Menü

Irritábilis bél szindróma?

Mikor meghalljuk az orvostól a betegség nevét, elsőre csak az ugrik be, hogy ezt már egyszer hallottuk, vagy olvastuk valahol, de sokat nem mond a kifejezés. Mi is az az irritábilis bél szindróma?

Az irritábilis bél szindróma (rövidítését így használjuk gyakran: IBS) egy bélprobléma, a bélrendszer valamilyen működésbeli zavara. A tünetek között puffadás, bélgörcsök, görcsös hasi fájdalmak, szelesség, hasmenés vagy székrekedés fordul elő. Járhat depresszióval, de előfordulhat alvászavar, álmatlanság is, jellemző az erősen hallható bélmozgás is.

Az irritábilis bél szindróma kezelését egy új tudományág, a pszicho-gasztroenterológia is segíti.

Az említett betegség egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, mely időnként komoly fájdalommal jár, és az életminőséget jelentősen ronthatja.

Az IBS jellemző módon inkább a fiatalabb nőknél fordul elő, általában 40 éves kor alatt alakul ki, de a menopauza időszakában is kialakulhat. A betegség kezelésében gasztroenterológushoz kell fordulni, aki segít a tünetek enyhítésében, a betegség kezelésében.

A betegség alapos kivizsgálást igényel, szükséges hozzá teljes vérkép, székletvizsgálat, pajzsmirigy funkció vizsgálata, sok minden kiderül egy vastagbéltükrözésből, mely kellemetlen, mégis elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához.

Pontosan nem tudni mi okozza az irritábilis bél szindrómát, de valószínűsíthető, hogy genetikai, hormonális vagy idegi síkon van összefüggés.

A stressz és a helytelen táplálkozás emeli az IBS rizikóját, de fertőzések is közrejátszanak, mely miatt megváltozhat a bélflóra. Szakemberek D- vitamin hiányával magyarázzák, de sokszor lelki eredetű és pszichoszomatikus betegség.

Az IBS nagyon hasonló a laktózintolerancia és cöliákia betegségekhez, ugyanis nagyon hasonlóak a tünetek. IBS esetén a bélflóra nagyon sérülékeny, akár antibiotikumoktól, stressztől vagy helytelen táplálkozástól. Kezelése többek közt speciális antibiotikummal történik, mellyel a tüneteket orvosolják, az okokat megszüntetni nem tudják. A kezelés mellett elengedhetetlen a szakember szerinti diéta betartása, mind minőségileg, mind mennyiségileg.

Szinte biztosra vehető, hogy tiltólistára kerül a vörös- és a fokhagyma, a lencse és a bab, a káposzta és a kelbimbó, a brokkoli és a karfiol, a szilva, a barack és a cseresznye.

Emellett sok folyadékot és sok rostot kell fogyasztaniuk. A jó hír, hogy a kezelési útmutató pontos és szigorú betartása a teljes tünetmentességet is jelentheti a betegnek.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.