Menü

Irritábilis bél szindróma?

Mikor meghalljuk az orvostól a betegség nevét, elsőre csak az ugrik be, hogy ezt már egyszer hallottuk, vagy olvastuk valahol, de sokat nem mond a kifejezés. Mi is az az irritábilis bél szindróma?

Az irritábilis bél szindróma (rövidítését így használjuk gyakran: IBS) egy bélprobléma, a bélrendszer valamilyen működésbeli zavara. A tünetek között puffadás, bélgörcsök, görcsös hasi fájdalmak, szelesség, hasmenés vagy székrekedés fordul elő. Járhat depresszióval, de előfordulhat alvászavar, álmatlanság is, jellemző az erősen hallható bélmozgás is.

Az irritábilis bél szindróma kezelését egy új tudományág, a pszicho-gasztroenterológia is segíti.

Az említett betegség egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, mely időnként komoly fájdalommal jár, és az életminőséget jelentősen ronthatja.

Az IBS jellemző módon inkább a fiatalabb nőknél fordul elő, általában 40 éves kor alatt alakul ki, de a menopauza időszakában is kialakulhat. A betegség kezelésében gasztroenterológushoz kell fordulni, aki segít a tünetek enyhítésében, a betegség kezelésében.

A betegség alapos kivizsgálást igényel, szükséges hozzá teljes vérkép, székletvizsgálat, pajzsmirigy funkció vizsgálata, sok minden kiderül egy vastagbéltükrözésből, mely kellemetlen, mégis elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához.

Pontosan nem tudni mi okozza az irritábilis bél szindrómát, de valószínűsíthető, hogy genetikai, hormonális vagy idegi síkon van összefüggés.

A stressz és a helytelen táplálkozás emeli az IBS rizikóját, de fertőzések is közrejátszanak, mely miatt megváltozhat a bélflóra. Szakemberek D- vitamin hiányával magyarázzák, de sokszor lelki eredetű és pszichoszomatikus betegség.

Az IBS nagyon hasonló a laktózintolerancia és cöliákia betegségekhez, ugyanis nagyon hasonlóak a tünetek. IBS esetén a bélflóra nagyon sérülékeny, akár antibiotikumoktól, stressztől vagy helytelen táplálkozástól. Kezelése többek közt speciális antibiotikummal történik, mellyel a tüneteket orvosolják, az okokat megszüntetni nem tudják. A kezelés mellett elengedhetetlen a szakember szerinti diéta betartása, mind minőségileg, mind mennyiségileg.

Szinte biztosra vehető, hogy tiltólistára kerül a vörös- és a fokhagyma, a lencse és a bab, a káposzta és a kelbimbó, a brokkoli és a karfiol, a szilva, a barack és a cseresznye.

Emellett sok folyadékot és sok rostot kell fogyasztaniuk. A jó hír, hogy a kezelési útmutató pontos és szigorú betartása a teljes tünetmentességet is jelentheti a betegnek.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?

A passzív dohányzás veszélyei

A passzív dohányzás, vagyis amikor valaki nem dohányzik, de mások füstjét belélegzi, komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. Ez a fajta dohányfüst belégzése ugyanúgy tartalmaz káros anyagokat, mint az aktív dohányzás.

A bőrviszketés okai

A viszketés különféle okokból jelentkezhet, és fontos megérteni, hogy egyes esetekben komolyabb egészségügyi problémákra is utalhat. Az alábbiakban összefoglaljuk a leggyakoribb kiváltó okokat és azok lehetséges következményeit.

Mit tudsz a vérszegénységről?

Sokat halljuk, hogy a vérszegénység jele a sápadtság, de nem csak erről ismerhetjük fel, pedig fontos a korai felismerés.

Mindent, amit a Sjörgen- szindrómáról tudni kell

A Sjögren-szindróma egy autoimmun betegség, amely elsősorban a külső elválasztású mirigyeket érinti, mint például a nyál- és könnymirigyek, ami szájszárazságot (xerostomia) és szemszárazságot (xerophtalmia) okoz. A betegség más szervrendszereket is érinthet, például a tüdőt és a veséket, és különböző súlyosságú formái léteznek, amelyek gyulladásokkal és vasculitissel járhatnak.