Menü

A legnagyobb egészségügyi probléma a gyerekkori obezitás

Borzasztó irányba haladunk. Tanárként, szülőként, vagy egyszerűen csak a világban nyitott szemmel járó megfigyelőként azt tudom mondani, hogy aggasztó, amit látunk. A felnőttkori elhízásnál már csak egy borzasztóbb: a gyerekkori.

Van erre egy szép szavunk is: obezitás. A dallamos szó jelenthetne valami jobb dolgot is, lehetne kellemes jelentéssel is társítani, azonban sajnos nem mást jelent, mint az elhízást.

Az elhízás (obesitas, obezitás) olyan kórállapot, amelynek során a szervezet zsírraktározása már oly méreteket ölt, hogy az komolyan veszélyezteti az egészséget. Újat nem mondtam ezzel, azonban a világ száguld tovább ebbe az irányba, a társadalom egyre kövérebb lesz, de ami még rosszabb: a gyerekek is!

A gyerekobezitás már nem hangzatos kifejezés, veszélyt jelez, a jelenség aggasztó és riasztó.

Mit gondolnak erről?

Azt hiszem nem túlzok, ha azt írom: az egyik legnagyobb egészségügyi problémának vehetjük. Becslések szerint mintegy 155 millió gyereknek és serdülőkorúnak van túlsúlya, ehhez nyilván nem járult hozzá a karanténban eltöltött jó pár hónap, a mozgáshiány, a bezártság, a mértéktelen evészet, ezen pedig a nyári szünet sem segített, továbbra is ment a nasi, a mértéktelen evés, a mozgáshiányos életmód. Annyira sok kütyüvel élünk, hogy ki sem kell mozdulniuk a lakásból.

A gyerekkori elhízás fő okozója a magas zsír- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása, de nem lehet mindent az élelmiszerekre fogni, a szülők felelőssége itt is óriási.

Pedig a képlet egyszerű. Mitől híznak el a gyerekek?

Kalóriadús ételeket esznek, sok cukros üdítőt isznak, nem égetik el a felvett kalóriamennyiséget mozgással, helytelen táplálkozási szokásaik ijesztő méreteket öltenek, unalomevés, stresszevés jelenik meg. A szabadban keveset, vagy sokszor napokig (hetekig!) egyáltalán nem tartózkodnak. Ahol a szülők nem avatkoznak közbe és nem mutatnak jó példát, ott a gyerekek beleszoknak ebben az élethelyzetbe.

Amikor valaki elhízik, akkor a belső szerveit is zsírréteg veszi körül, ez megterheli a keringést, emésztést. Jönnek a szívproblémák, a cukorbetegség, a túlsúlyból fakadó ízületi betegségek.

A gyerekek és kamaszok esetében nagyon sokszor szembe kell nézni pszichés problémákkal, csúfolódással, gúnyolódással, az ebből kialakuló anorexiával, bulímiával, az összes étkezési zavarral, mentális sérülésekkel, melyeket egy életen át hordoz magában valaki.

Szakértők szerint – leírva olvastam valahol - a túlsúlyos gyerekek 80 százalékának sohasem sikerül megszabadulnia az obezitással összefüggő problémáktól.

A megoldás itt is a prevenció, azaz a megelőzés, ha pedig szükséges, mielőbb lépni kell, kikérni a kezelőorvos vagy egy táplálkozási tanácsadó, dietetikus véleményét, elkezdeni mozogni és törekedni az egészségesebb táplálkozásra. A leghatékonyabb pedig a jó szülői példa ereje.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Segítsük az állatmenhelyeket: Hogyan tehetünk jót a rászoruló állatokért

Az állatmenhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a társadalomban, hiszen ők biztosítják a védelmet, ellátást és szeretetet azoknak az állatoknak, akik gazdátlanul vagy rossz körülmények között élnek. Sajnos a menhelyek működése nem mindig egyszerű, hiszen folyamatosan szembesülnek a pénzhiánnyal, az önkéntesek hiányával és a túlzsúfoltsággal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalom minden tagja tegyen valamit az állatok védelméért.