Menü

Ezért fontos a helyes légzés

Természetesnek tűnik, de sokan mégsem vesznek jól levegőt. Betegség vagy alkati kérdés is lehet az oka, a nem megfelelő légzés következményeit azonban előbb-utóbb mindenki megérzi.

Az életmódunk így befolyásolja a légzésünket

Ha valaki énekelni, beszélni, fúvós hangszeren játszani tanul szakember segítségével, vagy sportol, akkor a helyes lélegzetvételt is megtanulja, tehát ez egy tudatosítható képesség. Aki viszont nem mozog, kevés a fizikai aktivitás a mindennapjaiban, a légzése is rosszabbá válik. Különösen igaz ez a kövér emberekre és a várandós kismamákra.

A légzés izomból indul. A rekeszizom összehúzódik, a mellkasi izmok összehúzódnak. a mellkasunk tágul. A tüdő ezt a tágulást követi. Ha nincs meg a rekeszizom jó pumpafunkciója és a mobilis mellkas, akkor egyéb betegség nélkül is lehetünk oxigénhiányosak.

Inaktív életmód mellett nem fejlődnek azok az izmok, például a bordaközi izmok sem, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól tudjunk levegőt venni. A mozgáshiány mellett kialakult túlsúly pedig tovább ront a helyzeten. Bepárnázza a mellkasfalat, a rekeszizom sem tud megfelelően működni, alégzésfunkción csökkent tüdőkapacitás mérhető. A helyzetet rontja, ha a túlsúlyos személy dohányzik. A légzés hatékonysága így tovább csökken.

Helyes légzés: krónikus légúti betegségek esetén ezért fontos.

Helyes légzés idősebb korban is.A légzés fejlesztése nagyon fontos légúti betegségek esetén is. Az asztmások például megtanulják, hogy ha az állapotuk rosszabbodik, vagy asztma roham alakul ki, ne kapkodják, hanem vegyék lassan és mélyen a levegőt.

A krónikus légúti betegségek, az asztma mellett a COPD és a tüdőfibrózis egyébként is rontja a rekeszizom működését, a légzőgyakorlatoknak tehát ilyen esetekben is fontos szerepük van.

A kezelés hatékonyságát is növelni tudjuk, ha a beteg mélyre tudja beszívni a levegőt, hiszen így a inhalációs eszközökből a hatóanyagok is a megfelelő helyre jutnak és jobban hasznosulnak. COPD-sek esetében a helyes kilégzést is fontos elsajátítani, mert a betegségük miatt ez okoz fokozott nehézséget. Ennek hiányában nem tud kiürülni a mellkasban rekedt felesleges levegő, vagyis az oxigénellátottságuk tovább romlik.

A helyes légzés és betegségek kapcsán meg kell említeni az alvási apnoe, az éjszakai légzéskimaradás jelenségét, amit szintén mielőbb kezeltetni kell, hiszen ilyekor a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül. A krónikus fáradtság, gyakori fejfájás és koncentrációs problémák mellett az alvási apnoe hosszútávon a cukorbetegség és magasvérnyomás betegség kockázatát is növeli.

Gyermekeknél a nagyobb, összeérő torokmandula is légzési akadályt, horkolást okoz az éjszaka során, illetve esetükben a megnagyobbodott orrmandula kapcsán szokott jelentkezni légzési probléma.

Ha a tartós orrdugulás miatt szájon át veszi a levegőt, akkor a torka könnyebben kiszáradhat, fogékonyabb lehet a betegségekre és akár állkapocs deformitás is kialakulhat, a légzést ezért itt is mielőbb helyre kell állítani.

Bajt jelez a magas légzésszám!

Az újszülött egy perc alatt 30-szor vesz levegőt, felnőttek esetében már a 14-16 lélegzetvétel/perc tekinthető átlagosnak. Ezt bárki megmérheti otthon, és ha ennél tartósan magasabb légzésszámot tapasztal, javasolt tüdőgyógyászhoz fordulnia.

Betegségek, például tüdőgyulladás vagy lázas állapot esetén is emelkedik a légzésszám, de a tartósan magas érték asztma, krónikus hörgőgyulladás és COPD rosszabbodását is jelezheti.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.