A tolerancia fontossága egy kapcsolatban
- Dátum: 2021.11.06., 19:14
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- érzelem, kapcsolat, kompromisszum, megértés, párkapcsolat, partner, probléma, szerelem, szeretet, tolerancia
A tolerancia a latin tolerantia szóból ered, ami annyit jelent, hogy türelmesség, elfogadás. Sajnos ehhez a kettő kifejezéshez már kevesen biggyesztik oda, hogy elviselés. Manapság, az elmúlt években egyre nagyobb és nagyobb negatív megítélésnek örvend a tolerancia, leginkább az elviselés okozta kifejezés bővítménynek hála. A modern társadalom egyik legnagyobb rákfenéje az én-központúság, ami a mindenkori én-t helyezi fölényesen az első helyre. Emiatt a mások iránti elfogadás kevésbé vagy sehogy se tud érvényesülni.
Ez pedig hatalmas baj! Nem pusztán abból kiindulva, hogy a tolerancia a szőnyeg szélére sodródott kapcsolatokat tud megmenteni, hanem a társadalmi normák miatt is. Az ember társas lény, és ahogy szüksége van egyedüllétre, úgy a többi ember szeretetére is. Akár verbálisan (pl. bókok), akár fizikálisan (érintések). Egy kapcsolatban pedig ezeket valamilyen szinten a tolerancia hívja életre.

A tolerancia segít megérteni azt a fontos tényt, hogy egy kapcsolat két különböző emberből áll. Vannak természetesen hasonlóságok kettejük között – elvégre az csak egy légből kapott, alaptalan megközelítés, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Viszont általában nagyon különb a két ember (természetileg és jellemileg). Mindezzel ellentétben a két embert nem más, mint a szeretet tartja össze. A tolerancia pedig az az eszköz, amely segít kezelni a fel-felbukkanó különbségeket és ütközéseket. Néha ezek különösen erősek, néha semlegesek. Például az embereknek igazán toleránsnak kell lenniük egymással szemben, ha túllépnek a komfortzónájukon.
Amikor valaki az önbecsülésed sárba tiprásával próbál uralkodni feletted,illetve manipulálni téged, jobb, ha sarkon fordulsz, és elindulsz az ellenkező irányba, amint csak teheted. Ilyenkor sajnos nem minden esetben megoldás az, ami máskor kézenfekvő - azaz, hogy őszintén elmondd, ami bánt -, mert a másik kiforgathatja, ellened fordíthatja a saját szavaidat, és megintcsak arról győzhet meg, hogy te tévedsz.
Hiszen a bántalmazás nemcsak fizikai, hanem lelki szinten is hat - elég a verbális agresszióra gondolni. Ide tartoznak a csúnya, becsmérlő szavak, a romboló kritika, de a gúny és a lenézés is. Jobb, ha nem ápolsz közeli kapcsolatot azzal, akinél hasonlókat tapasztalsz. Ez egyben a kapcsolat elején is figyelmeztető jel lehet. Klasszikus példa, amikor a férfi, akivel randizol, elsőre kedvesnek tűnik, de a pincérrel lenéző vagy kioktató - veheted úgy, hogy kimutatta a foga fehérjét.

Végül is a tolerancia a megértés kulcsa. A megértés pedig az az erő, amely évtizedekig összetartja a kapcsolatokat. Ha toleráns vagy a partnereddel, akkor kapcsolataid során sokféleképpen értheted meg őt. Ha pedig megértitek egymást, akkor sokkal könnyebb elkerülni a kapcsolatok általános és koherens problémáit. Így a szerelem, később pedig az ezt váltó szeretet erőssé válik és tovább tart.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.