Menü

Értelem és érzelem összehangolásának képessége

Az értelem és érzelem viszonyát talán úgy lehetne megkülönböztetni, hogy elfogadjuk ezek nem különülnek el egymástól. Inkább azt lehetne mondani, hogy van egy ösztönös és egy tudatos szintű agyi működés. Ezek összhangja teszi lehetővé, hogy képesek legyünk élni, ne csak túlélni, hanem közeli kapcsolatokat kialakítani, társadalomban létezni. Tanulni, dolgozni, játszani, alkotni, szeretni, boldognak lenni...

A szereteten alapuló kapcsolat kialakításához elengedhetetlen érzelmeink megélése. Viszont ahhoz, hogy ezek fenn is tudjanak maradni szükségünk van olyan készségekre is, mint például a konfliktusmegoldás, ehhez pedig az érzelmeink szabályozása, illetve a másik ember helyzetének az elfogadása a kulcs. Az erre való képességet folyamatosan sajátítjuk el, és fiatal felnőtt korban fog teljesen kifejlődni, és ezután is változni fog.

Bizonyos szempontból ösztönlények is vagyunk, hiszen a testi-lelki igényeink kielégítése, a biztonság szükségletünk, a szeretet, a kapcsolódás és az elismertség iránti vágyunk ide tartoznak. Amíg ezek nem teljesülnek, általában - tudatosan vagy tudattalanul- ezekért teszünk, ha pedig nem teljesülnek akkor frusztrálva, kirekesztve érezzük magunkat.

Összességében mind a pozitív -szeretet és elégedettség-, mind a negatív érzelmeink -gyűlölet, félelem, undor- a túlélésünket szolgálják. A jelenlegi világban nem csak erre vágyunk, hanem rengeteg más szükséglettel is rendelkezünk, ilyen például a tanulás és a megértés iránti vágy, valamint az, hogy szeretnénk átlátni a minket körülvevő és a belső világunk összefüggéseit, tervezni, döntéseket hozni, vagy azokat megváltoztatni. Emiatt szellemi igényeink csak akkor merülnek fel, amikor a fizikai és érzelmi szükségleteink betöltésre kerültek.

Például mikor „csípőből” reagálunk, mondjuk ingerülten odavetünk valamit amit nem is gondolunk komolyan, vagy csak az lesz az érzésünk utólag, hogy “nem is tudom, miért válaszoltam ezt”, akkor valószínűleg nem racionális döntést hoztunk, ennek megfelelően nem a gondolkodó, hanem a „túlélő” agyunk irányította a viselkedésünket, amit emiatt nem voltunk képesek tudatosan kontrollálni.

Amint a szervezetünk veszélyt észlel bekapcsol a stresszválasz, melyben az egész testünk részt vesz: küzdési, menekülési, lefagyási reakció megy végbe. Ha ezek valamelyike eredményes, elhárult a veszély és helyreáll a belső egyensúlyunk, visszatérünk a nyugalmi állapotba. A testünk és az elménk is. Ha gyakorlatot szerzünk nehezebb helyzetek kezelésében, mint például a nyilvános beszéd, ezek kezelhető szituációkká válnak, amik bár okoznak stresszt, mégis csak azon a szinten, amiben még tudjuk kontrollálni az adott szituációt és önmagunkat. Benne maradunk a helyzetben, nem futamodunk meg, nem fagyunk le, akár még jobban is teljesítünk.

Ha egy ember érzi, hogy sokszor nem tud racionálisan dönteni akkor nagyon sokszor tud neki segíteni egy külső racionális nézőpont behozása, aki egyfajta kívülálló nézőpontjaként lát rá a másik félre. A legtöbb stresszhelyzet és probléma valójában az idő előrehaladtával megoldásra kerül, ezután pedig az ember megtalálja a belső békéjét az adott helyzettel kapcsolatban, noha lehet, hogy egyszerre több nehéz helyzetet is kezelnie kell.

A stresszhelyzetek felismerése önmagunk számára nagy segítség lehet. Hasznos az is ha a felismerésen túl, már elméletben tudjuk kezelni azt is, hogy ha mondjuk összevesztem valakivel, akkor mit tudnék tenni annak érdekében, hogy rendeződjön a köztünk lévő probléma. Vagy hogyha még nekem is volt igazam, mit tudnék tenni annak érdekében, hogy egy ilyen stresszhelyzet ne fajuljon el idáig.

Összességében azt lehet mondani, hogy értelmünk első szintjén képesek vagyunk felismerni a bennünk zajló folyamatokat, megkülönböztetni egymástól az egyes érzelmeinket, és helyesen felismerni ezeket másoknál is. A további szintek a nem várt, nehezebb érzések kezelésének képességéről, megfelelő kommunikációjáról szólnak, valamint annak felismeréséről és feldolgozásáról, ha a jelenben átélt érzelmi állapotunk esetleg egy múltbéli élményből fakad. Mind a túléléshez, mind a kiteljesedéshez szükségünk van mozgásra, nyugalomra, energiára és feltöltődésre, és ezek dinamikus váltakozására a mindennapi kiegyensúlyozottsághoz, persze kezelhető keretek között. Ugyanis szélsőségek között egyensúlyozni sokkal nehezebb, a túlzott kiszámíthatóság pedig egy idő után egyhangúvá és örömtelenné válhat.

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.

Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.

Az érzelmileg labilis személyiségzavar nyomában

Személyiség és a személyiségzavarok komplex témája valóban fontos, és az érzelmileg labilis személyiségzavar (Borderline Personality Disorder, BPD) különösen sok kihívást jelenthet a szenvedők számára. A zavar jellemzői, mint az impulzív cselekedetek, a hangulat ingadozása, és a személyes kapcsolatok instabilitása, komoly hatással lehetnek az egyén életére, mind személyes, mind szakmai szinten.