Menü
  • Életmód
  • Hogyan segíthet a meditáció a hibafelismerésben?

Hogyan segíthet a meditáció a hibafelismerésben?

A 21. században már a legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy a meditáció hasznos. Sokat segíthet a stressz levezetésében egy megterhelő nap után, lecsendesíti az elménket, segít racionálisabban gondolkodni. De hogyan lehet az, hogy még abban is a segítségünkre lehet, hogy kevésbé legyünk feledékenyek és kevesebb hibát vétsünk, miközben éppen sietünk?

A 20-21. század egyik legnagyobb tudományos előnye számunkra, hogy lehetővé tette, hogy már ne csak mások igényeire, illetve szükségleteire, de a sajátunkra is figyelhessünk. A pszichológia fejlődésével számos út nyílt meg az egyszerű hétköznapi ember számára is, hogy tegyen önmagáért: az önbizalma fejlesztéséért, az önértékeléséért vagy csak úgy a jóllétéért, hogy aztán a környezetének is többet tudjon adni magából, őszintén.

Az egyik ilyen módszer a meditáció. Számos fajtája létezik, és sokféleképpen megközelíthető. Aki akarja, nézheti spirituálisabb szemszögből, aki akarja, egyszerűen csak leül, becsukja a szemét, ellazul, és nyugodtan végiggondolja a nap történéseit, illetve a másnapi terveket: lecsendesíti az elméjét, helyére teszi a dolgokat.

Jótékony hatása azonban annyira elismert, hogy már nemcsak a világ legnagyobb egyetemi tanárai, pszichológusai és kutatói foglalkoznak a tudományos hátterével.

Időközben rájöttek, hogy a meditáció különböző típusai más és más neurokognitív (=megismerő, gondolkodáson alapuló) hatással bírnak. A Michigani Állami Egyetemről származik már némi kutatási eredmény arra vonatkozóan is, hogy a nyitott meditáció hathat a hibafelismerő mechanizmusainkra.

Nyitott meditáció során nemcsak egy adott dologra fókuszálunk (például a légzésre), hanem tudatosan figyelünk az érzéseinkre, gondolatainkra, arra, ami éppen bennünk zajlik, anélkül, hogy érzelmileg belevonnánk magunkat egy-egy gondolatba, tehát csak külső megfigyelőkként vagyunk jelen.

A michigani egyetem kutatásába 200 olyan résztvevőt vont be, akik korábbról meditációs tapasztalattal nem rendelkeztek. Egy alkalommal vettek részt egy 20 perces nyitott meditáción, majd utána elvégeztettek egy automatizált figyelem elterelési tesztet, ami közben EEG-vel (elektroenkefalogram) mérték az agyi aktivitást. Ez egy remek módszer, hiszen milliszekundumos pontossággal képes a neurális aktivitás mérésére közvetlenül a helyes vagy a hibás reakció leadása után. A hibásan leadott válaszok után fél másodperccel megjelent egy speciális neurális jel, ami a tudatos hibafelismeréshez köthető, és ennek a jelnek az aktivitása a kontroll csoporthoz képest (tehát akik nem vettek részt a 20 perces meditáción) szignifikánsan erősebb volt.

Ez a kutatás megmutatja, hogy már egy egyalkalmas, 20 perces meditáció mire képes az agy aktivitásának növelésében, ha odafigyelésre, hibafelismerésre van szükség. Sokkal magabiztosabbak leszünk, és a mindennapi tevékenységeink során jobban jelen tudunk lenni a pillanatban.

Fort Molnár Henriett

  • A rovat további cikkei

Befőzésből magok – ki ne dobd

Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.

Év végi ajándékötletek óvónőknek és tanítóknak

Az év vége mindig különleges időszak az óvodákban és az iskolákban. Ilyenkor nemcsak a bizonyítványok, a búcsúzások és a nyári tervek kerülnek előtérbe, hanem a hála kifejezése is. A szülők és a gyerekek gyakran szeretnék valamilyen kedves ajándékkal megköszönni az óvónők, tanítók és pedagógusok egész éves munkáját.

Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?

Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.

Tudatos gyermektelenség – Amikor egy pár nem vágyik gyermekre

A családalapítás és a gyermekvállalás sokak számára az élet természetes és kívánatos része. A társadalmi elvárások gyakran azt sugallják, hogy a párkapcsolat „következő lépcsőfoka” a gyermek érkezése. Egyre többen vannak azonban olyan párok, akik tudatos döntés alapján nem szeretnének gyermeket vállalni. Ezt a jelenséget nevezzük tudatos gyermektelenségnek.

Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő

A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.