Menü

A Valentin - nap csak manapság romantikus ünnep

Azt hisszük a Valentin – nap napjaink legromantikusabb ünnepe, pedig ez az ünnep ennél sokkal régebbre megy vissza, az ókori Rómában pedig nem a rózsaszín plüssökről és szívecskékről szólt. Február 14. Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte levelezőlapokkal, virágokkal, édességgel és apró ajándékokkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket.

Ha megnézzük az igen megosztó szerelmesek ünnepének napját, megtudhatjuk, milyen történetet rejt a Valentin-nap története, mely a Római Birodalom idejére vezethető vissza.

A februári Valentin-nap a 3. században élt püspök, Szent Bálintnak, azaz Valentinnak a nevéhez kötődik. A katolikus püspök kiállt az emberek jogaiért. Az uralkodó II. Claudius azért, hogy a férfiak jobb katonákká váljanak, megtiltotta a fiatal férfiaknak a nősülést, családalapítást. Valentin viszont ezzel nem értett egyet és titokban összeeskette a szerelmeseket.

Amikor II. Claudius rájött az árulásra, börtönbe vetette a papot, ő azonban összebarátkozott a börtönőrével és csodát tett: visszaadta a börtönőr vak lányának a látását. Kivégzése előtt a püspök üzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „a Te Valentinod.”

A legenda évszázadokon át tovább élt és a szerelmesek védőszentjévé vált. A Valentin – nap megjelenésével divatossá váltak a szerelmes versek, verseskötetek, ajándékok, üdvözlőkártyák, s ma már szinte a világ összes országában elfogadott ünnep.

Magyarországon 1990-ben vezették be a Valentin-nap ünnepét, aminek eleinte egyértelmű célja a virágkultúra népszerűsítése volt, illetve a tavaszvárás, ám ezen túlnőtt az ünnep, s megjelentek a szív alakú lufik, párnák, kulcstartók, Valentin-napi édességek, szívet tartó plüssállatok és számtalan giccses, piros, rózsaszín ajándéktárgy.

Az olaszországi Terni városába az egész világból érkeznek párok, akik a helyi bazilikában, Valentino sírjánál kelnek egybe, vagy jegyzik el egymást.

Bálint napjához – amit mára sokan csak Valentin napnak neveznek – számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik. Ezen szokások legtöbbje arról szól, hogy a fiatal lányok miként találhatják meg és hódíthatják meg szerelmüket.

ilyen hagyomány például a következő néhány hiedelem:

ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket.
a párna alá helyezett babérlevél segít megálmodni, ki lesz a jövendőbeli párjuk.
egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt férfiú zsebébe kellett csempészni, hogy szerelem szövődhessen.
egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke születik valakinek.

A szerelmesek ünnepe megosztó nap, sokak szerint a virágárusok és a kereskedők napja, akik elszánt küzdelmet vívnak a vevők pénztárcájáért. Önök mit gondolnak a Valentin – napról?

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.