Menü

A legnagyobb egészségügyi probléma a gyerekkori obezitás

Borzasztó irányba haladunk. Tanárként, szülőként, vagy egyszerűen csak a világban nyitott szemmel járó megfigyelőként azt tudom mondani, hogy aggasztó, amit látunk. A felnőttkori elhízásnál már csak egy borzasztóbb: a gyerekkori.

Van erre egy szép szavunk is: obezitás. A dallamos szó jelenthetne valami jobb dolgot is, lehetne kellemes jelentéssel is társítani, azonban sajnos nem mást jelent, mint az elhízást.

Az elhízás (obesitas, obezitás) olyan kórállapot, amelynek során a szervezet zsírraktározása már oly méreteket ölt, hogy az komolyan veszélyezteti az egészséget. Újat nem mondtam ezzel, azonban a világ száguld tovább ebbe az irányba, a társadalom egyre kövérebb lesz, de ami még rosszabb: a gyerekek is!

A gyerekobezitás már nem hangzatos kifejezés, veszélyt jelez, a jelenség aggasztó és riasztó.

Mit gondolnak erről?

Azt hiszem nem túlzok, ha azt írom: az egyik legnagyobb egészségügyi problémának vehetjük. Becslések szerint mintegy 155 millió gyereknek és serdülőkorúnak van túlsúlya, ehhez nyilván nem járult hozzá a karanténban eltöltött jó pár hónap, a mozgáshiány, a bezártság, a mértéktelen evészet, ezen pedig a nyári szünet sem segített, továbbra is ment a nasi, a mértéktelen evés, a mozgáshiányos életmód. Annyira sok kütyüvel élünk, hogy ki sem kell mozdulniuk a lakásból.

A gyerekkori elhízás fő okozója a magas zsír- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása, de nem lehet mindent az élelmiszerekre fogni, a szülők felelőssége itt is óriási.

Pedig a képlet egyszerű. Mitől híznak el a gyerekek?

Kalóriadús ételeket esznek, sok cukros üdítőt isznak, nem égetik el a felvett kalóriamennyiséget mozgással, helytelen táplálkozási szokásaik ijesztő méreteket öltenek, unalomevés, stresszevés jelenik meg. A szabadban keveset, vagy sokszor napokig (hetekig!) egyáltalán nem tartózkodnak. Ahol a szülők nem avatkoznak közbe és nem mutatnak jó példát, ott a gyerekek beleszoknak ebben az élethelyzetbe.

Amikor valaki elhízik, akkor a belső szerveit is zsírréteg veszi körül, ez megterheli a keringést, emésztést. Jönnek a szívproblémák, a cukorbetegség, a túlsúlyból fakadó ízületi betegségek.

A gyerekek és kamaszok esetében nagyon sokszor szembe kell nézni pszichés problémákkal, csúfolódással, gúnyolódással, az ebből kialakuló anorexiával, bulímiával, az összes étkezési zavarral, mentális sérülésekkel, melyeket egy életen át hordoz magában valaki.

Szakértők szerint – leírva olvastam valahol - a túlsúlyos gyerekek 80 százalékának sohasem sikerül megszabadulnia az obezitással összefüggő problémáktól.

A megoldás itt is a prevenció, azaz a megelőzés, ha pedig szükséges, mielőbb lépni kell, kikérni a kezelőorvos vagy egy táplálkozási tanácsadó, dietetikus véleményét, elkezdeni mozogni és törekedni az egészségesebb táplálkozásra. A leghatékonyabb pedig a jó szülői példa ereje.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.