Menü

A hideg idő kevésbé borús oldala

Igaz, ahogy közeleg a tél, egyre hidegebb van és korábban sötétedik, a kedvünk is nyomottabb és kevesebb az energiánk. Ám ez ne akadályozzon meg bennünket abban, hogy télen is sportoljunk, kiránduljunk és éljünk a hobbijainknak. Sok tévhit kering arról, hogy a hideg milyen hatással van a testünkre, de most nézzünk meg néhányat, amit talán túl sokszor hallottunk mi magunk is.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a hidegben náthásak leszünk. Valójában a hideg önmagában nem okoz betegséget. Sőt, az immunrendszerünk éppolyan megfelelően működik, mint melegben, még talán aktívabb is. Ráadásul a kórokozók nagyrésze hidegben nem is él túl, így nem valószínű, hogy kint, a friss levegőn betegszünk le. De akkor mégis miért gyakoribb a náthás és különböző légzőszervi megbetegedések előfordulása ilyenkor?

A válasz egyszerű: a hidegben több időt töltünk bent és kevesebbet szellőztetünk, így az emberek által behordott bacik a zárt térben gyorsan elszaporodnak. Emiatt fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk télen is és fogyasszunk elég vitamint és ásványi anyagot. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lehet meghűlni, ha valaki nem megfelelően öltözik fel a hidegben, viszont a baktériumok által okozott nátha és hasonló betegségek nem a hűvös idő miatt támadnak meg minket.

Egy másik gyakori tévhit, hogy hidegben nem szabad kint sportolni. Az igazság az, hogy amellett, hogy a hidegben erősödik az immunrendszerünk, jobban is teljesítünk. Ezt abból a kutatásból derítették ki, ahol a maratonfutók teljesítményét vizsgálták 15 ° fok alatt és 25 ° fok fölött. Azt találták, hogy 15 ° fok alatt gyorsabban futják le ugyanazt a távot, mint 25 ° fölött.

Szintén egy pozitívum a hideg mellett, hogy ilyenkor kevesebbet izzadunk és jobb a koncentrációképességünk is, ám fokozottan ügyelni kell a meleg, réteges ruházatra. Bár kevesebbet, de attól még izzadunk, a nedves ruha pedig könnyen kihűléshez vezethet.

Míg az előző kettő „pozitív” félreértés, addig a következő kevésbé. Sokan úgy tudják, télen megszűnik az allergia. Ez sajnos csak félig igaz. Azok a növények, melyeknek a pollenjei allergiát okoznak, télen valóban nem teremnek, legtöbbjük elfagy, így az ezek által kiváltott allergia télen megszűnik. Viszont a beltéri allergiák, mint például a porallergia, vagy valamilyen penészallergia télen is ugyanúgy jelen vannak, sőt, fel is erősödhetnek. A korábban kifejtett ok miatt történik ez is. A hidegben kevesebbet szellőztetünk, így a benti levegő minősége romlik, ami akár súlyosbíthatja is a beltéri allergiát.

Érdemes tehát télen, a hideg ellenére is több időt tölteni a friss levegőn. Nem csak az immunrendszerünket erősíti, de több kalóriát égetünk ugyanannyi mozgással. Figyeljünk a megfelelő, réteges öltözködésre, a vitaminbevitelre és a rendszeres szellőztetésre, így elkerülhetjük a leggyakoribb téli betegségeket.

Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.