Menü

Jó választás édesítőszerre váltani?

Az édesítőszerek szinte alapdolgok egy fogyókúra, testsúlycsökkentő diéta esetén. Kalóriamentesek, nem emelik a vércukrot, segítik a diéta hatékonyságát, kevesebb lemondással járnak az étkezések, azonban fontos, hogy mértékkel fogyasszuk őket, figyeljünk arra, mely típusokat válasszuk és tartsuk szem előtt a lehetséges hátrányaikat is. Erről lesz szó mai cikkünkben.

Az édesítőszerek olyan természetes vagy mesterséges ízesítő anyagok, amelyekkel elérhetjük az édes ízt. Az EU-ban jelenleg 11 intenzív édesítőszer és 8 cukoralkohol van engedélyezve, melynek részletes listáját a neten is megtalálhatjuk pontosan.

A kalóriamentes édesítőszerekkel a cukrot válthatjuk ki, azonban nem mindegy milyen módon választjuk meg ezeket a cukorhelyettesítőket.

Mindenki ismeri a humoros szituációt, mikor a cukrászdában valaki süteményt eszik diétás kólával, nos ebben az esetben felesleges édesítőszerre cserélni az italt, ha a többletkalóriát bevisszük a tortából.

A másik tévút, hogy az édesítőszerekkel készült ételekből sokkal többet fogyasztunk, mint hizlalóbb társaiból, pedig tévedés azt gondolni, hogy az este tízkor elfogyasztott fél tepsi cukormentes süteménytől reggelre fogyni fogunk. Az édesítőszeres ételekből is mértékkel kell enni, különben hiába a cukormentesen elkészített étel, ha többet megengedünk magunknak belőle, bizony hízni fogunk.

Gyomorproblémák. Erről is essen szó.

Az édesítőszerekkel való ismerkedést fokozatosan javasolt elkezdeni, hiszen, ha túl nagy mennyiségben fogyasztjuk őket, gyomorgörcsöket, hasmenést, haspuffadást, gázosodást okozhatnak, ami rendkívül kellemetlen.

A gyomorproblémák mellett nagy a hozzászokás veszélye. Egy tanulmány szerint a mesterséges édesítőszerek bizonyos fajtái függőséget okozhatnak.

Rákkeltő? Időről időre visszatérő téma, hogy az édesítőszerek rákkeltő hatásúak-e, azonban a mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatos kutatások nagyrészt kizárták a rák kockázatát, azonban egészségesnek hosszútávon semmiképp sem nevezhetőek, ezért törekedjünk mindig a természetes édesítők, (stevia, eritrit, nyírfacukor) használatára. Akik pedig az édesítőszerek káros hatásokról vitatkoznak, azok gondolják át, hogy a rendszeres cukorfogyasztás milyen veszélyekkel jár.

Léteznek természetes édesítőszerek, melyek nem kalóriamentesek és nem szénhidrátmentesek, azonban a cukor egészségesebb alternatívájaként emlegetik őket, ilyen például a méz, a juharszirup és a kókuszvirágcukor. Azonban tudni kell, hogy ezek szénhidráttartalma és kalóriatartalma, cukortartalma révén nem támogatják a testsúlycsökkenést.

Azt gondolom, bármelyik édesítőt is választjuk, a hangsúly mindig a mértékletességen kell, hogy legyen.

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.