Menü

A krónikus fáradtság szindróma első jelei

A Chronic Fatigue Syndrom – CFS –, vagyis a krónikus kimerültség szindrómája már évszázadok óta létezik, korábban viszont idegi alapú betegségként, ideggyengeségként tekintettek rá. A krónikus kimerültség hátterében olyan egyszerű és hétköznapi dolgok állnak, mint a túlterheltség, vagy az immunrendszer általános gyengesége, de leginkább e két tényezőnek az együttes, tartós jelenléte.

Az, hogy az orvostudomány külön névvel látta el a betegséget, tehát már nem veszi egy kalap alá az ideggyengeséggel vagy az általános fáradtsággal, mindenképpen tükrözi a jelenség súlyosságát. A legújabb kutatások tükrében legalább annyian szenvednek krónikus fáradtságban, mint valamilyen allergiában, sőt a két betegség terjedése is hasonló sebességet mutat. Felismerése azért fontos, mert hosszú távon súlyos következményekkel járhat. A krónikus fáradtságban szenvedő teljesítményének felét sem képes produkálni, állandó levertséggel, depresszióval és sikertelenséggel küzd. Mindemellett fizikailag is annyira legyengül, hogy a probléma a mozgásszervi panaszoktól a látászavarig terjedhet.

A CFS tünetei

Krónikus fáradtság szindróma
A krónikus fáradtság tünetei jól felismerhetők, nem lehet összekeverni a hagyományos értelemben vett fáradtsággal. A fáradtság mellett ugyanis megjelenik az egész testet érinthető, tompa izomfájdalom, az ok nélküli fizikai gyengeség, az alacsony láz vagy hőemelkedés, a bizonytalan fejfájás, a torokfájás, a fényérzékenység, a koordinációs zavarok, vagy akár a részleges, időszakos látáskiesés.

Ha észreveszi magán a fent felsorolt tünetek valamelyikét – vagy együttesét –, felétlenül forduljon orvoshoz. Az orvosi ellenőrzés és kivizsgálás mellett azonban hatásos lehet minden módszer, amely segít az ellazulásban, a feltöltődésben.

Kezelés
Krónikus fáradtságot több súlyos betegség is okozhat. Tartós, vagyis hat hónaptól egy évig, vagy tovább tartó fáradtság oka lehet többek közt vérszegénység, pajzsmirigybetegség vagy daganatos elváltozás is. Ha egyéb szervi eltérést a vizsgálatok nem mutatnak a kezelés a legtöbb esetben a tünetek megszüntetésére, vagy javítására irányul.

A hagyományos gyógykezelés mellett gyakori a gyógynövényeket tartalmazó készítmények használata is, melyek segítségével a páciensek a folytonos fáradtság érzet csökkentésére, a rövid távú memória javítására, a depresszió és különböző, fej-, torok-, és izomfájdalmak csillapítására törekednek.

Az átmeneti enyhülést kínáló terápiák azonban a legtöbb esetben nem járnak sikerrel, a betegek többségénél – elegendő alvás ellenére - a mindennapi teendők végrehajtása is extrém fáradtságot okoz.

Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.