Fesztiválozz!
- Dátum: 2021.08.15., 16:29
- Liszli Kornélia
- képek:pexels.com
- hangulatjavító, közösségépítés, közösségi élmény, közvetlenség, pszichológiai jólét
Jócskán benne vagyunk a fesztiválszezonban, valaki már rendszeres visszajáró, valakinek pedig ez lesz az első. Akárhogy is legyen, annyi biztos, hogy hatással lesznek ránk az ott szerzett élmények és a fesztiválkörülmények. De mi zajlik le ilyenkor bennünk, és milyen pozitív hatással vannak ránk a fesztiválok?
Ha a fesztiválokra gondolunk, nem feltétlenül az jut eszünkbe először, hogy akár a pszichológiai jólétünknek is kedvezhet, ha részt veszünk egy több napos zenei rendezvényen. A kedvenc zenekaraink, barátaink és különböző hangulatjavító italok mellett maga a közösségi élmény az, ami rendkívül jó hatással tud lenni egy emberre.
Na persze, hogy ha klausztrofóbiásak vagyunk és nem bírjuk a tömeget, akkor negatív hatás is lehet az eredmény, például egy pánikroham, ami nem a legkellemesebb, főleg egy fesztiválon.
Ha tudjuk magunkról, hogy nem birkózunk meg jól a háromnál több ember/négyzetméter kritériumával, akkor érdemes barátainkat felkészíteni, hogy figyeljenek oda ránk a fesztivál tomboló tömegében. Azonban ha kellően bebiztosítottuk magunkat a barátaink segítségével, akkor itt az ideje élvezni a pozitív hatásokat, melyeket egy fesztiválon való részvétel gyakorol ránk.
Aki volt már életében legalább egyszer koncerten, az tudja, hogy milyen egy felejthetetlen élménnyel hazatérni, és még sok-sok órával az esemény vége után is „bezsongva” lenni. 2005-ben Robin Pascoe és kollégái kutatást végeztek, melyben kimutatták, hogy ha valaki kapcsolatban van a zenével, részt vesz a zene világában, az előnyt jelenthet társadalmi, érzelmi és fizikai területen, valamint a kognitív, tehát az érzékelés területén is, és örömöt hozhat az életünkbe. Az olyan fiatalok körében, akik érzelmileg kicsit távolállók, a zene segítséget nyújthat abban, hogy rugalmasabbak, nyíltabbak és ellenállóbbak legyenek.
A mindennapi életben is pozitív hatását mutatták ki a zenének; egy kísérlet résztvevői gyakrabban tapasztaltak boldogságot, eufóriát és nosztalgiát olyan élményeknél, amelyekben a zene is megjelent valamilyen módon.
A zenei fesztiválok felépítéséből már adódik egy pozitív hatás: a többnapos, „ott alvós” és sátrazós rendezvény tökéletes táptalaja a közösségépítésnek, a közösségi élmény kialakulásának. Közös célok és kötődés jön létre olyan emberek csoportjai között, akik a magánéletben nem valószínű, hogy egymásra találnának.
A közvetlenség a fesztiválok alatt szintén rendkívüli, nem csupán a fesztiválozók, de az előadóművészek részéről is. Egy ilyen többnapos rendezvény esélyt ad arra, hogy akár kedvenc zenekarunk tagjaival is összefussunk. Ehhez persze igencsak nagy szerencse kell, de előfordulhat, és az általunk csodált énekesek és együttesek valószínűleg barátságosan fogják venni közeledésünket – persze csak ha kellőképp higgadtak maradunk a társaságukban. De a résztvevők körében is megfigyelhető ez a közvetlenség; idegenekből válnak barátokká órák alatt, és nem számít, hogy az ország melyik részéről érkeztek.
A zenei fesztivál tehát különleges elegye a társadalmi élménynek, a bizalmasságnak, valamint az előadók és a környezet újszerűségének. Szeretünk fesztiválra járni, szeretjük a zenét és a szórakozást; ki gondolta volna, hogy mindennek még tudományos magyarázata is van?
Liszli Kornélia
Napközbeni szundikálás a munkahelyen
Mit nyerhetnek a hivatalos szieszta bevezetésével a vállalatok, és hogyan érdemes alkalmazniuk a HR-eseknek? A munkahelyi alvás koncepciója jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, világszerte számos cég alkalmazza a mentális jólét érdekében, a Google, a Nike, a Procter & Gamble és a Facebook főhadiszállásain például már évek óta vannak alvókabinok. Jelen helyzetben nem arról van szó, hogy átaludja a fél csapat az éjszakai műszak egyharmadát, hanem hogy hivatalosan is pihenhet az alkalmazott munkaidőben.
Karácsony hitelből
Egy friss reprezentatív felmérés szerint a magyarok átlagosan 102 ezer forintot szánnak a karácsonyi kiadásokra, ebből 46 ezer forintot költenek ajándékokra. Háromból két ember állít karácsonyfát, amelyre közel 14 ezer forintot fordítanak – olvasom a netes összefoglalókat.
Becézgetések egy munkahelyen
Hogyan működik a becenevek használata a munkahelyen? A becézés alatt jelen helyzetben nem a keresztnév rövidítését értik (például Benedek helyett Beni), hanem olyan nevek használatát, ami újfajta identitást ad az adott személynek. Mint például a Főni, a Mester, a kobra vagy más opciók a populáris kultúrából.
Álláskeresés: hogyan kezdjünk neki?
Az álláskeresés nem könnyű feladat és sok esetben hosszas folyamat, amibe legtöbbször sok időt és energiát kell fektetni, de ha felkészülten állunk neki a folyamatnak könnyebben és gyorsabban találjuk meg a megfelelő munkát. Hol érdemes elkezdeni az álláskeresést?
Léteznek-e őszi könyvek?
Az őszi hónapok különösen alkalmasak arra, hogy kényelmesen elhelyezkedjünk egy meleg takaróval és belemerüljünk egy jó történetbe. Ez az évszak az elcsendesedés, az elmélkedés és a befelé fordulás időszaka – mindez tökéletesen illik a könyvek világához –. Ha még nem találtad meg a tökéletes olvasmányt a következő hónapokra, akkor olvass tovább, mivel a cikkben pár igazán fordulatos vagy éppen érdekfeszítő regényt ismerhetünk meg.