Menü

Mire lehet számítani demencia esetén?

Sosem könnyű, ha akár saját magunk, vagy egy szerettünk küzd az időskorral gyakran együtt járó demenciával. Szakértők szerint az a legjobb módszer, ha a beteg igyekszik azokra a dolgokra koncentrálni, amiket képes megcsinálni és továbbra is folytatja azokat a tevékenységeket és hobbikat, amiket szeret csinálni. Az is sokat segít, ha a beteg nem fél segítséget kérni és elmondja, mire van szüksége, így a közvetlen környezete is sokat tud tenni abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben megtarthassa függetlenségét és önállóságát.

A kezelési lehetőségek és a jó tanácsok mellett nem árt azonban felkészülni lelkileg is arra, milyen tünetekkel és jelenségekkel kell majd együtt élnünk.

Az egyik leggyakoribb tünet az emlékezetkiesés, illetve memóriazavar. Ez abban nyilvánul meg, hogy mondjuk a beteg hirtelen nem emlékszik a nevére, de később beugrik neki, vagy beszélgetés közben elfelejti, mit is akart mondani. Ugyanez a zavar a kommunikációban is megnyilvánulhat, illetve a mindennapi tevékenységek elvégzése is nehezebbé válhat.

Lehet, hogy korábban nem okozott gondot egy ház körüli hiba javítása vagy egy vacsora megfőzése, de egy recept követése, vagy egy szerszám használata is nehézkessé válhat demenciával.

A tájékozódó képesség is gyengülhet, előfordul, hogy mondjuk egy órával korábban, vagy később érkezik egy megbeszélt helyre, de például a tömegközlekedés használatát is sokszor kerülik az érintettek, mivel félnek, hogy rossz helyen szállnak le, vagy rossz járatra szállnak.

A látottak felismerése is nehézkessé válhat. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy mondjuk a bankjegyeket lassan, nehézen ismeri fel, vagy a távolságokat a térben nehezen méri fel, például lépcsők esetében.

A csökkent ítélőképességgel is számolni kell, illetve az is normális, ha valakinek a változások hatására ingerlékenyebb és ideges lesz a viselkedése. Néhány beteg személyiségbeli változásokról is beszámolt.

Talán ijesztők lehetnek a fenti tünetek, azonban van néhány hasznos tipp, hogyan lehet mégis boldogulni, de legalább megkönnyíteni a mindennapokat.

Ahogy fentebb is írtuk, próbáljon meg sokat foglalkozni a hobbijával, valamint próbálja meg mindig kifejezni a környezetének, mire van szüksége. Javasolt például az emlékeztető cetlik és hangjegyzetek használata, valamint főzés közben hasznos lehet egy időzítő használata. Ha nehézkesen megy az olvasás, jó ötlet lehet hangoskönyvet kipróbálni.

Ezeken kívül az is sokat segít, ha csatlakozik egy segítő csoporthoz, ahol hasonló problémákkal küzdő emberekkel és szakemberekkel beszélhet, így a demenciával gyakran együtt járó elszigeteltség sem áll fenn.

Kommunikációs problémák fajtái

Az önérvényesítés mindenkiben ott van: van, aki erőszakosan nyomul, van, aki érzelmi zsarolást alkalmaz, vagy manipulatív eszközökkel él, hogy elérje célját.

Az énerő miértje és fejlesztése

Az életben számos olyan kérdés van miszerint: milyen tulajdonságokat szeretünk leginkább magunkban? Mely képességeinkre támaszkodhatunk a nehéz helyzetekben? Úgymond mindenki életében vannak krízisek, mélypontok, amelyekkel akkor is meg kell küzdeni, ha az számunkra nem komfortos. Ehhez a küzdéshez énerőre van szükség, amelyet leggyakrabban a múltbéli helyzetekből, és tapasztalatokból merítünk. Ebben a cikkben arra kaphatunk választ, hogy miből táplálkozhat a belső énünk, vagyis miből meríthetünk erőt a mindennapi stresszhelyzetekkel való megküzdéshez.

A betegségtudat valós okai

Az egészségszorongás kapcsán fontos kiemelni annak két „végpontját”: amikor a személy nem észleli testi jelzéseit, vagy nem veszi tudomásul azokat, illetve amikor felnagyítja őket olyannyira, hogy akár ennek hatására halálfélelmet is átél.

Lélekerősítő technikák

Van, hogy minden összejön: szerelmi csalódás, fejmosás a főnöktől, apró baleset, betegség, balul sikerült ötlet, oktalan felszólító levél. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb periódusai az életben. Van, aki könnyen túlteszi magát a problémákon, másnak meg gombóc nő a torkában és összeszorul a gyomra, és a legszívesebben meglapulna, elbújna a főnök, a kollégák, a család elől.

Szorongásos kórképek

A szorongásos zavarok az emberiség leggyakoribb betegségei. Élete folyamán a népesség legalább 25%-a fog megélni valamilyen szorongásos betegséget. Világszerte a családorvosi rendelőkben jelentkezők 30-40%-a szenved szorongásos betegségben. A szorongásos kórképek nőknél 2-4-szer gyakoribbak.