Menü

A krónikus fáradtság szindróma első jelei

A Chronic Fatigue Syndrom – CFS –, vagyis a krónikus kimerültség szindrómája már évszázadok óta létezik, korábban viszont idegi alapú betegségként, ideggyengeségként tekintettek rá. A krónikus kimerültség hátterében olyan egyszerű és hétköznapi dolgok állnak, mint a túlterheltség, vagy az immunrendszer általános gyengesége, de leginkább e két tényezőnek az együttes, tartós jelenléte.

Az, hogy az orvostudomány külön névvel látta el a betegséget, tehát már nem veszi egy kalap alá az ideggyengeséggel vagy az általános fáradtsággal, mindenképpen tükrözi a jelenség súlyosságát. A legújabb kutatások tükrében legalább annyian szenvednek krónikus fáradtságban, mint valamilyen allergiában, sőt a két betegség terjedése is hasonló sebességet mutat. Felismerése azért fontos, mert hosszú távon súlyos következményekkel járhat. A krónikus fáradtságban szenvedő teljesítményének felét sem képes produkálni, állandó levertséggel, depresszióval és sikertelenséggel küzd. Mindemellett fizikailag is annyira legyengül, hogy a probléma a mozgásszervi panaszoktól a látászavarig terjedhet.

A CFS tünetei

Krónikus fáradtság szindróma
A krónikus fáradtság tünetei jól felismerhetők, nem lehet összekeverni a hagyományos értelemben vett fáradtsággal. A fáradtság mellett ugyanis megjelenik az egész testet érinthető, tompa izomfájdalom, az ok nélküli fizikai gyengeség, az alacsony láz vagy hőemelkedés, a bizonytalan fejfájás, a torokfájás, a fényérzékenység, a koordinációs zavarok, vagy akár a részleges, időszakos látáskiesés.

Ha észreveszi magán a fent felsorolt tünetek valamelyikét – vagy együttesét –, felétlenül forduljon orvoshoz. Az orvosi ellenőrzés és kivizsgálás mellett azonban hatásos lehet minden módszer, amely segít az ellazulásban, a feltöltődésben.

Kezelés
Krónikus fáradtságot több súlyos betegség is okozhat. Tartós, vagyis hat hónaptól egy évig, vagy tovább tartó fáradtság oka lehet többek közt vérszegénység, pajzsmirigybetegség vagy daganatos elváltozás is. Ha egyéb szervi eltérést a vizsgálatok nem mutatnak a kezelés a legtöbb esetben a tünetek megszüntetésére, vagy javítására irányul.

A hagyományos gyógykezelés mellett gyakori a gyógynövényeket tartalmazó készítmények használata is, melyek segítségével a páciensek a folytonos fáradtság érzet csökkentésére, a rövid távú memória javítására, a depresszió és különböző, fej-, torok-, és izomfájdalmak csillapítására törekednek.

Az átmeneti enyhülést kínáló terápiák azonban a legtöbb esetben nem járnak sikerrel, a betegek többségénél – elegendő alvás ellenére - a mindennapi teendők végrehajtása is extrém fáradtságot okoz.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?