A Valentin - nap csak manapság romantikus ünnep
- Dátum: 2022.02.13., 17:15
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- ajándéktárgy, árulás, Bálint, börtön, Claudius, édesség, giccs, hagyomány, hiedelem., jogok, kulcstartók, népszerű, összeesket, pap, párnák, plüss, püspök, Róma, romantikus, szerelmes, szív alakú lufik, szívecske, szívet tartó plüssállatok, történet, ünnep, Valentin-nap, Valentin-napi édességek, virág, virágkultúra
Azt hisszük a Valentin – nap napjaink legromantikusabb ünnepe, pedig ez az ünnep ennél sokkal régebbre megy vissza, az ókori Rómában pedig nem a rózsaszín plüssökről és szívecskékről szólt. Február 14. Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte levelezőlapokkal, virágokkal, édességgel és apró ajándékokkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket.
Ha megnézzük az igen megosztó szerelmesek ünnepének napját, megtudhatjuk, milyen történetet rejt a Valentin-nap története, mely a Római Birodalom idejére vezethető vissza.
A februári Valentin-nap a 3. században élt püspök, Szent Bálintnak, azaz Valentinnak a nevéhez kötődik. A katolikus püspök kiállt az emberek jogaiért. Az uralkodó II. Claudius azért, hogy a férfiak jobb katonákká váljanak, megtiltotta a fiatal férfiaknak a nősülést, családalapítást. Valentin viszont ezzel nem értett egyet és titokban összeeskette a szerelmeseket.
Amikor II. Claudius rájött az árulásra, börtönbe vetette a papot, ő azonban összebarátkozott a börtönőrével és csodát tett: visszaadta a börtönőr vak lányának a látását. Kivégzése előtt a püspök üzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „a Te Valentinod.”
A legenda évszázadokon át tovább élt és a szerelmesek védőszentjévé vált. A Valentin – nap megjelenésével divatossá váltak a szerelmes versek, verseskötetek, ajándékok, üdvözlőkártyák, s ma már szinte a világ összes országában elfogadott ünnep.
Magyarországon 1990-ben vezették be a Valentin-nap ünnepét, aminek eleinte egyértelmű célja a virágkultúra népszerűsítése volt, illetve a tavaszvárás, ám ezen túlnőtt az ünnep, s megjelentek a szív alakú lufik, párnák, kulcstartók, Valentin-napi édességek, szívet tartó plüssállatok és számtalan giccses, piros, rózsaszín ajándéktárgy.
Az olaszországi Terni városába az egész világból érkeznek párok, akik a helyi bazilikában, Valentino sírjánál kelnek egybe, vagy jegyzik el egymást.
Bálint napjához – amit mára sokan csak Valentin napnak neveznek – számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik. Ezen szokások legtöbbje arról szól, hogy a fiatal lányok miként találhatják meg és hódíthatják meg szerelmüket.
ilyen hagyomány például a következő néhány hiedelem:
ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket.
a párna alá helyezett babérlevél segít megálmodni, ki lesz a jövendőbeli párjuk.
egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt férfiú zsebébe kellett csempészni, hogy szerelem szövődhessen.
egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke születik valakinek.
A szerelmesek ünnepe megosztó nap, sokak szerint a virágárusok és a kereskedők napja, akik elszánt küzdelmet vívnak a vevők pénztárcájáért. Önök mit gondolnak a Valentin – napról?
A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény
Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.