Hogyan segíthet a meditáció a hibafelismerésben?
- Dátum: 2021.11.07., 15:40
- Fort Molnár Henriett
- képek:pexels.com
- agy, agyi aktivitás, hibafelismerés, kutatás, meditáció, mentális egészség, tudomány
A 21. században már a legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy a meditáció hasznos. Sokat segíthet a stressz levezetésében egy megterhelő nap után, lecsendesíti az elménket, segít racionálisabban gondolkodni. De hogyan lehet az, hogy még abban is a segítségünkre lehet, hogy kevésbé legyünk feledékenyek és kevesebb hibát vétsünk, miközben éppen sietünk?
A 20-21. század egyik legnagyobb tudományos előnye számunkra, hogy lehetővé tette, hogy már ne csak mások igényeire, illetve szükségleteire, de a sajátunkra is figyelhessünk. A pszichológia fejlődésével számos út nyílt meg az egyszerű hétköznapi ember számára is, hogy tegyen önmagáért: az önbizalma fejlesztéséért, az önértékeléséért vagy csak úgy a jóllétéért, hogy aztán a környezetének is többet tudjon adni magából, őszintén.
Az egyik ilyen módszer a meditáció. Számos fajtája létezik, és sokféleképpen megközelíthető. Aki akarja, nézheti spirituálisabb szemszögből, aki akarja, egyszerűen csak leül, becsukja a szemét, ellazul, és nyugodtan végiggondolja a nap történéseit, illetve a másnapi terveket: lecsendesíti az elméjét, helyére teszi a dolgokat.
Jótékony hatása azonban annyira elismert, hogy már nemcsak a világ legnagyobb egyetemi tanárai, pszichológusai és kutatói foglalkoznak a tudományos hátterével.
Időközben rájöttek, hogy a meditáció különböző típusai más és más neurokognitív (=megismerő, gondolkodáson alapuló) hatással bírnak. A Michigani Állami Egyetemről származik már némi kutatási eredmény arra vonatkozóan is, hogy a nyitott meditáció hathat a hibafelismerő mechanizmusainkra.
Nyitott meditáció során nemcsak egy adott dologra fókuszálunk (például a légzésre), hanem tudatosan figyelünk az érzéseinkre, gondolatainkra, arra, ami éppen bennünk zajlik, anélkül, hogy érzelmileg belevonnánk magunkat egy-egy gondolatba, tehát csak külső megfigyelőkként vagyunk jelen.
A michigani egyetem kutatásába 200 olyan résztvevőt vont be, akik korábbról meditációs tapasztalattal nem rendelkeztek. Egy alkalommal vettek részt egy 20 perces nyitott meditáción, majd utána elvégeztettek egy automatizált figyelem elterelési tesztet, ami közben EEG-vel (elektroenkefalogram) mérték az agyi aktivitást. Ez egy remek módszer, hiszen milliszekundumos pontossággal képes a neurális aktivitás mérésére közvetlenül a helyes vagy a hibás reakció leadása után. A hibásan leadott válaszok után fél másodperccel megjelent egy speciális neurális jel, ami a tudatos hibafelismeréshez köthető, és ennek a jelnek az aktivitása a kontroll csoporthoz képest (tehát akik nem vettek részt a 20 perces meditáción) szignifikánsan erősebb volt.
Ez a kutatás megmutatja, hogy már egy egyalkalmas, 20 perces meditáció mire képes az agy aktivitásának növelésében, ha odafigyelésre, hibafelismerésre van szükség. Sokkal magabiztosabbak leszünk, és a mindennapi tevékenységeink során jobban jelen tudunk lenni a pillanatban.
Fort Molnár Henriett
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Közeleg az autók télre való felkészítése
Aktuálissá vált az autók télre való felkészítése. Vannak, akik minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban szerintem senkinek sem árt átismételni a teendőket. Nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.