Menü

Mire lehet számítani demencia esetén?

Sosem könnyű, ha akár saját magunk, vagy egy szerettünk küzd az időskorral gyakran együtt járó demenciával. Szakértők szerint az a legjobb módszer, ha a beteg igyekszik azokra a dolgokra koncentrálni, amiket képes megcsinálni és továbbra is folytatja azokat a tevékenységeket és hobbikat, amiket szeret csinálni. Az is sokat segít, ha a beteg nem fél segítséget kérni és elmondja, mire van szüksége, így a közvetlen környezete is sokat tud tenni abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben megtarthassa függetlenségét és önállóságát.

A kezelési lehetőségek és a jó tanácsok mellett nem árt azonban felkészülni lelkileg is arra, milyen tünetekkel és jelenségekkel kell majd együtt élnünk.

Az egyik leggyakoribb tünet az emlékezetkiesés, illetve memóriazavar. Ez abban nyilvánul meg, hogy mondjuk a beteg hirtelen nem emlékszik a nevére, de később beugrik neki, vagy beszélgetés közben elfelejti, mit is akart mondani. Ugyanez a zavar a kommunikációban is megnyilvánulhat, illetve a mindennapi tevékenységek elvégzése is nehezebbé válhat.

Lehet, hogy korábban nem okozott gondot egy ház körüli hiba javítása vagy egy vacsora megfőzése, de egy recept követése, vagy egy szerszám használata is nehézkessé válhat demenciával.

A tájékozódó képesség is gyengülhet, előfordul, hogy mondjuk egy órával korábban, vagy később érkezik egy megbeszélt helyre, de például a tömegközlekedés használatát is sokszor kerülik az érintettek, mivel félnek, hogy rossz helyen szállnak le, vagy rossz járatra szállnak.

A látottak felismerése is nehézkessé válhat. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy mondjuk a bankjegyeket lassan, nehézen ismeri fel, vagy a távolságokat a térben nehezen méri fel, például lépcsők esetében.

A csökkent ítélőképességgel is számolni kell, illetve az is normális, ha valakinek a változások hatására ingerlékenyebb és ideges lesz a viselkedése. Néhány beteg személyiségbeli változásokról is beszámolt.

Talán ijesztők lehetnek a fenti tünetek, azonban van néhány hasznos tipp, hogyan lehet mégis boldogulni, de legalább megkönnyíteni a mindennapokat.

Ahogy fentebb is írtuk, próbáljon meg sokat foglalkozni a hobbijával, valamint próbálja meg mindig kifejezni a környezetének, mire van szüksége. Javasolt például az emlékeztető cetlik és hangjegyzetek használata, valamint főzés közben hasznos lehet egy időzítő használata. Ha nehézkesen megy az olvasás, jó ötlet lehet hangoskönyvet kipróbálni.

Ezeken kívül az is sokat segít, ha csatlakozik egy segítő csoporthoz, ahol hasonló problémákkal küzdő emberekkel és szakemberekkel beszélhet, így a demenciával gyakran együtt járó elszigeteltség sem áll fenn.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.