Menü

Az önbizalom fejlesztésének lépései

Tévedés azt hinni, hogy valakinek vagy van, vagy nincs. Tévedés azt gondolni, hogy egy kritika lerombolja. Tévhit, hogy tökéletesnek kell lenni a magabiztossághoz. Tévhit, hogy nem lehet hibázni, mert az károsan hat az önbizalomra. Az igazság az, hogy az önbizalom lépésről lépésre fejleszthető.

Mi az önbizalom? Az önbizalom tulajdonképpen a saját képességekbe és a tehetségbe vetett bizalom. Az önbizalommal rendelkező ember könnyebben képes megbirkózni az akadályokkal, a problémákkal.

A legtöbb ember nem elégedett a saját magával, a külsejével, a munkájával, a tulajdonságaival, nem elégedett szülőként magával, kevés az önbizalma az életéhez, a hiba azonban az, ha nem is tesznek ellene. Ha kézzel fogható eredményeket várunk, akkor néhány lépésben elérhetjük, hogy elinduljunk az önbizalomfejlesztés útján.

Fontos lépés, hogy kezdetnek tegyünk rendet magunk körül és a gondolatainkban.

Meg kell szabadulnunk a rossz szokásainktól, a rossz beidegződésektől, a negatív hozzáállástól, a rossz gondolatoktól, a szenvedélybetegségektől, a függőségektől.

Ezután a rossz szokások helyére olyan pozitív szokásokat kell kialakítani, amelyek segítik munkánkat. Ha eddig nem sportoltunk, ideje elkezdeni, ha nem váltottunk életmódot, akkor most vágjunk bele, ha nem voltak céljaink, álmodjuk meg őket!

Ha szükséges, váltsunk munkahelyet, vagy iskolát (persze ezt könnyű mondani) vagy váljunk le a negatív és mérgező emberi kapcsolatainkról.

Ha egy költözést halogattunk, talán ideje lenne meglépni, ha nem működik a párkapcsolatunk, itt az ideje lezárni.

Ha eljön az idő, akkor ideje csomagolni.

Hiába nehéz ezeket megcselekedni, ha nem teszünk semmit, csak ülünk tétlenül, akkor nem fog elérkezni az áhított változás az életünkben és ehhez néha radikális változtatásokat kell véghez vinni.

Meg kell szabadulni mindattól, ami gátol a változtatásban, új időbeosztás kialakítása lesz szükséges, új – rövidtávú és hosszútávú - célok meghatározása, hiszen ezek segítik önbizalmunk növelését. Ha nincs cél, siker sincs.

Építsünk ki pozitív, minőségi kapcsolatokat, keressünk hozzánk hasonlóan gondolkodó embereket, ám ez ördögi kör, hiszen a kapcsolatépítés csak akkor fog jól menni, ha rendelkezünk kellő önbizalommal.

Az önbizalom nagyon fontos a boldog és elégedett, harmonikus élethez, ezért fontos foglalkozni az önbizalom növeléssel.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

A fák és a természet gyógyító ereje

Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.