Miért tegyünk nyelvvizsgát?
- Dátum: 2021.09.18., 15:27
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alapfok, beszél, bizonyítvány, célok, covid, diploma, egyetem, felsőfok, felsőoktatás, főiskola, írásbeli, követelmény., középfok, közszféra, külföldi munkavállalás, motiváció, nyelvi pótlék, nyelvismeret, nyelvtanár, nyelvvizsga, papír, pluszpont, szóbeli, tanul, tudás, versenyszféra
Nyilván a legtöbben azért mennek el nyelvvizsgázni, mert kötelező, kell ugyanis a diplomához. A covid időszak alatt nagyon sokan átvehették diplomájukat nyelvvizsga nélkül is, azonban ettől függetlenül érdemes körül járni a témát, hogy mi mindenre jó még egy nyelvvizsga.
Azt az elején le kell szögezzem nyelvtanárként, hogy aki a bizonyítvány megszerzéséért tanul és nem a tudásért, ők a vizsga letétele után már nem fognak foglalkozni többet a nyelvvel és elfelejtik a tudást, amit megszereztek.

Nyelvvizsgát tenni nemcsak azért érdemes, mert bizonyítványt kapunk érte és esetleg ezzel együtt egy diplomát, hanem arra is jó, hogy felmérjünk a tudásunkat. Nem feltétlen csak a papír miatt, hanem mert egy kitűzendő célként érdemes megpróbálkozni egy közép- vagy akár felsőfokú vizsgával, hogy lássuk, elértük ez azt a szintet, amit célul tűztünk ki magunknak.
Visszatérve a címben feltett kérdésemre: miért érdemes letenni a nyelvvizsgát?
Mert a versenyszférában nagyon fontos a nyelvtudás, a közszférában nyelvpótlékot jelent, kicsivel több fizetést, az egyetemre készülőknek pluszpontot, a végzősöknek egy lépést a diploma felé.
Nyelvvizsgát már nemcsak egyfélét ismerünk, több helyen letehetjük és akár külön is megszerezhetjük a szóbeli részt, külön az írásbelit.

Ha összegezni szeretnénk, hogy egy nyelvvizsga miért is hasznos, nos sorolom: motivál a nyelvtanulásban és új célokat tűzhetünk ki magunk elé, kiváltható vele a nyelvi érettségi, pluszpontot jelent a felsőoktatásban, s nem mindegy, mekkora eséllyel vágunk neki az egyetemi/főiskolai felvételihez, jól jönnek a pluszpontok. Nyelvvizsga nélkül a jövőben sem lehet majd diplomát, vagy bizonyos OKJ-s bizonyítványokat kapni, a közszférában pedig pluszpénzt jelent nyelvpótlék formájában. Aki jól beszél nyelvet vagy nyelveket (márpedig, akinek nyelvvizsgája van, ők jól beszélnek) hozzásegítheti a külföldi munkavállaláshoz, könnyebben boldogul vagy kezd új életet külföldön.
A nyelvvizsgákkal kapcsolatban minden típus minden követelmény, minden leírás megtalálható a világhálón, hivatalos és naprakész információkért érdemes utánajárni mindennek, s utánakérdezni a szakembereknél, pedagógusoknál, nyelvtanároknál.
A nyelvismeret mindig is szükséges és alapvető követelmény lesz az életben, minél előbb nekiállunk a nyelvtanulásnak, annál előbb szerezhetünk sikereket és tehetünk le nyelvvizsgát.
Sok sikert és jó nyelvtanulást kíván egy német nyelvtanár:Martinka Dia
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.
5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz
Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.