Miért tegyünk nyelvvizsgát?
- Dátum: 2021.09.18., 15:27
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alapfok, beszél, bizonyítvány, célok, covid, diploma, egyetem, felsőfok, felsőoktatás, főiskola, írásbeli, követelmény., középfok, közszféra, külföldi munkavállalás, motiváció, nyelvi pótlék, nyelvismeret, nyelvtanár, nyelvvizsga, papír, pluszpont, szóbeli, tanul, tudás, versenyszféra
Nyilván a legtöbben azért mennek el nyelvvizsgázni, mert kötelező, kell ugyanis a diplomához. A covid időszak alatt nagyon sokan átvehették diplomájukat nyelvvizsga nélkül is, azonban ettől függetlenül érdemes körül járni a témát, hogy mi mindenre jó még egy nyelvvizsga.
Azt az elején le kell szögezzem nyelvtanárként, hogy aki a bizonyítvány megszerzéséért tanul és nem a tudásért, ők a vizsga letétele után már nem fognak foglalkozni többet a nyelvvel és elfelejtik a tudást, amit megszereztek.
Nyelvvizsgát tenni nemcsak azért érdemes, mert bizonyítványt kapunk érte és esetleg ezzel együtt egy diplomát, hanem arra is jó, hogy felmérjünk a tudásunkat. Nem feltétlen csak a papír miatt, hanem mert egy kitűzendő célként érdemes megpróbálkozni egy közép- vagy akár felsőfokú vizsgával, hogy lássuk, elértük ez azt a szintet, amit célul tűztünk ki magunknak.
Visszatérve a címben feltett kérdésemre: miért érdemes letenni a nyelvvizsgát?
Mert a versenyszférában nagyon fontos a nyelvtudás, a közszférában nyelvpótlékot jelent, kicsivel több fizetést, az egyetemre készülőknek pluszpontot, a végzősöknek egy lépést a diploma felé.
Nyelvvizsgát már nemcsak egyfélét ismerünk, több helyen letehetjük és akár külön is megszerezhetjük a szóbeli részt, külön az írásbelit.
Ha összegezni szeretnénk, hogy egy nyelvvizsga miért is hasznos, nos sorolom: motivál a nyelvtanulásban és új célokat tűzhetünk ki magunk elé, kiváltható vele a nyelvi érettségi, pluszpontot jelent a felsőoktatásban, s nem mindegy, mekkora eséllyel vágunk neki az egyetemi/főiskolai felvételihez, jól jönnek a pluszpontok. Nyelvvizsga nélkül a jövőben sem lehet majd diplomát, vagy bizonyos OKJ-s bizonyítványokat kapni, a közszférában pedig pluszpénzt jelent nyelvpótlék formájában. Aki jól beszél nyelvet vagy nyelveket (márpedig, akinek nyelvvizsgája van, ők jól beszélnek) hozzásegítheti a külföldi munkavállaláshoz, könnyebben boldogul vagy kezd új életet külföldön.
A nyelvvizsgákkal kapcsolatban minden típus minden követelmény, minden leírás megtalálható a világhálón, hivatalos és naprakész információkért érdemes utánajárni mindennek, s utánakérdezni a szakembereknél, pedagógusoknál, nyelvtanároknál.
A nyelvismeret mindig is szükséges és alapvető követelmény lesz az életben, minél előbb nekiállunk a nyelvtanulásnak, annál előbb szerezhetünk sikereket és tehetünk le nyelvvizsgát.
Sok sikert és jó nyelvtanulást kíván egy német nyelvtanár:Martinka Dia
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról

Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.