Menü

Irritábilis bél szindróma?

Mikor meghalljuk az orvostól a betegség nevét, elsőre csak az ugrik be, hogy ezt már egyszer hallottuk, vagy olvastuk valahol, de sokat nem mond a kifejezés. Mi is az az irritábilis bél szindróma?

Az irritábilis bél szindróma (rövidítését így használjuk gyakran: IBS) egy bélprobléma, a bélrendszer valamilyen működésbeli zavara. A tünetek között puffadás, bélgörcsök, görcsös hasi fájdalmak, szelesség, hasmenés vagy székrekedés fordul elő. Járhat depresszióval, de előfordulhat alvászavar, álmatlanság is, jellemző az erősen hallható bélmozgás is.

Az irritábilis bél szindróma kezelését egy új tudományág, a pszicho-gasztroenterológia is segíti.

Az említett betegség egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, mely időnként komoly fájdalommal jár, és az életminőséget jelentősen ronthatja.

Az IBS jellemző módon inkább a fiatalabb nőknél fordul elő, általában 40 éves kor alatt alakul ki, de a menopauza időszakában is kialakulhat. A betegség kezelésében gasztroenterológushoz kell fordulni, aki segít a tünetek enyhítésében, a betegség kezelésében.

A betegség alapos kivizsgálást igényel, szükséges hozzá teljes vérkép, székletvizsgálat, pajzsmirigy funkció vizsgálata, sok minden kiderül egy vastagbéltükrözésből, mely kellemetlen, mégis elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához.

Pontosan nem tudni mi okozza az irritábilis bél szindrómát, de valószínűsíthető, hogy genetikai, hormonális vagy idegi síkon van összefüggés.

A stressz és a helytelen táplálkozás emeli az IBS rizikóját, de fertőzések is közrejátszanak, mely miatt megváltozhat a bélflóra. Szakemberek D- vitamin hiányával magyarázzák, de sokszor lelki eredetű és pszichoszomatikus betegség.

Az IBS nagyon hasonló a laktózintolerancia és cöliákia betegségekhez, ugyanis nagyon hasonlóak a tünetek. IBS esetén a bélflóra nagyon sérülékeny, akár antibiotikumoktól, stressztől vagy helytelen táplálkozástól. Kezelése többek közt speciális antibiotikummal történik, mellyel a tüneteket orvosolják, az okokat megszüntetni nem tudják. A kezelés mellett elengedhetetlen a szakember szerinti diéta betartása, mind minőségileg, mind mennyiségileg.

Szinte biztosra vehető, hogy tiltólistára kerül a vörös- és a fokhagyma, a lencse és a bab, a káposzta és a kelbimbó, a brokkoli és a karfiol, a szilva, a barack és a cseresznye.

Emellett sok folyadékot és sok rostot kell fogyasztaniuk. A jó hír, hogy a kezelési útmutató pontos és szigorú betartása a teljes tünetmentességet is jelentheti a betegnek.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.