Miért tegyünk nyelvvizsgát?
- Dátum: 2021.09.18., 15:27
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alapfok, beszél, bizonyítvány, célok, covid, diploma, egyetem, felsőfok, felsőoktatás, főiskola, írásbeli, követelmény., középfok, közszféra, külföldi munkavállalás, motiváció, nyelvi pótlék, nyelvismeret, nyelvtanár, nyelvvizsga, papír, pluszpont, szóbeli, tanul, tudás, versenyszféra
Nyilván a legtöbben azért mennek el nyelvvizsgázni, mert kötelező, kell ugyanis a diplomához. A covid időszak alatt nagyon sokan átvehették diplomájukat nyelvvizsga nélkül is, azonban ettől függetlenül érdemes körül járni a témát, hogy mi mindenre jó még egy nyelvvizsga.
Azt az elején le kell szögezzem nyelvtanárként, hogy aki a bizonyítvány megszerzéséért tanul és nem a tudásért, ők a vizsga letétele után már nem fognak foglalkozni többet a nyelvvel és elfelejtik a tudást, amit megszereztek.
Nyelvvizsgát tenni nemcsak azért érdemes, mert bizonyítványt kapunk érte és esetleg ezzel együtt egy diplomát, hanem arra is jó, hogy felmérjünk a tudásunkat. Nem feltétlen csak a papír miatt, hanem mert egy kitűzendő célként érdemes megpróbálkozni egy közép- vagy akár felsőfokú vizsgával, hogy lássuk, elértük ez azt a szintet, amit célul tűztünk ki magunknak.
Visszatérve a címben feltett kérdésemre: miért érdemes letenni a nyelvvizsgát?
Mert a versenyszférában nagyon fontos a nyelvtudás, a közszférában nyelvpótlékot jelent, kicsivel több fizetést, az egyetemre készülőknek pluszpontot, a végzősöknek egy lépést a diploma felé.
Nyelvvizsgát már nemcsak egyfélét ismerünk, több helyen letehetjük és akár külön is megszerezhetjük a szóbeli részt, külön az írásbelit.
Ha összegezni szeretnénk, hogy egy nyelvvizsga miért is hasznos, nos sorolom: motivál a nyelvtanulásban és új célokat tűzhetünk ki magunk elé, kiváltható vele a nyelvi érettségi, pluszpontot jelent a felsőoktatásban, s nem mindegy, mekkora eséllyel vágunk neki az egyetemi/főiskolai felvételihez, jól jönnek a pluszpontok. Nyelvvizsga nélkül a jövőben sem lehet majd diplomát, vagy bizonyos OKJ-s bizonyítványokat kapni, a közszférában pedig pluszpénzt jelent nyelvpótlék formájában. Aki jól beszél nyelvet vagy nyelveket (márpedig, akinek nyelvvizsgája van, ők jól beszélnek) hozzásegítheti a külföldi munkavállaláshoz, könnyebben boldogul vagy kezd új életet külföldön.
A nyelvvizsgákkal kapcsolatban minden típus minden követelmény, minden leírás megtalálható a világhálón, hivatalos és naprakész információkért érdemes utánajárni mindennek, s utánakérdezni a szakembereknél, pedagógusoknál, nyelvtanároknál.
A nyelvismeret mindig is szükséges és alapvető követelmény lesz az életben, minél előbb nekiállunk a nyelvtanulásnak, annál előbb szerezhetünk sikereket és tehetünk le nyelvvizsgát.
Sok sikert és jó nyelvtanulást kíván egy német nyelvtanár:Martinka Dia
„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.
Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.
Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.