Menü

A kovász pozitív hatásai az egészségre

A kovászban lévő nagy mennyiségű, széles diverzitású baktériumflóra segítségével a gabona lebontása már a tészta érésekor megindul, így a szervezetünkbe már egy megdolgozott, sokkal könnyebben emészthető anyag kerül.

Nem kell a gyomornak a lebontással bajlódnia, ezért ritkábbak a puffadásos tünetek, stabilabb a vércukorszint, és a legutóbbi kutatások szerint a gluténérzékenység is kevésbé jellemző ezzel a technológiával készített kenyér fogyasztói között.

A vastagbélben megjelenő patogén candidák elszaporodását is csökkenhetik a magas rosttartalmú ételek, vagy a kovásszal készült péktermékek is. A kovász jótékony hatással van a glutén szenzitív enteropátiára (lisztérzékenységre), a glikémiás index (numerikus érték, mely megmutatja, hogy az adott élelmiszer mennyire gyorsan és mennyire tartósan emeli a vércukorszintet) lényegesen jobb a kovásszal készült péktermékek esetében, mint az adalékanyagokkal készült termékeknél. A kovász hatását ma tömegnövelők, ízfokozók és egyéb kemikáliák helyettesítik, így lesz gyorsabb, de kevésbé jó minőségű az eredmény.

A kovászban található vad élesztő és a laktobacillus semlegesítheti a fitinsavat. Ez megakadályozhatja a fitinsav hatásait és megkönnyítheti a kenyér emésztését. Ezek a fitinsav-molekulák a hagyományos kenyérnél más ásványi anyagokkal, mint például kalcium, magnézium, vas és cink kötődnek, amelyek ezeket a fontos tápanyagokat elérhetetlenné teszik számunkra. A búza hosszú, lassú erjedése a kovászos kenyér készítésénél akár 90% -kal csökkentheti a fitátokat. Van egy érdekes tanulmány, amely összehasonlítja az élesztőknek és kovászoknak a fitinsav-lebontásra gyakorolt ​​hatását. Ez felmérte a fitinsav lebontásának a foszfor és magnézium oldhatóságára gyakorolt ​​hatásait kenyérkészítés során, amely azt mutatta, hogy a kovász erjedése a teljes kiőrlésű kenyér fitáttartalmának csökkentésében sokkal hatékonyabb lehet, mint az élesztő erjesztés. A kovász elősegítheti a liszt “előzetes” emésztését, ami felszabadíthatja a mikrotápanyagokat, és ezáltal csökkentheti a puffadást és az emésztési zavarokat.

Gyógyító étel

A kenyérsütésből megmaradt kovászt nem dobták ki, hanem vízzel felengedték és langyos helyen erjesztett italt készítettek belőle. Ezt a levet felhasználták levesekhez, de magában, hűsítő italnak is itták. Mivel régen nem volt fejlett gyógyszeripar, a népi gyógyászat a rendelkezésre álló anyagokat ajánlotta a betegek számára, eszerint a savanykás lé jót tett a gyomornak, különösen a rossz emésztésű embereknek ajánlották. Ezt a savanykás italt sok helyen ciberének nevezték, de elterjedt a kiszi és keszőce alak is.

A kovász elősegítheti a liszt “előzetes” emésztését, ami felszabadíthatja a mikrotápanyagokat, és ezáltal csökkentheti a puffadást és az emésztési zavarokat.

A kovászos kenyér titka a minőségi liszt, hosszú órákon át érő kovász, amely egészségesebb, könnyebben emészthető terméket hoz létre. Akár 5-10 napig is fogyasztható marad, így az utolsó morzsáig felhasználható. A kézműves, kovászos termékek, kenyerek és péksütemények visszahozzák az asztalunkra nagymamáink kenyereinek ízeit, illatát.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.