Menü

Antibiotikumok mellékhatásai

A leggyakoribb a hányinger, illetve a hasmenés, de ennél jóval hosszabb a lista, és hogy kinél melyek jelentkeznek, illetve, hogy egyáltalán jelentkeznek-e, nagyban függ egyéni tényezőktől is. A lehetséges mellékhatásokról érdemes a gyógyszer felírásakor az orvosunktól is tájékozódni, illetve a gyógyszerhez adott tájékoztatót is elolvasni.

Gombás fertőzések

Az antibiotikumok megváltoztatják testünk baktériumflóráját, így szedésük során fogékonyabbá válhatunk a gombás fertőzésekre, amelyek megjelenhetnek a szájban, a bőrön vagy akár a körmök alatt is. Ha hosszú távon kell szednünk őket, érdemes lehet egyúttal valamilyen gombaellenes gyógyszer szedését is megkezdeni.

A fogak elszíneződését is okozhatja

Mellékhatás lehet a fogak elszíneződése is tetraciklin tartalmú gyógyszerek szedése esetén - ez elsősorban a 8 év alatti gyerekeknél fordulhat elő. Kismamák esetében pedig bizonyos antibiotikumok szedése problémákat okozhat a születendő gyermek fogzománcával. Ilyenkor megoldás lehet, ha doxiciklin tartalmú szert kérünk az orvosunktól, mert az nem okoz elszíneződést. Minden antibiotikum esetén fontos szabály, hogy kizárólag orvosi rendelvényre szedjük ezeket, gyerekek, illetve kismamák esetében pedig ez fokozottan érvényes.

A probiotikumok fontossága

A kellemetlen hasi tünetek nem csak megszüntethetők, hanem meg is előzhetők, amennyiben az antibiotikum szedésével egyidőben, és az azt követő hetekben probiotikumkúrát is alkalmazunk. A megfelelő hatás érdekében a probiotikumok alkalmazása során fontos betartani az adagolásra vonatkozó utasításokat, pl. hogy a probiotikum és az antibiotikum bevétele közt minimum 2 óra teljen el. A szervezet normál baktériumflórájnak fenntartása nem csak belsőlegesen alkalmazott antibiotikumok szedésekor fontos, hanem a lokálisan alkalmazott készítmények esetében is. Bakteriális hüvelyfertőzések esetén például szintén fontos a normális hüvelyflóra helyreállítása, ez helyileg alkalmazott probiotikus készítményekkel megoldható.

Tünetek, amelyek a bélflóra sérülését jelzik

A megváltozott normál bélflóra miatt különböző emésztőrendszeri problémák jelentkezhetnek.

Az alacsony baktériumszám első jele, hogy a lehelet kellemetlen szagúvá válik. Ennek oka, hogy a bélrendszeren áthaladó ennivaló nem emésztődik meg rendesen, rothadásnak indul, mely bűzös gázok képződésével jár. A bélbaktériumok szabályozzák a széklet állagát és a székletürítések számát is. Ha a mikróbák száma csökken, akkor gyakoribb székletürítés, esetleg vizes-nyákos hasmenés jelentkezik. Gyakori panasz a hányinger, hányás, illetve a haspuffadás is. A baktériumflóra felborulása hosszabb távon gyulladásos bélbetegségekhez is vezethet. Ezeket a panaszokat könnyen meg lehet szüntetni a normál bélflóra helyreállításával, amely a legegyszerűbben probiotikumok fogyasztásával történhet. Orvoshoz csak akkor kell fordulni, ha a székletürítések száma eléri a napi 6-8 alkalmat, vagy a székletben szokatlan jelenséget tapasztalunk (pl. véres széklet).

Az antibiotikumrezisztencia

Habár nem nevezhető konkrétan mellékhatásnak, de az antibiotikumok esetében mindig fontos megjegyezni a rezisztencia kialakulásának jelenségét. Napjainkban a túlzott antibiotikum szedés miatt ugyanis egyre több kórokozó válik ellenállóvá az elérhető antibiotikumokkal szemben, így azok hatása csökken. Ezért fontos, hogy antibiotikumot mindig csak az orvos által indokolt esetben, baktériumok által okozott fertőzés kezelésére használjunk, és csak az előírt kezelési időtartam idejéig, szigorúan az előírt adagban szedjük őket!

Az antibiotikumok, mint minden gyógyszer, okozhatnak mellékhatásokat, de megfelelően, szabályszerűen alkalmazva hatékony készítmények, amelyek súlyos bakteriális fertőzések esetén akár életet is menthetnek.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai

A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.