Irritábilis bél szindróma?
- Dátum: 2021.10.27., 01:40
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- bélprobléma, betegség, cölikália, diagnózis, életminőség, fertőzés, gasztroenterológia, genetikai, helytelen táplálkozás, hormonális, IBS, idegi, irritábilis bél szindróma, kivizsgálás, laktózintolerancia, lelki, menopauza, panasz, rizikó, stressz, tünet, tünetmentes.
Mikor meghalljuk az orvostól a betegség nevét, elsőre csak az ugrik be, hogy ezt már egyszer hallottuk, vagy olvastuk valahol, de sokat nem mond a kifejezés. Mi is az az irritábilis bél szindróma?
Az irritábilis bél szindróma (rövidítését így használjuk gyakran: IBS) egy bélprobléma, a bélrendszer valamilyen működésbeli zavara. A tünetek között puffadás, bélgörcsök, görcsös hasi fájdalmak, szelesség, hasmenés vagy székrekedés fordul elő. Járhat depresszióval, de előfordulhat alvászavar, álmatlanság is, jellemző az erősen hallható bélmozgás is.
Az irritábilis bél szindróma kezelését egy új tudományág, a pszicho-gasztroenterológia is segíti.

Az említett betegség egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, mely időnként komoly fájdalommal jár, és az életminőséget jelentősen ronthatja.
Az IBS jellemző módon inkább a fiatalabb nőknél fordul elő, általában 40 éves kor alatt alakul ki, de a menopauza időszakában is kialakulhat. A betegség kezelésében gasztroenterológushoz kell fordulni, aki segít a tünetek enyhítésében, a betegség kezelésében.
A betegség alapos kivizsgálást igényel, szükséges hozzá teljes vérkép, székletvizsgálat, pajzsmirigy funkció vizsgálata, sok minden kiderül egy vastagbéltükrözésből, mely kellemetlen, mégis elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához.
Pontosan nem tudni mi okozza az irritábilis bél szindrómát, de valószínűsíthető, hogy genetikai, hormonális vagy idegi síkon van összefüggés.
A stressz és a helytelen táplálkozás emeli az IBS rizikóját, de fertőzések is közrejátszanak, mely miatt megváltozhat a bélflóra. Szakemberek D- vitamin hiányával magyarázzák, de sokszor lelki eredetű és pszichoszomatikus betegség.

Az IBS nagyon hasonló a laktózintolerancia és cöliákia betegségekhez, ugyanis nagyon hasonlóak a tünetek. IBS esetén a bélflóra nagyon sérülékeny, akár antibiotikumoktól, stressztől vagy helytelen táplálkozástól. Kezelése többek közt speciális antibiotikummal történik, mellyel a tüneteket orvosolják, az okokat megszüntetni nem tudják. A kezelés mellett elengedhetetlen a szakember szerinti diéta betartása, mind minőségileg, mind mennyiségileg.
Szinte biztosra vehető, hogy tiltólistára kerül a vörös- és a fokhagyma, a lencse és a bab, a káposzta és a kelbimbó, a brokkoli és a karfiol, a szilva, a barack és a cseresznye.
Emellett sok folyadékot és sok rostot kell fogyasztaniuk. A jó hír, hogy a kezelési útmutató pontos és szigorú betartása a teljes tünetmentességet is jelentheti a betegnek.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.