Praktikák halogatás ellen

Az egyetemi időszak izgalmas próbatételt jelent a saját időgazdálkodásunk szempontjából, mivel az életünk ez alatt a pár év alatt a legkevésbé strukturált: az óráink egy részéről eldönthetjük, hogy látogatjuk-e őket vagy sem, a feladataink elvégzését szabadon osztjuk be, a maradék időt pedig az általunk választott egyéb programok töltik ki.

1, Értsük meg a halogatásunkat! Amikor úgy érezzük, hogy kísért a halogatás, akkor ezt a kísértést tekinthetjük figyelmeztető jelnek: kezdjünk el önmagunkra figyelni egy objektív, külső megfigyelő szemszögéből. Több módszer is létezik arra, hogy ezeket a megfigyeléseket kiélesítsük. Amikor úgy érezzük, hogy elindul egy halogatási hullám, próbáljuk meg regisztrálni a következőket:

Mi történik most?
Hogyan akadályozom magam abban, hogy a fontos dolgokkal foglalkozzam?
Mit mondok magamnak a helyzet valódi prioritásairól?

Ez a gyakorlat segít abban, hogy a halogatás „mikor-mit-hogyan” elemeit azonosítsuk, tudatosítsuk, ami segít a háttérben álló motiváció pontosabb megismerésében. A halogatás jellemzően az alábbi okok valamelyikére vezethető vissza:

Kellemetlen, fárasztó a feladat
Túl nagy volumenű a feladat, és ezért kétséges, hogy sikerül-e (kudarckerülés)
Tökéletességre törekszem
Szervezetlenség jellemez
Nem akarok dönteni

Ezek azonosítása már önmagában segít megtörni a halogatásspirált, mivel a megfelelő okokra tudunk reagálni. Például, ha túl nagy volumenű a feladat, akkor legközelebb nem a helyzet elkerülésével reagálok, hanem lebonthatom a projektet kisebb lépésekre, amik könnyebben elvégezhetők. Fogadjuk el, hogy lesznek menetközben változtatások a tervben, és azt is, hogy időnként vissza fogunk esni, és újra halogatni kezdünk.

2, Töltődjünk fel! A halogatás gyakran akkor lép életbe, amikor kimerülünk. Mivel az akaraterőnk egy véges erőforrás, fontos, hogy éppen úgy tekintsünk rá, mint bármely másik energiára (evés, alvás) – ha használjuk, akkor pótolnunk is kell. Fordítsunk tudatosan időt arra, hogy visszatöltsük az energiáinkat. Bár látszólag ez is viszi az időt, valójában sokkal többet tesz hozzá a hatékonyságunkhoz. Kezdjük a reggelt olyan tevékenységgel, ami energiát ad!

3, Legyünk szervezettek! A halogatás hátterében gyakran a szervezetlenség áll, ezért fontos, hogy kifejlesszünk ki egy olyan rendszert, amiben hatékonyan tudunk működni. Ez mindenkinek egyedi, ezért érdemes kísérletezni a különböző technikákkal:

Ütemezzük be az ismétlődő eseményeket (pl.: csekkbefizetés, takarítás) és automatizáljuk őket.
Időzítsük be azokat a feladatainkat, amelyek koncentrációt igényelnek olyan idősávokra, amikor kicsi az esélye, hogy megszakítanak.

4, Tanuljunk meg célokat kitűzni! A célok tervek nélkül általában halogatásba fulladnak. A visszafelé tervezés módszere során visszatekintünk az előttünk álló évre. Képzeljük el, hogy egy évvel később van. Egy hatékony év áll mögöttünk, ami során nem tökéletesen szűnt meg a halogatásunk, de sokat fejlődtünk ezen a területen. Ebből az elméleti jövőképből próbáljuk meg visszafejteni, hogy mit tettünk azért, hogy elérjük a fontos céljainkat.

5, Kérjünk támogatást! Keressünk egy támogató csoportot. Sokkal könnyebb megküzdeni a halogatással, ha vannak, akik megértenek és támogatnak ebben (pl.: egy tréningen).

Emellett megkérhetünk barátokat, családtagokat, hogy időnként kérdezzenek rá arra, hogy hogyan haladunk a fontosabb projektekkel, és akiknek őszintén be tudunk számolni a nehézségekről és az eredményekről.