Az éneklés különleges ereje
- Dátum: 2022.01.29., 04:24
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- agy, boldogság, dalolás, egészség, énekhang, éneklés, lélek, levegő, zene
Az éneklés erősíti immunrendszerünket és stresszoldó hatású. "Rezgésbe hozza" agyunkat és megnöveli életörömünket. És az éneklés megnyithatja kapuit a spiritualitáshoz. Mindegy, hogy valaki profi vagy amatőr. Mindennek elérése érdekében nem kell szépen énekelnünk, csak teljes odaadással.

A hangos éneklés manapság némi bátorságot követel tőlünk. Talán a zuhany alatt vagy a kádban ülve sikerül gátlásainkat leküzdenünk. A legtöbben azonban a zenélést és az éneklést inkább profiknak engedik át. A hanghordozó eszközök és az elektromos médiumok elterjedésével megszoktuk, hogy kiváló minőségű zenét hallgatunk. Teljesítményorientált világunkban a legtöbb ember elbátortalanodik, ha arról van szó, hogy hallassa énekhangját.
Ez a fejlemény igen sajnálatos. A kutatók szerint ugyanis a zenélés és az éneklés biológiai evolúciónk szerves része. Nem ismerünk egyetlen kultúrát sem, amelyben ne zenéltek volna valamilyen formában. Akár háborúban, vallásos céllal, vagy a gyógyító ceremóniák keretében - az ének minden körülmények között vigaszt, gyógyulást, közösségi erőt, spiritualitást közvetített.

Az éneklés gyógyító erejéről szóló tudás az emberiség történetének régmúltjáig nyúlik vissza. A kőkorszaki sámánok hangjuk segítségével transzba estek és gyógyító szertartásokat hajtottak végre. A Bibliában olvashatunk arról, hogy Dávid, énekével és hárfajátékával, enyhíteni tudta Saul király súlyos depresszióját. A görög mitológiából ismerjük Orfeuszt, aki énekével az alvilági isteneket is megenyhítette, és vadállatokat képes volt megszelídíteni. A zene és az ének a történelem során egyre inkább eltávolodott eredeti funkciójától, gyógyító, spirituális hatalmát elvesztette, és fokozatosan önmagáért való művészetté vált.
Pszichológiai kutatások bizonyították, hogy az éneklés valóságos életelixír. Segíthet legyőzni a hétköznapok nehézségeit, helyreállítani testi és lelki egyensúlyunkat. E szempontból nem az a fontos, hogy szépen vagy tökéletesen énekelünk, hanem a belső ráhangolódás. Minél több odaadással tudunk énekelni, minél inkább szívből jön az ének, annál erősebb a hatása.

Éneklés közben meghosszabbodik a kilégzés, a belégzés pedig mélyebbé válik. Ez azt jelenti, hogy több oxigént veszünk fel, így minden egyes sejtünk több oxigénhez jut. Ezen kívül az éneklés elősegíti az ún. teljeslégzést. Ez azt jelenti, hogy a légzésben nemcsak mellkasunk, hanem hasunk is részt vesz, így a rekeszizom sokkal jobban képes kifejteni masszírozó hatását a szívre és a hasüregi szervekre. A mélyebb légzés hatására az anyagcsere folyamán keletkezett salakanyagok gyorsabban elszállítódnak és kiválasztódnak.
Az éneklés vegetatív idegrendszerünkre is kedvezően, lazítóan hat. Ezt mindnyájan ismerjük: ha stressz hatása alatt állunk vagy félünk, légzésünk ellaposodik, sőt akár vissza is tartjuk lélegzetünket. Krónikus idegfeszültség hatására e helytelen légzésminta rögzül. Ilyenkor légszomj vagy hiperventiláció is felléphet. Ezzel szemben énekléskor egész törzsünk részt vesz a légzésben.
A zene és az énekszó csodálatos hatással van szívünkre. A kronobiológiai kutatások kimutatták, hogy testünk egészében ritmikus, ismétlődő folyamatok zajlanak. (Kronobiológiának nevezik a külső és belső impulzusoknak az élő rendszerekre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományágat.)

Az egészség és a test regenerálódása szoros kapcsolatban áll ama képességgel, hogy a belül zajló ritmikus folyamatok (szívverés, légzésfrekvencia, alvási fázisok) között harmonikus összhang legyen. E "belső muzikalitást" látva nem csoda, ha mindezt kedvezően befolyásolja a zene, az ének.
Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások
A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.