Menü

A hideg idő kevésbé borús oldala

Igaz, ahogy közeleg a tél, egyre hidegebb van és korábban sötétedik, a kedvünk is nyomottabb és kevesebb az energiánk. Ám ez ne akadályozzon meg bennünket abban, hogy télen is sportoljunk, kiránduljunk és éljünk a hobbijainknak. Sok tévhit kering arról, hogy a hideg milyen hatással van a testünkre, de most nézzünk meg néhányat, amit talán túl sokszor hallottunk mi magunk is.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a hidegben náthásak leszünk. Valójában a hideg önmagában nem okoz betegséget. Sőt, az immunrendszerünk éppolyan megfelelően működik, mint melegben, még talán aktívabb is. Ráadásul a kórokozók nagyrésze hidegben nem is él túl, így nem valószínű, hogy kint, a friss levegőn betegszünk le. De akkor mégis miért gyakoribb a náthás és különböző légzőszervi megbetegedések előfordulása ilyenkor?

A válasz egyszerű: a hidegben több időt töltünk bent és kevesebbet szellőztetünk, így az emberek által behordott bacik a zárt térben gyorsan elszaporodnak. Emiatt fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk télen is és fogyasszunk elég vitamint és ásványi anyagot. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lehet meghűlni, ha valaki nem megfelelően öltözik fel a hidegben, viszont a baktériumok által okozott nátha és hasonló betegségek nem a hűvös idő miatt támadnak meg minket.

Egy másik gyakori tévhit, hogy hidegben nem szabad kint sportolni. Az igazság az, hogy amellett, hogy a hidegben erősödik az immunrendszerünk, jobban is teljesítünk. Ezt abból a kutatásból derítették ki, ahol a maratonfutók teljesítményét vizsgálták 15 ° fok alatt és 25 ° fok fölött. Azt találták, hogy 15 ° fok alatt gyorsabban futják le ugyanazt a távot, mint 25 ° fölött.

Szintén egy pozitívum a hideg mellett, hogy ilyenkor kevesebbet izzadunk és jobb a koncentrációképességünk is, ám fokozottan ügyelni kell a meleg, réteges ruházatra. Bár kevesebbet, de attól még izzadunk, a nedves ruha pedig könnyen kihűléshez vezethet.

Míg az előző kettő „pozitív” félreértés, addig a következő kevésbé. Sokan úgy tudják, télen megszűnik az allergia. Ez sajnos csak félig igaz. Azok a növények, melyeknek a pollenjei allergiát okoznak, télen valóban nem teremnek, legtöbbjük elfagy, így az ezek által kiváltott allergia télen megszűnik. Viszont a beltéri allergiák, mint például a porallergia, vagy valamilyen penészallergia télen is ugyanúgy jelen vannak, sőt, fel is erősödhetnek. A korábban kifejtett ok miatt történik ez is. A hidegben kevesebbet szellőztetünk, így a benti levegő minősége romlik, ami akár súlyosbíthatja is a beltéri allergiát.

Érdemes tehát télen, a hideg ellenére is több időt tölteni a friss levegőn. Nem csak az immunrendszerünket erősíti, de több kalóriát égetünk ugyanannyi mozgással. Figyeljünk a megfelelő, réteges öltözködésre, a vitaminbevitelre és a rendszeres szellőztetésre, így elkerülhetjük a leggyakoribb téli betegségeket.

A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?

A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.

Őszi gyógynövények, ezeket keresd

Az ősz nem csak a levelek hullásáról és a csodás színekről szól, hanem ilyenkor gyógynövényeket is gyűjthetünk, amik igen hasznosak lesznek télen és tavasszal.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.