Menü

Antibiotikumok mellékhatásai

A leggyakoribb a hányinger, illetve a hasmenés, de ennél jóval hosszabb a lista, és hogy kinél melyek jelentkeznek, illetve, hogy egyáltalán jelentkeznek-e, nagyban függ egyéni tényezőktől is. A lehetséges mellékhatásokról érdemes a gyógyszer felírásakor az orvosunktól is tájékozódni, illetve a gyógyszerhez adott tájékoztatót is elolvasni.

Gombás fertőzések

Az antibiotikumok megváltoztatják testünk baktériumflóráját, így szedésük során fogékonyabbá válhatunk a gombás fertőzésekre, amelyek megjelenhetnek a szájban, a bőrön vagy akár a körmök alatt is. Ha hosszú távon kell szednünk őket, érdemes lehet egyúttal valamilyen gombaellenes gyógyszer szedését is megkezdeni.

A fogak elszíneződését is okozhatja

Mellékhatás lehet a fogak elszíneződése is tetraciklin tartalmú gyógyszerek szedése esetén - ez elsősorban a 8 év alatti gyerekeknél fordulhat elő. Kismamák esetében pedig bizonyos antibiotikumok szedése problémákat okozhat a születendő gyermek fogzománcával. Ilyenkor megoldás lehet, ha doxiciklin tartalmú szert kérünk az orvosunktól, mert az nem okoz elszíneződést. Minden antibiotikum esetén fontos szabály, hogy kizárólag orvosi rendelvényre szedjük ezeket, gyerekek, illetve kismamák esetében pedig ez fokozottan érvényes.

A probiotikumok fontossága

A kellemetlen hasi tünetek nem csak megszüntethetők, hanem meg is előzhetők, amennyiben az antibiotikum szedésével egyidőben, és az azt követő hetekben probiotikumkúrát is alkalmazunk. A megfelelő hatás érdekében a probiotikumok alkalmazása során fontos betartani az adagolásra vonatkozó utasításokat, pl. hogy a probiotikum és az antibiotikum bevétele közt minimum 2 óra teljen el. A szervezet normál baktériumflórájnak fenntartása nem csak belsőlegesen alkalmazott antibiotikumok szedésekor fontos, hanem a lokálisan alkalmazott készítmények esetében is. Bakteriális hüvelyfertőzések esetén például szintén fontos a normális hüvelyflóra helyreállítása, ez helyileg alkalmazott probiotikus készítményekkel megoldható.

Tünetek, amelyek a bélflóra sérülését jelzik

A megváltozott normál bélflóra miatt különböző emésztőrendszeri problémák jelentkezhetnek.

Az alacsony baktériumszám első jele, hogy a lehelet kellemetlen szagúvá válik. Ennek oka, hogy a bélrendszeren áthaladó ennivaló nem emésztődik meg rendesen, rothadásnak indul, mely bűzös gázok képződésével jár. A bélbaktériumok szabályozzák a széklet állagát és a székletürítések számát is. Ha a mikróbák száma csökken, akkor gyakoribb székletürítés, esetleg vizes-nyákos hasmenés jelentkezik. Gyakori panasz a hányinger, hányás, illetve a haspuffadás is. A baktériumflóra felborulása hosszabb távon gyulladásos bélbetegségekhez is vezethet. Ezeket a panaszokat könnyen meg lehet szüntetni a normál bélflóra helyreállításával, amely a legegyszerűbben probiotikumok fogyasztásával történhet. Orvoshoz csak akkor kell fordulni, ha a székletürítések száma eléri a napi 6-8 alkalmat, vagy a székletben szokatlan jelenséget tapasztalunk (pl. véres széklet).

Az antibiotikumrezisztencia

Habár nem nevezhető konkrétan mellékhatásnak, de az antibiotikumok esetében mindig fontos megjegyezni a rezisztencia kialakulásának jelenségét. Napjainkban a túlzott antibiotikum szedés miatt ugyanis egyre több kórokozó válik ellenállóvá az elérhető antibiotikumokkal szemben, így azok hatása csökken. Ezért fontos, hogy antibiotikumot mindig csak az orvos által indokolt esetben, baktériumok által okozott fertőzés kezelésére használjunk, és csak az előírt kezelési időtartam idejéig, szigorúan az előírt adagban szedjük őket!

Az antibiotikumok, mint minden gyógyszer, okozhatnak mellékhatásokat, de megfelelően, szabályszerűen alkalmazva hatékony készítmények, amelyek súlyos bakteriális fertőzések esetén akár életet is menthetnek.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért szárad ki télen az ajkunk?

A hideg hónapokban az ajkak különösen érzékennyé válnak, hiszen a vékony bőrfelület nem tudja megvédeni magát a szél, a hideg és a száraz levegő ellen. A cserepesedés, a húzódó érzés és a repedezés ilyenkor szinte mindennapos probléma lehet, de néhány egyszerű módszerrel sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő hidratálás és a tudatos ajakápolás segíthet visszaadni az ajkak természetes puhaságát a téli időszakban is.

Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért

A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.

Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld

Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.