Menü

Probiotikus ételek – itt a toplista!

A probiotikumok nélkülözhetetlenek az emésztő- és az immunrendszer megfelelő működéséhez, ezért érdemes őket nemcsak olykor-olykor tablettás vagy ampullás kúrával pótolni, de a mindennapi étkezésünkbe is beépíteni egyes termékeket. Ezzel sokat tehetünk egészségünk hosszútávú fenntartása érdekében.

Joghurt

Az egyik legismertebb probiotikumot tartalmazó étel, amelynek szerepe van az egészséges bélflóra megőrzésében. Tanulmányok támasztják alá, hogy a probiotikumoknak szerepe van a laktózérzékenység enyhítésében is. A boltban pedig bármelyik joghurtot leemelhetjük a polcról, amelyen szerepel az „élőflórás” kifejezés, nem kell a népszerű márkákért sok pénzt kiadnunk.

Savanyú káposzta

Ajánlott a nem pasztörizált változatot választani, mert ebben még „minden jó” benne van, ami segíthet a fertőzések kivédésében. Várandós nők viszont figyeljenek oda, ők nem fogyaszthatnak a nem hőkezelt termékekből.

A koreai konyha remeke és a koreaiak étkezésének elengedhetetlen része, a kimchi is hasonló hatásokkal bír.

Lágysajtok

Remek hatásuk van az emésztésre, habár nem minden probiotikus összetevő éli túl az utazást a gyomron és a beleken keresztül.

Kefir

A legenda szerint a Kaukázus hegyeiben élő juhászok fedezték fel a kefirkészítés módját. A tejből egy peszgő italt készítettek, amely sűrű, krémes és savanykás ízű, mint a joghurt. A kefirnek megvan a saját probiotikus összetétele, ezen felül jó néhány, élettanilag hasznos élesztőtörzset is tartalmaz.

Kovászos kenyér

Bármily meglepő, a kovászos kenyér is a probiotikumoknak remek forrásaként szolgálhat. Nagyanyáink tényleg tudtak valamit!

Savanyúság

Ha a savanyúságok probiotikus hatását is szeretnénk kiaknázni, a természetesen fermentált változatokat vegyük meg (vagy készítsük el magunk!), ahol a savanyító folyamatban ecetet nem használtak.

Tempeh

A tempeh egy indiai nemzeti étel, amelyet fermentált szójababból állítanak elő, így egyfajta természetes antibiotikummá változik, amely képes felvenni a harcot bizonyos baktériumokkal szemben. Ezen felül magas a fehérjetartalma. Marinált formában akár hús helyettesítésére is használható.

Prebiotikum vagy probiotikum?

Míg a probiotikumok élő baktériumokat tartalmaznak, a prebiotikumok „etetik” ezeket a normális esetben a bélben élő jó baktériumokat. Sok étel tartalmaz prebiotikumokat is, ilyen például a spárga, az articsóka, a banán, a zabpehely, a vörösbor, a méz, a juharszirup és a hüvelyesek. Ezeket kipróbálhatjuk önmagukban, vagy akár probiotikummal együtt is fogyaszthatjuk őket, hogy egy igazi löketet adjunk a szervezetnek!

Fort Molnár Henriett

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?