személynek három horoszkópot adtak: az egyik a sajátjuk volt, a másik kettô másoké, s a résztvevôk feladata az volt, hogy a három horoszkóp közül válasszák ki a sajátjukat. A 83 személy közül 28 választotta ki jól a saját horoszkópját. Ez megfelel a véletlen találgatás esetén várható aránynak. Van Deusen (1976), Culver és Ianna (1977) és Culver (1979) azt vizsgálták meg, hogy van-e összefüggés az emberek foglalkozása és a Nap állása szerinti állatövi jegyük között. Vizsgálataikat több mint 60 különbözô foglalkozásra terjesztették ki. Mindhárom vizsgálat negatív eredményt hozott: semmiféle korrelációt (együttállást) nem tapasztaltak a foglalkozás és a Nap szerinti állatövi jegy között.
Az említett tudományos vizsgálatok alapján az asztrológia valóban téves. Tudományos kísérletből nincsen ellenpélda. Ha úgy éreznénk, hogy az újságban található horoszkóp tényleg rólunk szól, csak gondoljunk arra, hogy ez mindössze egy általánosítás, ami szinte mindenkire igaz lehet. Ne horoszkóp alapján mérlegeljünk eseményeket az életünkben, hanem lássunk reálisan és éljünk a lehetőségekkel!
Balesetmentes vezetés nyáron: Tippek a kánikulai utak biztonságához

A nyári kánikula nem kell, hogy balesethez vezessen. Megfelelő előkészületekkel, a jármű állapotának ellenőrzésével és tudatos vezetési szokásokkal biztonságosan élvezhetjük a nyári utakat.
Túlélők a frontvonalon: amikor a szülők visszaszámolnak az iskolakezdésig

A nyár a gyerekeknek a szabadságról, a fagylaltról és a késő estig tartó játékokról szól – a szülőknek és nagyszülőknek viszont gyakran inkább egy maratoni túlélőtúrára hasonlít. Bár imádjuk a gyerekeinket és a nagyszülők is az unokákat meg a közös programokat, augusztus végére sok családban felhangzik a jól ismert mondat: „Mikor kezdődik már a suli?”
Allergia a házi kedvencre – hogyan őrizhető meg az otthon allergénmentesen?

Sok családban a házi kedvencek valódi családtagként élnek velünk, ám sajnos egyre többen küzdenek állatallergiával. Az allergiás tünetek – mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, köhögés vagy akár asztmás rohamok – nemcsak kényelmetlenek, de hosszú távon komoly problémát is jelenthetnek.
Albérlet vagy saját lakás? – Mi éri meg jobban?

A magyar fiatalok többsége előbb-utóbb eljut arra a kérdésre, hogy a saját lakás vagy az albérlet a jobb választás. A válasz nem fekete-fehér, mert mindkét opciónak vannak előnyei és hátrányai is. Ráadásul ingatlant venni jelenleg, mint sokan tapasztaljuk, egyre nehezebb. Az árak magasak, a lakosság nagy része pedig a főváros felé orientálódik, miközben a vidéki területek egyre inkább elnéptelenednek.
Tsundoku – az olvasatlan könyvek művészete

Tsundoku – amikor a könyvek gyorsabban gyűlnek, mint ahogy olvasnánk őket? Igen valami ilyesmiről olvastam a neten a minap.