Menü

Tanácsok, hogy az első randi jól sikerüljön

Izgatottság, hevesen zakatoló szív, izzadás, félelem – ha valóban fontos az első randevú, akkor a felsorolt tünetek gyakran jelentkeznek. Ezek ellen nem igazán tehetünk, ám vannak olyan dolgok, amelyeket befolyásolhatunk annak érdekében, hogy az első találkozás jó kimenetellel záruljon. Íme pár jó tanács, tipp az első randihoz, ezúttal nem csak férfiaknak.

Az első randi sosem egyszerű, hiszen általában azzal a céllal vágunk bele, hogy meghódítsuk kiszemeltünket. Ehhez fontos, hogy elnyerjük az ő tetszését, ami természetesen nem azt jelenti, hogy egy fiktív képet kell kialakítanunk magunkról, habár sokan ezt teszik (ilyen esetekben jó eséllyel csalódás, boldogtalan párkapcsolat vagy hasonló negatív kimenetel lesz a vége). De hogyan alakíthatunk ki pozitív benyomást az első randin anélkül, hogy ne űznénk valamiféle színjátékot? Íme néhány tipp hozzá.

1. Nem a ruha teszi...?

A nők számára maga a megfelelő öltözködés általában nem jelent gondot – feltéve, ha eltekintünk a ruha kiválasztásának órákon át tartó dilemmájától. A férfiakra viszont gyakran épp a fordítottja igaz ennek, hiszen kevésbé okoz számukra fejtörést az egyes ruhaneműk megválasztása. És természetesen kevésbé eredményes is. Ám szerencsére ezen tudunk változtatni.

Nem arról van szó, hogy az első randira ingbe vagy valami a személyiségünktől egészen távol álló ruhadarabban kell elmenni. Átlapozni sem kell az összes e havi divatmagazint. Egy egyszerű, igényes (értsd: nem kinyúlt, nem koszos, nem szakadt stb.) póló, egy ápolt cipővel tökéletesen elegendő (erről bővebben az előző posztban olvashat).

2. Készülődés

Fontos lehet, hogy egy könnyed tervet készítsünk, mielőtt randira hívjuk szívünk választottját. Ide tartozik az időpont és megfelelő helyszín kiválasztása, az asztalfoglalás (ha szükséges), illetve a terv egyes részeinek adekvát kommunikálása a másik fél felé. Ez nagyjából annyit tesz, hogy megkérdezzük őt a terveinkről. Lásd: egy szusibár jó ötletnek tűnhet, de ha valaki rosszul van a japán konyha csodáitól, akkor lehet, hogy nem a legjobb választás. Ezért kell kideríteni, hogy a másik fél szereti-e a japán konyhát – lehetőleg indirekt módon, az előzetesen megszerzett információk alapján. Vagyis: oda kell figyelni a másik szavaira.

3. Az időzítés

Bizonyára minden olvasó emlékszik olyan esetre, amikor kínosan hosszúra nyúlt egy-egy találkozója. Vagy épp ellenkezőleg: túl rövidre sikerült. A megfelelő időzítés nagyon fontos, nemcsak az érkezésnél, hanem a távozásnál is. Ha túl rövid a randevú, akkor nincs elég esélye a partnernek kellő információt szerezni rólunk és meggyőződni arról, hogy mi vagyunk az ideális választott számára (legalábbis a következő randi erejéig). Túl hosszú randi esetén pedig könnyen unalomba fulladhat két (részben) idegen találkozása, ami ugyebár erőteljesen gátolja a következő találkozás esélyét.

4. A viselkedés

Nagyon lényeges az első randin, hogy kedvesek, udvariasak legyünk, ám ne essünk át a ló túlsó oldalára. Vagyis az alapvető etikai szabályok betartása elengedhetetlen. Néhány fontosabb ezek közül első randira, amely mindkét nemet érinti:

Nem nyomkodjuk a telefonunkat, sőt: ha nem várunk valami életbe vágóan fontos hívást, nyugodtan ki is kapcsolhatjuk

Nem vagyunk arrogánsak a pincérrel/személyzettel

A nő rendel először

Ha étterembe hívnak minket, akkor együnk is valamit, ne egy üveg vizet rendeljünk

5. Tabutémák, kommunikáció

Ez az a pont, amivel talán a legkönnyebb elszúrni az első randit. A jó beszélgetés alapja, hogy hagyjuk a másik felet is szóhoz jutni – ezt a férfiak sokszor elfelejtik, akárcsak a nők. Kérdezzünk olyat, amiről a másik szívesen beszél, ami boldogsággal tölti el, így jól fogja érezni magát. A zárt kérdések, azaz az igen-nemmel megválaszolhatóak helyett alkalmazzunk nyíltakat (pl. miért, hogyan kezdetűeket). Figyeljünk a másikra, és ismételjük el egy-egy mondatát, egy-egy gondolatát: ezzel biztosítjuk a figyelmünkről.

No meg persze kerüljük a klasszikus tabutémákat. Mik ezek? Néhány a teljesség igénye nélkül:

Előző barát/barátnő (ha esetleg szóba kerül, akkor inkább semlegesen nyilatkozzunk róla, de semmiképp se egyértelműen negatívan)

Politika

Sztereotípiák

Gyakori negatív megnyilvánulások másokra nézve

Szinte biztosan jó téma és bármikor bevethető: mit vennél, ha nyernél a lottón? Hova utaznál legszívesebben, ha tehetnéd? Hogy képzeled el magad x év múlva? Olyan témákat keressünk, amihez pozitívan állunk.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?

Gyakran beszélsz magadhoz?

A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.

A munkahelyi változások érzelmi oldala

Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.

Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé

A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.