Menü

Ezért fontos a helyes légzés

Természetesnek tűnik, de sokan mégsem vesznek jól levegőt. Betegség vagy alkati kérdés is lehet az oka, a nem megfelelő légzés következményeit azonban előbb-utóbb mindenki megérzi.

Az életmódunk így befolyásolja a légzésünket

Ha valaki énekelni, beszélni, fúvós hangszeren játszani tanul szakember segítségével, vagy sportol, akkor a helyes lélegzetvételt is megtanulja, tehát ez egy tudatosítható képesség. Aki viszont nem mozog, kevés a fizikai aktivitás a mindennapjaiban, a légzése is rosszabbá válik. Különösen igaz ez a kövér emberekre és a várandós kismamákra.

A légzés izomból indul. A rekeszizom összehúzódik, a mellkasi izmok összehúzódnak. a mellkasunk tágul. A tüdő ezt a tágulást követi. Ha nincs meg a rekeszizom jó pumpafunkciója és a mobilis mellkas, akkor egyéb betegség nélkül is lehetünk oxigénhiányosak.

Inaktív életmód mellett nem fejlődnek azok az izmok, például a bordaközi izmok sem, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól tudjunk levegőt venni. A mozgáshiány mellett kialakult túlsúly pedig tovább ront a helyzeten. Bepárnázza a mellkasfalat, a rekeszizom sem tud megfelelően működni, alégzésfunkción csökkent tüdőkapacitás mérhető. A helyzetet rontja, ha a túlsúlyos személy dohányzik. A légzés hatékonysága így tovább csökken.

Helyes légzés: krónikus légúti betegségek esetén ezért fontos.

Helyes légzés idősebb korban is.A légzés fejlesztése nagyon fontos légúti betegségek esetén is. Az asztmások például megtanulják, hogy ha az állapotuk rosszabbodik, vagy asztma roham alakul ki, ne kapkodják, hanem vegyék lassan és mélyen a levegőt.

A krónikus légúti betegségek, az asztma mellett a COPD és a tüdőfibrózis egyébként is rontja a rekeszizom működését, a légzőgyakorlatoknak tehát ilyen esetekben is fontos szerepük van.

A kezelés hatékonyságát is növelni tudjuk, ha a beteg mélyre tudja beszívni a levegőt, hiszen így a inhalációs eszközökből a hatóanyagok is a megfelelő helyre jutnak és jobban hasznosulnak. COPD-sek esetében a helyes kilégzést is fontos elsajátítani, mert a betegségük miatt ez okoz fokozott nehézséget. Ennek hiányában nem tud kiürülni a mellkasban rekedt felesleges levegő, vagyis az oxigénellátottságuk tovább romlik.

A helyes légzés és betegségek kapcsán meg kell említeni az alvási apnoe, az éjszakai légzéskimaradás jelenségét, amit szintén mielőbb kezeltetni kell, hiszen ilyekor a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül. A krónikus fáradtság, gyakori fejfájás és koncentrációs problémák mellett az alvási apnoe hosszútávon a cukorbetegség és magasvérnyomás betegség kockázatát is növeli.

Gyermekeknél a nagyobb, összeérő torokmandula is légzési akadályt, horkolást okoz az éjszaka során, illetve esetükben a megnagyobbodott orrmandula kapcsán szokott jelentkezni légzési probléma.

Ha a tartós orrdugulás miatt szájon át veszi a levegőt, akkor a torka könnyebben kiszáradhat, fogékonyabb lehet a betegségekre és akár állkapocs deformitás is kialakulhat, a légzést ezért itt is mielőbb helyre kell állítani.

Bajt jelez a magas légzésszám!

Az újszülött egy perc alatt 30-szor vesz levegőt, felnőttek esetében már a 14-16 lélegzetvétel/perc tekinthető átlagosnak. Ezt bárki megmérheti otthon, és ha ennél tartósan magasabb légzésszámot tapasztal, javasolt tüdőgyógyászhoz fordulnia.

Betegségek, például tüdőgyulladás vagy lázas állapot esetén is emelkedik a légzésszám, de a tartósan magas érték asztma, krónikus hörgőgyulladás és COPD rosszabbodását is jelezheti.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.

A zene gyógyító ereje

A zene az emberiség egyik legősibb és leguniverzálisabb nyelve, amely kultúrától függetlenül képes mély érzelmeket és fizikai reakciókat kiváltani.

Mit árul el rólunk a vércsoportunk? – A +, B, AB és 0 titkai

A vércsoportunkat általában akkor emlegetjük, amikor véradásra kerül sor, vagy egy orvosi vizsgálaton szükség van rá. Pedig a vércsoportok világa ennél jóval érdekesebb. Négy fő típust különböztetünk meg: A, B, AB és 0, amelyeket az Rh-faktor tovább árnyal pozitív vagy negatív jelleggel.

Kihagyhatatlan hazai kirándulóhelyek a nyár végére

Augusztus utolsó heteiben is akad felfedezni való Magyarországon. Cikkünkben olyan változatos úti célokat ismerhetünk meg, ahol történelmi nevezetességek, lenyűgöző épületek és hangulatos kirándulóhelyek várják az utazókat.

Egész nap dolgozunk, mégsem haladunk – miért nem látjuk az eredményt?

Reggel úgy indulunk neki a napnak, hogy ezúttal sikerül minden fontos feladatot elvégezni. A munkaidő végére azonban azzal szembesülünk, hogy hiába voltunk végig elfoglaltak, alig jutottunk előrébb. Ennek hátterében több olyan, szinte észrevétlen szokás is állhat, amely visszafogja a hatékonyságunkat.