Hogyan segíthet a meditáció a hibafelismerésben?
- Dátum: 2021.11.07., 15:40
- Fort Molnár Henriett
- képek:pexels.com
- agy, agyi aktivitás, hibafelismerés, kutatás, meditáció, mentális egészség, tudomány
A 21. században már a legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy a meditáció hasznos. Sokat segíthet a stressz levezetésében egy megterhelő nap után, lecsendesíti az elménket, segít racionálisabban gondolkodni. De hogyan lehet az, hogy még abban is a segítségünkre lehet, hogy kevésbé legyünk feledékenyek és kevesebb hibát vétsünk, miközben éppen sietünk?
A 20-21. század egyik legnagyobb tudományos előnye számunkra, hogy lehetővé tette, hogy már ne csak mások igényeire, illetve szükségleteire, de a sajátunkra is figyelhessünk. A pszichológia fejlődésével számos út nyílt meg az egyszerű hétköznapi ember számára is, hogy tegyen önmagáért: az önbizalma fejlesztéséért, az önértékeléséért vagy csak úgy a jóllétéért, hogy aztán a környezetének is többet tudjon adni magából, őszintén.
Az egyik ilyen módszer a meditáció. Számos fajtája létezik, és sokféleképpen megközelíthető. Aki akarja, nézheti spirituálisabb szemszögből, aki akarja, egyszerűen csak leül, becsukja a szemét, ellazul, és nyugodtan végiggondolja a nap történéseit, illetve a másnapi terveket: lecsendesíti az elméjét, helyére teszi a dolgokat.
Jótékony hatása azonban annyira elismert, hogy már nemcsak a világ legnagyobb egyetemi tanárai, pszichológusai és kutatói foglalkoznak a tudományos hátterével.
Időközben rájöttek, hogy a meditáció különböző típusai más és más neurokognitív (=megismerő, gondolkodáson alapuló) hatással bírnak. A Michigani Állami Egyetemről származik már némi kutatási eredmény arra vonatkozóan is, hogy a nyitott meditáció hathat a hibafelismerő mechanizmusainkra.
Nyitott meditáció során nemcsak egy adott dologra fókuszálunk (például a légzésre), hanem tudatosan figyelünk az érzéseinkre, gondolatainkra, arra, ami éppen bennünk zajlik, anélkül, hogy érzelmileg belevonnánk magunkat egy-egy gondolatba, tehát csak külső megfigyelőkként vagyunk jelen.
A michigani egyetem kutatásába 200 olyan résztvevőt vont be, akik korábbról meditációs tapasztalattal nem rendelkeztek. Egy alkalommal vettek részt egy 20 perces nyitott meditáción, majd utána elvégeztettek egy automatizált figyelem elterelési tesztet, ami közben EEG-vel (elektroenkefalogram) mérték az agyi aktivitást. Ez egy remek módszer, hiszen milliszekundumos pontossággal képes a neurális aktivitás mérésére közvetlenül a helyes vagy a hibás reakció leadása után. A hibásan leadott válaszok után fél másodperccel megjelent egy speciális neurális jel, ami a tudatos hibafelismeréshez köthető, és ennek a jelnek az aktivitása a kontroll csoporthoz képest (tehát akik nem vettek részt a 20 perces meditáción) szignifikánsan erősebb volt.
Ez a kutatás megmutatja, hogy már egy egyalkalmas, 20 perces meditáció mire képes az agy aktivitásának növelésében, ha odafigyelésre, hibafelismerésre van szükség. Sokkal magabiztosabbak leszünk, és a mindennapi tevékenységeink során jobban jelen tudunk lenni a pillanatban.
Fort Molnár Henriett
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe
Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét
A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
Az olvasás világnapját ünnepeljük!
Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.