Menü

Ezért fontos a helyes légzés

Természetesnek tűnik, de sokan mégsem vesznek jól levegőt. Betegség vagy alkati kérdés is lehet az oka, a nem megfelelő légzés következményeit azonban előbb-utóbb mindenki megérzi.

Az életmódunk így befolyásolja a légzésünket

Ha valaki énekelni, beszélni, fúvós hangszeren játszani tanul szakember segítségével, vagy sportol, akkor a helyes lélegzetvételt is megtanulja, tehát ez egy tudatosítható képesség. Aki viszont nem mozog, kevés a fizikai aktivitás a mindennapjaiban, a légzése is rosszabbá válik. Különösen igaz ez a kövér emberekre és a várandós kismamákra.

A légzés izomból indul. A rekeszizom összehúzódik, a mellkasi izmok összehúzódnak. a mellkasunk tágul. A tüdő ezt a tágulást követi. Ha nincs meg a rekeszizom jó pumpafunkciója és a mobilis mellkas, akkor egyéb betegség nélkül is lehetünk oxigénhiányosak.

Inaktív életmód mellett nem fejlődnek azok az izmok, például a bordaközi izmok sem, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól tudjunk levegőt venni. A mozgáshiány mellett kialakult túlsúly pedig tovább ront a helyzeten. Bepárnázza a mellkasfalat, a rekeszizom sem tud megfelelően működni, alégzésfunkción csökkent tüdőkapacitás mérhető. A helyzetet rontja, ha a túlsúlyos személy dohányzik. A légzés hatékonysága így tovább csökken.

Helyes légzés: krónikus légúti betegségek esetén ezért fontos.

Helyes légzés idősebb korban is.A légzés fejlesztése nagyon fontos légúti betegségek esetén is. Az asztmások például megtanulják, hogy ha az állapotuk rosszabbodik, vagy asztma roham alakul ki, ne kapkodják, hanem vegyék lassan és mélyen a levegőt.

A krónikus légúti betegségek, az asztma mellett a COPD és a tüdőfibrózis egyébként is rontja a rekeszizom működését, a légzőgyakorlatoknak tehát ilyen esetekben is fontos szerepük van.

A kezelés hatékonyságát is növelni tudjuk, ha a beteg mélyre tudja beszívni a levegőt, hiszen így a inhalációs eszközökből a hatóanyagok is a megfelelő helyre jutnak és jobban hasznosulnak. COPD-sek esetében a helyes kilégzést is fontos elsajátítani, mert a betegségük miatt ez okoz fokozott nehézséget. Ennek hiányában nem tud kiürülni a mellkasban rekedt felesleges levegő, vagyis az oxigénellátottságuk tovább romlik.

A helyes légzés és betegségek kapcsán meg kell említeni az alvási apnoe, az éjszakai légzéskimaradás jelenségét, amit szintén mielőbb kezeltetni kell, hiszen ilyekor a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül. A krónikus fáradtság, gyakori fejfájás és koncentrációs problémák mellett az alvási apnoe hosszútávon a cukorbetegség és magasvérnyomás betegség kockázatát is növeli.

Gyermekeknél a nagyobb, összeérő torokmandula is légzési akadályt, horkolást okoz az éjszaka során, illetve esetükben a megnagyobbodott orrmandula kapcsán szokott jelentkezni légzési probléma.

Ha a tartós orrdugulás miatt szájon át veszi a levegőt, akkor a torka könnyebben kiszáradhat, fogékonyabb lehet a betegségekre és akár állkapocs deformitás is kialakulhat, a légzést ezért itt is mielőbb helyre kell állítani.

Bajt jelez a magas légzésszám!

Az újszülött egy perc alatt 30-szor vesz levegőt, felnőttek esetében már a 14-16 lélegzetvétel/perc tekinthető átlagosnak. Ezt bárki megmérheti otthon, és ha ennél tartósan magasabb légzésszámot tapasztal, javasolt tüdőgyógyászhoz fordulnia.

Betegségek, például tüdőgyulladás vagy lázas állapot esetén is emelkedik a légzésszám, de a tartósan magas érték asztma, krónikus hörgőgyulladás és COPD rosszabbodását is jelezheti.

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?

Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?