Menü

Antibiotikumok mellékhatásai

A leggyakoribb a hányinger, illetve a hasmenés, de ennél jóval hosszabb a lista, és hogy kinél melyek jelentkeznek, illetve, hogy egyáltalán jelentkeznek-e, nagyban függ egyéni tényezőktől is. A lehetséges mellékhatásokról érdemes a gyógyszer felírásakor az orvosunktól is tájékozódni, illetve a gyógyszerhez adott tájékoztatót is elolvasni.

Gombás fertőzések

Az antibiotikumok megváltoztatják testünk baktériumflóráját, így szedésük során fogékonyabbá válhatunk a gombás fertőzésekre, amelyek megjelenhetnek a szájban, a bőrön vagy akár a körmök alatt is. Ha hosszú távon kell szednünk őket, érdemes lehet egyúttal valamilyen gombaellenes gyógyszer szedését is megkezdeni.

A fogak elszíneződését is okozhatja

Mellékhatás lehet a fogak elszíneződése is tetraciklin tartalmú gyógyszerek szedése esetén - ez elsősorban a 8 év alatti gyerekeknél fordulhat elő. Kismamák esetében pedig bizonyos antibiotikumok szedése problémákat okozhat a születendő gyermek fogzománcával. Ilyenkor megoldás lehet, ha doxiciklin tartalmú szert kérünk az orvosunktól, mert az nem okoz elszíneződést. Minden antibiotikum esetén fontos szabály, hogy kizárólag orvosi rendelvényre szedjük ezeket, gyerekek, illetve kismamák esetében pedig ez fokozottan érvényes.

A probiotikumok fontossága

A kellemetlen hasi tünetek nem csak megszüntethetők, hanem meg is előzhetők, amennyiben az antibiotikum szedésével egyidőben, és az azt követő hetekben probiotikumkúrát is alkalmazunk. A megfelelő hatás érdekében a probiotikumok alkalmazása során fontos betartani az adagolásra vonatkozó utasításokat, pl. hogy a probiotikum és az antibiotikum bevétele közt minimum 2 óra teljen el. A szervezet normál baktériumflórájnak fenntartása nem csak belsőlegesen alkalmazott antibiotikumok szedésekor fontos, hanem a lokálisan alkalmazott készítmények esetében is. Bakteriális hüvelyfertőzések esetén például szintén fontos a normális hüvelyflóra helyreállítása, ez helyileg alkalmazott probiotikus készítményekkel megoldható.

Tünetek, amelyek a bélflóra sérülését jelzik

A megváltozott normál bélflóra miatt különböző emésztőrendszeri problémák jelentkezhetnek.

Az alacsony baktériumszám első jele, hogy a lehelet kellemetlen szagúvá válik. Ennek oka, hogy a bélrendszeren áthaladó ennivaló nem emésztődik meg rendesen, rothadásnak indul, mely bűzös gázok képződésével jár. A bélbaktériumok szabályozzák a széklet állagát és a székletürítések számát is. Ha a mikróbák száma csökken, akkor gyakoribb székletürítés, esetleg vizes-nyákos hasmenés jelentkezik. Gyakori panasz a hányinger, hányás, illetve a haspuffadás is. A baktériumflóra felborulása hosszabb távon gyulladásos bélbetegségekhez is vezethet. Ezeket a panaszokat könnyen meg lehet szüntetni a normál bélflóra helyreállításával, amely a legegyszerűbben probiotikumok fogyasztásával történhet. Orvoshoz csak akkor kell fordulni, ha a székletürítések száma eléri a napi 6-8 alkalmat, vagy a székletben szokatlan jelenséget tapasztalunk (pl. véres széklet).

Az antibiotikumrezisztencia

Habár nem nevezhető konkrétan mellékhatásnak, de az antibiotikumok esetében mindig fontos megjegyezni a rezisztencia kialakulásának jelenségét. Napjainkban a túlzott antibiotikum szedés miatt ugyanis egyre több kórokozó válik ellenállóvá az elérhető antibiotikumokkal szemben, így azok hatása csökken. Ezért fontos, hogy antibiotikumot mindig csak az orvos által indokolt esetben, baktériumok által okozott fertőzés kezelésére használjunk, és csak az előírt kezelési időtartam idejéig, szigorúan az előírt adagban szedjük őket!

Az antibiotikumok, mint minden gyógyszer, okozhatnak mellékhatásokat, de megfelelően, szabályszerűen alkalmazva hatékony készítmények, amelyek súlyos bakteriális fertőzések esetén akár életet is menthetnek.

Veszélyes kánikula

Szinte soha nem látott mértékű kánikulai forróság jellemzi napjainkat, ami egy bizonyos pontig a vakáció és a nyár velejárója, ám van egy határ, amikor már veszélyes is lehet. A napszúrás akár halálhoz is vezethet, de a nagy hőségben a hőguta is veszélyeztet minket. Honnan ismerhetjük fel a tüneteket? Mire kell figyelnünk strandoláskor és a szabadban?

Guillain Barre szindróma

A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autoimmun betegség, amely a perifériás, - elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan-Barré szindróma során a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket. Ezt olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászás-érzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet.

Veszélyes visszatartani a tüsszentést

Mindenki volt már olyan szituációban, hogy nagyon erősen tüsszenteni kellett (volna), de úgy döntöttünk, hogy a körülmények miatt, akárhogyan is legyen, de visszatartjuk?
Most elmondjuk miért nem helyes visszafogni a tüsszentés ingert.

Mikor jelent problémát az alacsony pulzus?

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központban, az úgynevezett szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség.

Öregségi foltok eltüntetése házilag

A napfény csak az egyik összetevő, ugyanis a foltok megjelenésében szerepet játszhat például az öregedés, a genetika, bizonyos gyógyszerek, vitaminhiány, a stressz vagy a várandósság is. Ha a kiváltó okokat elkerüljük, például azzal, hogy rendszeresen használunk fényvédő krémet vagy kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozunk.